A filmes történetek nyomozói Arthur Conan Doyle főhőséhez, Sherlock Holmes figurájához vezethetők vissza – göngyölíti fel a szálakat Jugovits Ildikó, a szegedi Somogyi-könyvtár szakembere.
– Akárhány alakban is születik újjá a zseniális detektív, mindet sajátos humorral áldja meg az írója. Követőinek többsége töprengő rejtélyfejtő, aki az elegáns, kimért, pipázó zsenire emlékeztet. Ilyen a német Derrick, aki sajátosan moralizál, de rá hasonlít a gyűrött ballonkabátos Columbo hadnagy is az elmaradhatatlan szivarjával. Vannak nem hivatásos utódok is, de ha megnézzük Monk, a flúgos nyomozó képességeit, kiesne az első rendőrválogató rostán.
Ezek közé a töprengő figurák közé illik bele – a filmes szakember teóriája szerint – Agatha Christie angol Miss Marple-ja és az Angliába szakadt belga magándetektív, Hercule Poirot. Az ˝elsőszülött˝, Poirot megkerülhetetlen megformálója David Suchet, aki annyira együtt él a kínosan elegáns, tipegő és nagyképű zseni karakterével, hogy sajátos beszédmódot is kidolgozott számára, amit kritikusai nagyra értékelnek.
Hasonlít rá az ugyancsak koros és egyedülálló „nyomozó", a derűs, ugyanakkor kotnyeles hölgy, Miss Jane Marple, aki gyakran hangoztatja, hogy tapasztalatait a kis vidéki városban, Saint Mary Meadben gyűjtötte. Megformálása sok angol színésznőnek adott feladatot a filmvásznon. Leghitelesebben mégis valószínűleg az a Joan Hickson jeleníti meg, akire maga az írónő talált rá egy szereplőválogatáson.
 |
| Poirot, ha kis szürke agysejtjei mozgásba lendülnek, percek alatt rájön, ki a gyilkos és rászáll, míg a környezete idegszálait a végletekig nem feszíti. |
– Agatha Christie színdarabjai, regényei és novellái tálcán kínálják magukat a filmkészítőknek – halljuk a filmes szakembertől. – A forgatókönyvszerű párbeszédek átírása nem okoz komoly fejtörést. Mivel a két remekbe szabott „nyomozó" megkonstruált békebeli világának megvannak a speciális filmes eszközei, a mai napig nem kellett kirobbantani őket a húszas-harmincas évek vidéki angol stílusából. Még a legújabb BBC-feldolgozások is legfőképpen a közeli felvételekkel operálnak, hogy a pszichologizáló nyomozó munkáját a szereplők legfinomabb arcizomrándulásaival illusztrálni lehessen. Legfeljebb pár jelenetbe csempésznek bele számítógépes animációt, például hogy bemutassák, hogy pördül meg a postaládában a bedobott levél.
– Gyökeresen más világ Sherlock Holmes ˝leszármazottai˝ közül az akcióhősöké. Kőkemények, fegyvert is használnak, ha kell, ám szeretetre méltó figurák a Kojak- és a Magnum-sorozatok nyomozói – emeli ki Jugovits Ildikó. – Ilyen más irányba viszi új Sherlock Holmesát Guy Ritchie új filmje; az ő zsenije kábítószeres, otthon van a küzdősportok világában és zilált a külseje. Érdekes, hogy a kritikusok szerint ez a figura hasonlít legjobban az eredeti regényhősre.
Izgalmas belesni a bűnös alvilágba – Idegesítenek a krimik, túlságosan távol állnak a valóságtól. Főként három éve, amióta fogvatartottakkal dolgozom, nem nézek és nem olvasok bűnügyi sztorikat – árulja el Juhász Szabolcs, a Baranya megyei fiatalkorúak regionális büntetés-végrehajtási intézetének 32 éves pszichológusa. Annál inkább kedvencei a detektívtörténetek pécsi ˝pácienseinek˝ körében. A könyvtár toplistáján szerepelnek a krimik, és a tévésorozatok sem számítanak tiltott gyümölcsnek. Amúgy a börtönpszichológus szerint a hús-vér bűnözők karrierjében az élő példa sokkalta ragadósabb, mint a kitalált hősök sorsa.
A rácsokon innen azért népszerűek a ˝bűnös˝ sztorik, mert izgalmat okoz belesni az ismeretlen alvilágba és megérteni az elkövető észjárását – fogalmaz. – Mennyire nyitott könyv az igazi elkövetők lelkivilága? Bár ebben is működnek lelki és szociológiai sémák, mindig akadnak esetek, amik kérdőjeleket hagynak maguk után.
A krimikirálynő titokzatosan eltűnt
A krimi koronázatlan angol királynőjeként számon tartott Agatha Christie (1890. szeptember 15–1976. január 12.) Agatha Mary Clarissa Miller néven született. Első férje, Archibald Christie vezetéknevén ismerte meg a világ, aki pilóta volt. Agathában az első világháború idején, amikor gyógyszer-laboratóriumban dolgozott, fogalmazódott meg a gondolat, hogy milyen bűncselekményt lehetne elkövetni mérgezéssel. Mindjárt kitalált az ötletéhez egy detektívet is, Hercule Poirot figuráját, aki fényt derít az igazságra. Az újdonsült krimiszerző regényterve sokáig feküdt fiókban kiadóra várva, de aztán beindult és iparággá fejlődött az üzlet.
A közismert szerző életének pár napját is rejtélyes homály övezi; férje nőügye miatt egyszer hirtelen eltűnt, tizenegy napig nyomoztak utána. A híresztelések ideg-összeroppanást sejtettek, de a valódi ok máig nem tisztázódott. A férjétől mindenesetre elvált, majd egy régésszel házasodott össze, akit több külföldi expedícióra is elkísért. Ezek remek alapanyagul szolgáltak az életművéhez. A férjét lovaggá ütötték, Agatha Christie pedig megkapta a Dame Commander of the British Empire, azaz a brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét. William Shakespeare mellett Agatha Christie tartja a Guinness-rekordot minden idők legtöbb eladott könyvével. Csak a Biblia ért el nála is magasabb eladott példányszámot.
|
| Poirot nem viselné el Miss Marple-t
Agatha Christie saját magát is beleszőtte Miss Marple és Hercule Poirot figurájába, de leginkább a krimiírónő, Ariadne Oliver hasonlít rá legjobban. Érdekfeszítő színdarabjai, novellái, regényei miatt a műfaj koronázatlan királynőjeként emlegetik.
– Intézmény vált Agatha Christie-ből. Nagyon jól tudta, mire vevő a közönsége – halljuk Kovács Krisztina irodalomtörténésztől, a szegedi egyetem doktoranduszától. – Magát is beleírta kicsit az okos detektívjeibe, bár a közszeretetnek örvendő, intelligens öreg hölgy, Miss Jane Marple alakjáról azt nyilatkozta: nagymamájáról mintázta, aki derűs, ám mindenkiről a legrosszabbat feltételezi, és az be is igazolódik.

Hercule Poirot sarkított hímsoviniszta figurájára pedig saját bevallása szerint ráunt egy idő után. Amikor megkérdezték tőle, szerepeltetné-e Miss Marple-t és Poirot-t egy regényben, azt válaszolta: Poirot nem viselné el, hogy Miss Marple személyében legyőzze egy nő. Amiatt bírálják Agatha Christie-t, hogy túl korosan „születtek" a főhősei, és emiatt nem öregszenek a szereplői, de más irányzat szerint tudatos ez a varázsmesei megoldás, amikor az életkor nem jellemző.
A szakértők szerint
Agatha Christie leginkább Ariadne Oliver, a krimiírónő alakjában érhető utol. A nagy különbség az a hősnője és közte, hogy Ariadne mindig rossz megoldásra jut a bűnügyi szálak felgombolyításánál. Amúgy ő is szerethető középkorú hölgy, nemes vágású arccal, határozott szemöldökkel, ősz hajjal. A nagydarab asszonyság feltűnő mennyiségű almát eszik, antialkoholista és refrénszerűen ismétli: Bezzeg, ha egy nő volna a Scotland Yard vezetője!
– A krimi koronázatlan királynője, vagy sem, az biztos, hogy bevált sémára dolgozott, és nagyon tudatosan bevetette a színpadi technikákat, fűszerezve briliáns kombinatív képességgel – fogalmaz az irodalmár. – Rendkívül termékeny szerző, és igaz, hogy a mennyiség néhol a minőség rovására megy. Van azonban tizenöt-húsz csúcsteljesítménye, ami önmagában elég lenne egy életműnek. Legismertebbek a legjobbnak tartott regényei, a Tíz kicsi néger, az Öt kismalac, az ABC-gyilkosságok, Az Ackroyd-gyilkosság, A vád tanúja című, a Halál a Níluson és a Gyilkosság az Orient expresszen. Az irodalomkritika az amerikai Raymond Chandlert tekinti a műfaj abszolút ászának a kemény realista bűnügyi regényeivel. Nyilván attól örökzöld siker, hogy elolvasva órák alatt mi is rájövünk a megoldásra, helyreáll a világ rendje, a jó győzedelmeskedik. Agatha Christie-nél megkapjuk az emberismeret illúzióját, vagyis hogy nincs megoldhatatlan rejtély, amihez hétköznapi eszközökkel el ne jutnánk. |