Kisalföld logö

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -6°C | -1°C

Rebellis rábaköziek

Kapuváron november kilencedikéig, a Kádár-féle munkás- paraszt kormány megalakulásáig nem nagyon tértek vissza a tanácsokról elűzött korábbi vezetők.

A munkástanácsok egész márciusig irányították a gyárakat. Az államigazgatás szervei február elejéig a helyükön maradtak, mert a régi elvtársak nem akartak visszatérni. A rebellis Rábaköz megregulázása nagy fejtörést okozott a párt számára.

Október utolsó napján az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) kimondta megszűnését és megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). A Kádár-kormány első napján óriási bérnövekedés- és ahogy ma mondanánk: népjóléti ígérvények egész sorát tette. A visszatérő párt és a járási, megyei vezetők együttműködtek az újonnan választott testületekkel, ám sokan nem akartak újra részt venni az irányításban. Az újonnan megszervezett vidéki sajtó a forradalom vívmányainak megőrzéséről írt. Mindezek mellett Kapuváron is megkezdődött az új párt alapítása. Az MSZMP kapuvári járási szervezetének ideiglenes intézőbizottsági tagjai ismertek voltak az emberek számára, hisz az MDP és a járás vezetői voltak október 23. előtt. Az első névsor: Kurcsics József, Áder János, Horváth János, Takács Ferenc, Fodroczky Lajos, Tuba Ferenc, Gilicz Lukács, Markó Nándor és Lenti Ilona.

Tanácstrükkök

Az MSZMP, amellett, hogy igyekezett ismét agitálni az üzemekben és új tagokat toborozni, hozzáfogott a nemzeti bizottságok átalakításához is. Persze „demokratikusan", a kádári irányelveknek megfelelően. A nemzeti bizottságok mellé kerültek az MSZMP delegáltjai. Van, ahol ezt elfogadták, van, ahol nem. Változott a verbalitás is, míg az „újonnan jöttek" ismét végrehajtó bizottságként nevezték a testületeket, a régiek ragaszkodtak a nemzeti bizottság megnevezéshez. Veszkényben például olyannyira, hogy nem voltak hajlandók vb-ként folytatni a munkájukat. A központi hatalom elvárásainak megfelelően a cél az volt, hogy a régi vb-tagok közül minél többen újra visszakerüljenek az irányításba és megszerezzék a testületeken belüli többséget. Nos, ez nem igazán sikerült, bár kétségtelenül felbukkan néhány október 23. előtti arc.

A községek november 21-i nemzeti tanácsainak listája Fodor József, a kapuvári járási nemzeti bizottság elnökének hagyatékából ismert. Ha figyelmesen összevetjük a november 21-i tanácstagok listáját az október 28–30-án megválasztott nemzeti tanácsok névsorával, alig néhány különbséget találunk. A delegálás joga az MSZMP mellett ugyanis a nemzeti tanácsokévolt. És bár meghajoltak az MSZMP óhaja előtt, néhány küldöttjüket beválasztották a testületbe, ám legtöbb helyütt ez csupán gesztus volt: egyszerűen nem álltak velük szóba. Nem csoda, hogy az MSZMP két héten belül újabb tanácsválasztásokat akart.

Erre már összegyűjtötték, hogy az október 23. előtti vb-kből ki az, aki bekerült a nemzeti tanácsokba. Könnyen összeszámolják: a 217 tagból négyen. Kicsit november végére javult az arány, ám még mindenütt kisebbségben voltak. A járásban a petőháziak a legrafináltabbak: elfogadják az MSZMP 3 delegáltját, de 5-ről 7-re emelik az új vb létszámát. Ezzel megőrzik többségüket a forradalom delegáltjai. Decemberben újabb két tagot küld a vb-be a párt, erre 11-re emelik a testületi tagok számát, az MSZMP ismét hoppon m a ra d . A pártbizottság december elején, érzékelve az ellenállást, határoz arról, hogy szigorral hajtják végre a kormány azon rendeletét, miszerint a régi tanácselnököket vissza kell helyezni a pozíciójukba.

A korábbi vezetők közül sokan viszont nem akartak visszatérni a vb-k élére, holott ezt követelte a párt. Az élüzemek, így a húshúsgyár és az ÉDÁSZ igazgatója nem lépett át az MSZMP-be, a kapuvári vb tagjai pedig a párttagok kihagyásával, minden ülés előtt egyeztették álláspontjukat. A járási tanács esetében nem okozott gondot a váltás, Tatai Jenő elfoglalta hivatalát, Gosztola Árpád, a kapuvári községi tanács forradalmi elnöke viszont nem adta be a derekát. Február első napjaiban, hogy megtörjék a rebellis Rábaköz ellenállását, megkezdődött a forradalmi vezetők letartóztatása, Gosztola Nyugatra szökött, Fodorékat összeverték, bebörtönözték.

Régi tanácselnökök, szemben a párttal

Az 1957. februári, első nagy kapuvári letartóztatási hullámot követő héten ismét öszszeültek a kapuvári pártvezetők. Ekkor már egyértelműen az MSZMP területi bizottságai azok, amelyek átvették a hatalmat. A gond csak az, hogy nagyon kevesen akartak belépni a pártba. A húsgyár párttitkára például arról panaszkodott, hogy bár sikerült tizenkét új önkéntes párttagot toboroznia, ám három nem hajlandó átvenni a párttagkönyvét. 
 

A régi elvtársak is vonakodtak, úgyhogy felkérték a megyei pártbizottságot, „hasson oda", hogy visszatérjenek a korábbi tanácselnökök. A meggyőzésre várók közt van Iván, Fertőszéplak, Fertőszentmiklós régi tanácsi vezetője. A kapuvári MSZMP elkészítette munkatervét is, amelyben központi szerepet kapott a „Márciusban újra kezdjük" (MÚK) lejáratása, és bár néhányan az „októberi sajnálatos eseményeket" már Marosán György győri beszéde nyomán „ellenforradalomnak" mondták, azért februárban akadt, aki Szigethy Attilát védte.

Szoros határidőkkel kellett dolgozniuk: március 30-ig minden munkahelyen meg kellett alakítani a pártszervezetet, a „szétvert" termelőszövetkezeteket Répceszemerén, Vicán, Edvén, Gyóróban, Fertőszentmiklóson február 18-ig újra kellett szervezni. Az állami és tanácsapparátus elszámoltatását is folytatták, március 10-ig megnevezték és a hónap végével kirúgták azokat, akik „nem kommunista módon" dolgoztak a községekben, valamint „rendezték" a tanácsi vb-ket. A járási tanács járt elöl a jó példával, Fodorék elhurcolása után négy-öt nappal már elkészült a „racionalizálás".

A „racionalizálás" a járási tanácsnál húsz főt érintett. A gyakorlott hivatali dolgozók elküldése működésképtelenné tette a tanácsot. Tatai, az elnök így nyilatkozott erről: „Tárgyilagosan meg kell mondani, hogy a racionalizálás során a szociális helyzet és a politikai megbízhatóság olyan nagy mértékben került előtérbe, mint racionalizálási szempont, hogy ezáltal a tanács szakmailag nagyon meggyöngült és a hivatalvezetést nagy nehézségek elé állítja ez a körülmény."

Lecserélt testületek, vonakodó kommunisták

A községi tanácsi vb-k „rendezése" sem volt egyszerű feladat, ennek ekkor már negyedszer futott neki az MSZMP azóta, hogy november 4-én Kádár orosz tankok élén bemasírozott az országba. A járás 29 vb-elnöke közül október végén mindössze négyet hagytak a helyén, igaz, a 29 vb-titkár közül 16 dolgozott tovább. A november közepi, első választások során (mivel a nemzeti bizottságok tettek javaslatot az új vb-tagokra), mindössze 25 régi tag tért viszsza a döntéshozó testületekbe.

Dénesfán a régi vb-tagok nem akarták vállalni a munkát, Gyórón emiatt teljesen kicserélődött a vb, Hövejen csak a régi elnök vállalta, a tagok nem a munka folytatását. Ha tovább vizsgáljuk a beszédes statisztikát, azt látjuk, hogy míg október 23 előtt 217 vb-tag van a járásban, addig 1957. február közepén ez a létszám 253. Ebből régi vb-tag 139, új 114. A 29 régi vb-elnök közül 15 tért vissza a helyére: Himod, Dénesfa, Babót, Mihályi, Fertőszentmiklós régi vezetői nem álltak kötélnek, Kisfaludon és Pusztacsaládon a választott új vezetőt elfogadta a párt, a sarródi és himodi elnök nyugdíjazását kérte. Osliban és Fertőendréden már október 23. előtt váltani akartak, így ott megfelelő lekáderezést követően elfogadták az új elnököket, Vitnyéd, Szárföld és Vica pedig még ekkor is ellenállt: nem voltak hajlandók visszafogadni a régi községi vezetőket. A vb-titkárokat 19 községnél hivatalukban hagyták, Fertőszéplak, Gyóró, Kisfalud esetében újat választottak, Babót, Dénesfa, Fertőszentmiklós, Pusztacsalád, Vitnyéd és Osli pedig titkár nélkül maradt.

A „racionalizálás" eseményeinek vizsgálata során adósak maradtunk még az 1957. február 19-én érvényes járási tanács végrehajtó bizottsági tagnévsorával: Tatai Jenő vb-elnök, Mohácsi Lajos vb-elnökhelyettes, dr. Tóth Imre titkár (Babótról), Kurcsis József, Lukácsi István, Szűcs Istvánné, Balogh Ernő, Vida Fábián, Horváth Sándor, Vápár István tagok, Füzi Imre, Bödecs Gyula, Varga László, Papp Miklós delegált tagok voltak. A megtorlás Fodorék elhurcolásával és a forradalmi napokban is dolgozó köztisztviselők kirúgásával nem ért még véget. Rövidesen sor került a letartóztatások második hullámára, amikor a különböző tüntetéseken, megemlékezéseken szónoklókat, a forradalmi testületek tisztségviselőit vették őrizetbe.

Április 4., ünnep nélkül

1957 áprilisára viszont már magabiztosabban irányított az MSZMP a járásban és Kapuváron is. A munkástanácsok vezetőit elűzték, bebörtönözték, az üzemekben sikerült jó néhány párttagot találniuk, a téeszmozgalom csaknem a régi fényében ragyogott. Gilicz Lukács, az MSZMP városi elnöke a megyei lapban számolt be arról, hogy 52 pártszervezetben 600 taggal működik a járásban a párt. A Vörös Csillag Tsz 480 hektáron, 62 taggal gazdálkodott, a Kistölgyfai Állami Gazdaság négyezer hektárján is ment a munka.

A napilapokban erre az időre már ellenforradalomként beszélnek az októberi eseményekről. Megszülettek az első ítéletek.A bűnösök keresésében lelkesen részt vettek a párttitkárság dolgozói, a járás vezetői. Már Szigethyt is vádolják. Álljon itt név nélkül egy hozzászólás az április 12-i pártbizottsági gyűlés jegyzőkönyvéből: „A kishalakat begyűjtöttük, de még hátra van a nagyhalak begyűjtése. Ezek még szabadon futnak (sic!). Ezeknek az embereknek soha semmiféle kapcsolatuk nem volt a munkásokkal és a dolgozó parasztokkal, de még mindig szabadlábon vannak. Felfeléna - gyon jó összeköttetéseik vannak. Elméletileg mindent el tudnak intézni, mert nagyon jó a kapcsolatuk.

Ilyen például Szigethy Attila is, aki jelenleg országgyűlési képviselő." Ahogy a háborútól időben távolodva egyre nőtt a partizánok száma, úgy válik egyre hősiesebbé a „meghurcolt" párttagok 1956-os ellenállása, legalábbis adomáik alapján. Ezen
a pártaktíván egy másik elvtárs például arról számolt be, hogy a Fertőszentmiklósi Nádgazdaságban milyen cudar volt az élet az „ellenforradalom" napjaiban. Burleszkbe illő, ahogy a megyei elvtárs letromfolja: „A Nádgazdaságban nem is volt senki. Itt voltak Győrben, tüntettek. A Vörös Csillag Szállóban laktak és tízezer forintos számlát hagytak maguk után." Bár a „rendcsinálás" zajlik és 1957. május 1-jén már látványos bizonyítékát is adja a fővárosi felvonulás annak, hogy Kádár hatalma szilárd, a Kapuvári járásban április 4-én még nincsenek lelkesítő beszédek, szovjet himnusz, zászlófelvonás. A rebellis Rábaköz párttagjai óvatosak: a „felszabadulás napja" úgy telik el, mint bármelyik másik hétközn a p.

NÉMETH D. LÁSZLÓ

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mélyebben akarom érteni, amit írok

A VI. Győri Könyvszalon Alkotói Díját Spiró György író vette át a tegnapi ünnepi megnyitón. A Fogság szerzője legszívesebben elbújna a média elől és az alkotással foglalkozna, a Sziesztának mégis szívesen válaszolt a kérdésekre könyvéről, életéről, meglátásairól. Tovább olvasom