Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Politikusok kíméljenek!

„Az egyik legtragikusabb és egyben legfelemelőbb riportom a győri Gősi Zoltáné, aki két embert mentett ki a tengerből, de őt magát elnyelték a hullámok. Bár ez a szörnyű baleset már évekkel ezelőtt történt, a szüleivel és a testvérével a mai napig jó viszonyban vagyunk" – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Vujity Tvrtko.
Magyarország egyik legismertebb riporterével további, megyénkhez kötődő kapcsolatairól, sajátos munkamódszeréről, a TV 2-nél zajló változásokról és a Napló balul elsült adásairól is beszélgettünk.

– Mi a munkamódszere? Ha befut egy érdekes hír vagy történet, mi az első lépés?

– A riportjaim általában párhuzamosan szerveződnek. Az esetek többségében nagyon időigényes témákban utazom, például Csernobilba vagy Észak-Koreába közel két évembe került, míg eljutottam. Vagy ameddig a kambodzsai magyar árvaházba elutazhattam, ahhoz is több száz faxot, elektronikus levelet kellett elküldenem. A másik véglet, amikor a cunami idején szerdán repültem a katasztrófa sújtotta övezetbe, szombaton hazatértem Budapestre, vasárnap pedig adásba is került az anyag. Egyszer egyébként már egy riportnak a történetét is megfilmesítettem a sombereki kocsma sztroija kapcsán.

– Egyedül dolgozik, vagy van egy csapat, melynek segítségére számíthat a riportok alatt?

– Akad segítségem, de a riport végső formájáért kizárólag enyém a felelősség. Veszélyes terepekre, ahol nem csupán kellemetlen élethelyzetekbe botolhat az ember, szinte mindig egyedül megyek. Ennek megfelelően van egy olyan amatőr kamerám, amit a kollégáim agyonbuheráltak, de elfér a zsebemben. Ezt az évek alatt egészen tisztességesen megtanultam kezelni, de azért nem venném magamnak a bátorságot, hogy operatőrnek nevezzem magam.

– Hány olyan témája gyűlt össze az utóbbi évtizedben, amelyekből ilyen-olyan okok miatt nem született film, vagy nem ment le a tévében?

– Pontos számot nem tudok mondani, de arányaiban tíz történet közül körülbelül egy-kettő esetében jutok el oda, hogy bemutathatom a nézőknek.

– Nem túl fényes arány. Nekem is van jó pár sztorim, amit a fióknak írtam meg, de összességében azért több került nyomdába, mint ami nem.

– Nézze, köztudottan sokáig dolgozom egy-egy munkán, s ezt a TV 2 vezetői is elfogadják. Teszik ezt többek közt azért, mert nem egy dokumentumfilmem a magyar premiert követően bejárta a fél világot. Például az utolsó, Tatárföldön felejtett magyar hadifogolynak, Toma Andrásnak a szívszorító történetét 121 tévétársaság között még argentin és chilei televíziók is megvették.

Megyei kapcsolatok

– Riportjaiból úgy tűnik, rengeteg ember keresi meg azzal, hogy segítsen nekik. Sokan hazudnak vagy ferdítenek ilyenkor a tényeken, csakhogy a támogatását megszerezzék? Ez a kérdés a kétéves Dominik halála után különösen aktuális most.


– Ha nem venném komolyan a kérdést, s kicsit humorosan felelnék, akkor az mondanám, ezért nem láthatott még senki velem olyan interjút, amelyben politikussal beszélgetek. Viccet félretéve: évente körülbelül 21 ezer megkeresést kapok, ebből körülbelül 10-12 film születik, de öt évente legfeljebb egy embert csípek nyakon a tények elferdítésén. Olyan nagyszerű embereket keresek, illetve olyan a szónak a jó értelmében vett egyszerű emberek találnak meg, akiket én csak hétköznapi hősöknek nevezek, s akiknek az élete vagy a munkássága jó példával szolgálhat az egész társadalom előtt. Ilyen Axmann Ágnes, aki egyik nap a Bosnyák téri piacon vásárol zöldséget, másnap pedig Európa utolsó leprásait próbálja megmenteni. Vagy a péceli Szilvási házaspár, akik gondoltak egy nagyot, s elhatározták, hogy békére tanítják a törzseket Ruandában. Abban az afrikai országban, ahol az utóbbi évtizedek legsúlyosabb népirtását követték el.

– Milyen érzés, mikor jó emberek kérik a segítségét, de tisztában van vele, hogy nem tud rajtuk segíteni? Mint például a múlt héten levetített Ágika esetében.

– Farkas Ágikát nem hozhatja vissza semmi, s nem fog feltámadni egy riporttól. A szülők és a kislányt segítők egybehangzó véleménye szerint azonban hatalmas társadalmi haszna lehet annak, amit a kislány végbevitt. Nem véletlen, hogy a Debreceni Egyetem viselkedéskutató szakemberei a napokban hívtak fel, hogy küldjem el nekik Ágika kazettáit. Ennek segítségével ugyanis azt tervezik vizsgálni, hogy mi játszódhat le egy beteg gyermek lelkében. Remélhetőleg kutatásaik eredményeként az orvosok képesek lesznek könnyíteni Ágika rákos sorstársainak szenvedésein.

– Idén tavasszal a magyar baptisták vezetőjével, Szenczy Sándorral tartott közös előadást Győrben. Itt szemmel láthatóan többeket jó barátként, ismerősként köszöntött a közönség soraiból. Ha publikus, elmesélné, milyen kapcsolatai kötődnek megyénkhez?

– Az egyik legtragikusabb és egyben legfelemelőbb riportom a győri Gősi Zoltáné, aki két embert mentett ki a tengerből, de őt magát elnyelték a hullámok. Bár ez a hősies embermentésből szörnyű balesetté lett eset már évekkel ezelőtt történt, a szüleivel és a testvérével a mai napig jó viszonyban vagyunk. A győrsági Erzsikével pedig tizenkét napot töltöttem a Szaharában azért, hogy örökbe tudjon fogadni egy kislányt. Erzsikéről azt kell tudni, hogy szülés közben veszítette el gyermekét, s később sem lehetett kisbabája – holott igazi anyatípus. Amikor legutóbb Győrben jártam, nagyon megfogott az a testvérpár is, akik úgy hallgatták végig előadásunkat, hogy az idősebbik lány végig jeltolmácsolt siket húgának.

Vezéráldozatok a TV 2-nél

– Az utóbbi hetekben eléggé megbolydult az élet a TV 2 háza táján. Egyes hangok szerint az előző vezérigazgatót, Kereszty Gábort felfelé buktatták, míg Sváby András nem teljesen önszántából mondott fel. Mennyiben változtathatja meg mindez a pályáját a második legnagyobb kereskedelmi csatornánál, különösen annak tükrében, hogy egyes vélemények szerint ön egyértelműen a Kereszty–Sváby vonalhoz tartozott?


– Ebben a helyzetben senki nem várhatja el, hogy kommentáljam a fejem fölött zajló változásokat. A személyi döntések a TV 2 vezetőségének kompetenciájába tartoznak, de egy biztos: én ugyanolyan alapossággal fogom a munkámat végezni – Sváby András pedig meghívott vendégként ott lesz a győri könyvbemutatómon.

– Végezetül, mennyire van beleszólása, pontosabban mennyire kéri ki a Napló stábja egy-egy riportról a véleményét? Ezt azért is kérdezem, mert tévékritikusok szerint az utóbbi időben több balul elsült anyag is lement a műsorban.

– A Napló stábja évente ötven adást készít, ezekben hétről hétre négy-négy riport szerepel. Egy évben tehát durván kétszáz anyagunk megy le vasárnap esténként, tíz év alatt több mint kétezer riportot vettünk fel. Arról nem beszélve, hogy tíz éve megkérdőjelezhetetlenül a legnépszerűbb vasárnapi esti műsor úgy, hogy különböző alapítványoknak, segélyszervezeteknek körülbelül egymillió dollár értékű támogatást sikerült összeszednünk. Igaz, a Napló adásai közül nem egy nekem sem jött be, de ez nem azt jelenti, hogy biztosan másnak sem tetszett – vagyis ízlések és pofonok különbözőek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Október 21-én kihirdetjük a megye hét csodáját!

A megye hét csodáját kereső játékunk zárása előtt két nappal a zsűri mind a négy tagjának véleményét… Tovább olvasom