Kisalföld logö

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 14°C Még több cikk.

Peru csodája a Machu Picchu

Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény, melyből mára már csak az egyiptomi Nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk vagy az idő vasfoga.

Az Atacama-sivatag: talán a földönkívüliek véstek a misztikus, csak repülőgépről látható rajzokat a forró sivatag kövébe? Amazónia tikkasztóan nedves, élettől hangos esőerdeiben a Dunánál is szélesebb „patakok" kanyarogva alakítják útjukat, hogy elérjék Dél-Amerika ütőerét.

A „leginkább" ország

Perui utazásunk elsőként az inka fővárosba, Cuscóba vezet, ahol a nemzeti lobogó mellett a szivárványszínű inka zászlót is lengeti a szél. Limából felszállva nem kell sok idő és megpillanthatjuk az Andok hatalmas hegyvonulatait. Nemsokára meredek hegycsúcsok között navigálva egy zsebkendőnyi helyre kell letenni a hatalmas gépet. Leszálláskor még ősi szent madaruk, a kondor is tesz néhány futólépést, amikor földet ér. Képes itt leszállni egy repülő? Még a leggyakorlottabb utazót is meghökkenti, amit a perui pilóták művelnek a gépekkel, de ők ezt rutinból megoldják. 3300 méter fölé érkezve már küszködünk a levegővétellel, ám szerencsénkre a reptéren kokateával, a kevésbé finnyásakat előrágott kokalevéllel kínálják az árusok. A magassági betegség leküzdésére szippanthatunk párat az oxigénpalackokból is, amiket a szállodákban, üzletekben és minden forgalmas helyen megtalálunk. Cuscóban nyugodt, ráérős életet élő, mélyen vallásos, kultúráját szigorúan őrző néppel találkozunk. A spanyol hódítások hatására vallásuk római katolikus, ám lelkükben Jézus Krisztus jól megfér ősi istenük, Pache Mama alakjával. Misztikus erőt tulajdonítanak a természet erőinek és teremtményeinek. A kondorkeselyű, a jaguár és a láma alakja majdnem minden használati tárgyon megjelenik. A láma és a nála kisebb méretű alpaka a leggyakoribb haszonállatuk. Velük úton-útfélen összeakadunk. A rendkívül finom tapintású szőre miatt tömegesen irtott legkisebb méretű faj, a vikunya viszont a kipusztulás szélére került. Elvétve látni még, de csak mint kuriózumot. Helyette az alpaka gyapjából készítenek szőtteseket, poncsókat és különböző emléktárgyakat.

Az inka király városa

Cuscóból az örök hófedte hegygerincek ölelésében elterülő üde zöld hegyoldalakon haladva, meredek szerpentineken kanyarogva érkezünk az inkák és a király birodalmába, ahol elsőként találkozunk az inka építészet remekeivel, a hegy oldalában lépcsőzetesen kialakított erődítménnyel és az alatta elterülő érdekes, kukorica formájú városkával, ahol a mai napig az inkák leszármazottai élnek. A hegyekből érkező kristálytiszta vizet a szűk utcákban, úgy 500 évvel ezelőtt, kőből kialakított „csatornákon" vezetik és fogyasztják ma is. Peru a krumpli őshazája. A gumós növényből alak, szín és íz szerint itt több száz fajta létezik. Míg a nők kalákában a házakat javítják, földeken dolgoznak és megtermelik a betevő falatot, az utcákat járva szövő, varró és más „női" munkát végző férfiakat látunk. Ez egy fordított világ... nekünk. Nekik ez a természetes.

Az Öreg-csúcs – Machu Picchu

Ollantaytambót elhagyva vonaton utazunk az Urubamba-völgyön át a Machu Picchu, vagyis az Öreg-csúcs felé, ahol a sín véget is ér. A finoman fogalmazva is monumentális települést sokáig csak tudósok, kutatók látogathatták, hétköznapi turisták csak 15–16 évvel ezelőtt tehették be lábukat e helyre. A közel 2400 méter magasan elterülő 13 négyzetkilométernyi település egy nap alatt kényelmesen bebarangolható, kivéve, ha a legapróbb részleteket is látni szeretnénk. Ez a hely annyiban köthető az inkákhoz, hogy egykor ők is lakták. Arról, hogy kik és pontosan mikor kezdték el a Machu Picchu építését, egyelőre nincs bizonyosság, s ez tovább fokozza a hely misztikumát. A terület déli részén található a teraszos mezőgazdasági terület, míg északon maga a város uralja a hegyoldalt. Látva a mérnöki pontossággal felépített városkát, a hatalmas, zöldellő teraszokat, egyre hihetetlenebbnek tűnik az elénk táruló látvány. Köszönjük ezt meg Hiram Binghamnek, a Yale Egyetem történészének, aki 1911-ben akadt rá az akkor még dzsungellel borított Machu Picchura. Ő ezt írja az Öreg-csúcsról: „Szépsége oly sokszínű s varázslatos volt, hogy a föld egyetlen más természeti szépségéhez nem hasonlítható." Ezt csak alátámasztani tudjuk.

A Nasca-rajzok rejtélye

Túránkat folytatva a partvonaltól befelé megérkezünk bolygónk legszárazabb tájára, ahol az átlag-csapadékmennyiség egy évben 3 milliméter, de előfordulhat, hogy 2–3 évig egy csepp eső sem esik. Ez az Atacama-sivatag! Élővilága helyett a sivatag egy sokkal érdekesebb és rejtelmesebb dologgal hívja fel magára a figyelmet: a Nasca-vonalakról van szó. Talán a földönkívüliek véstek misztikus, csak repülőgépről látható, több száz méteres rajzokat a forró sivatag kövébe? Miközben a pilóta gyomorforgató akrobatamutatványokkal fordul rá a kietlen platókra, a repülőgép ablakából felfedezhetjük az Andok szent madarát, a kondort, néhány kilométerrel odébb pókot, majd kolibrit, majmot és sokak kedvencét, az asztronautát, aki barátságosan integet nekünk. A Nazca-kultúrából származó geoglifáknak sokan misztikus jelentőséget tulajdonítanak, valljuk be, nem alaptalanul. Egyesek szerint a csillagászathoz van köze, mások azt állítják, hogy ezen rajzok egy része vízforrásokra mutat, és olyan elképzelés is van, hogy a motívumok egy földönkívülieket fogadó leszállópálya jelzései. Biztosat eddig még nem derítettek ki a rajzok mibenlétéről, talán ettől olyan izgalmas az egész.

Tóth Tibor

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elege lett a lerománozásból

Klára, a sikerlistás Magyar pszicho című könyv főszereplője büszke és önérzetes, tele tenni… Tovább olvasom