Kisalföld logö

2018. 01. 24. szerda - Timót -1°C | 6°C Még több cikk.

Paradicsomos káposzta és az ősrobbanás

Váncsa Istvánról, az idén 60 esztendős, fanyar humorú, izgalmas körmondatairól ismert újságíróról tudni lehet, hogy a főzés már-már letaszította a kedvenc szabadidős tevékenységek trónjáról az olvasást nála.

De az mégiscsak meglepő, hogy kiadványba is szerkeszti kedvenc ételeinek leírását.

Szóval adódik a kérdés: miért fog egy zsurnaliszta receptkönyvírásba?


– Szeretek főzni és enni is. Harminc éve gyűjtöm, tökéletesítem az ételleírásokat. Amikor már nem fértem el otthon a sok recepttől, rendszerbe szedtem őket. Azt gondoltam, érdemes lenne kiadni a gyűjteményt, talán másokat is érdekelhetnek az általam kedvelt fogások. A gasztronómia mindig hobbi volt számomra, ha kötelező lenne a konyhai sürgölődés, talán nem kedvelném ennyire. Házasságaim révén egyre tökéletesebbé vált a főzőtudományom, hiszen első feleségem főzni sem tudott. A jelenlegi nejem is lelkes rajongója a kísérletezéseimnek.


– Van-e kedvenc étele, illetve mi volt az a legbizarrabb fogás, amit valaha is megkóstolt?

– Kevés ember van, akit a káposztás cvekedlihez ne fűznének emlékek. Nekem a gyerekkor, a szülői ház, a mama főztje jut eszembe róla. Ezt bármikor képes vagyok megenni. Szeretem a portugál, a spanyol és a dél-francia konyhát, a tengeri herkentyűket, a halakat, tervezem, hogy több kötetet is írok a mediterrán konyháról. A rovarok fogyasztása viszont távol áll tőlem, ezeket ha nem muszáj, nem kóstolnám meg. A rákot viszont szeretem, noha méretben az sem mindig különbözik egy nagyobbacska csótánytól.


– Fogékony az újra, megkóstolja a reformkonyha remekeit?

– A feleségem (Molnár Erzsébet publicista – a szerz.) a saláták nagy ismerője, szeretem a műveit, amit elém tálal. Ő a leglelkesebb hívem a konyhában. Neki és magamnak szeretek főzni a legjobban, olyankor bátrabban kísérletezem az ízekkel. A bioboltokba, biopiacra elvetődve meg kellett állapítanom, hogy az ott vásárolt csirkének a gyermekkorban megismert íze, illata, állaga van. Így most már ha lehet, keresem a hagyományos alapanyagokat.

Váncsa István publicista írásaira jellemző a fanyar humor, az ironikus, egyéni stílus. Nem ismeretlen témák számára a buddhizmus, az okkult és az igazi tudományok, az informatika és a konyhaművészet.
Váncsa István publicista írásaira jellemző a fanyar humor, az ironikus, egyéni stílus. Nem ismeretlen témák számára a buddhizmus, az okkult és az igazi tudományok, az informatika és a konyhaművészet.

– Hobbija a főzés, ért is hozzá, mégsem szerepel a kereskedelmi tévék főzőműsoraiban, pedig még fizetnének is érte...

– Sokszor hívtak. De ezek nem a gasztronómiáról szólnak. Én pedig nem vagyok hajlandó egy héten át előírásszerűen jókedvűnek, jópofának lenni egy olyan asztaltársasággal, akiket lehet, hogy korábban sohasem láttam.


– Ön azonban elsősorban mégiscsak újságíró. Mi a véleménye a szakmáról, a bulvárról, létezik független sajtó?

– Harminchárom éve az Élet és Irodalomnál dolgozom, nem érdekel és nem is tudom, más lapoknál hogyan zajlanak a mindennapok. Aki a 60-as, 70-es években már mozgott a média közelében, az tudja, hogy létezik sajtószabadság. A totális függetlenség az újságírásban azonban szinte soha nem valósulhat meg, hiszen minden lapnak vannak érdekeltségei, követelményrendszere, erkölcsi értékrendje, amihez tartja magát. A bulvár is megfér a piacon, hiszen senkit nem kényszerítenek arra, hogy pletykalapokat vásároljon, mégis szinte ezekből fogy ma a legtöbb.


– Végül egy percre térjünk még vissza a konyhaművészethez. Mi az az étel, amit soha nem enne meg?

– A paradicsomos káposztafőzelék nem e világi embernek való. Szerintem az valamikor az ősrobbanás előtt keletkezhetett, számomra ez az étel a gonosz megtestesítője. Még a fasírt sem tud javítani rajta, ki tudnának vele üldözni a világból.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Saját szemünkben hitelesen

Provokatív, durván fájó kérdések, néhol agresszív ˝önszembesítések˝ a védjegyei dr. Csernus Imrének,… Tovább olvasom