Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Öt köbméternyi anyag Széchenyi grófról

Koller Sándor röjtökmuzsaji nyugdíjas a kutatásnak szentelte életét. Évtizedek óta bújja a Széchenyi életével foglalkozó kiadványokat, s szent meggyőződése, hogy a legnagyobb magyart megölték.

Állítja, bizonyítékai is vannak a témában.

– A peresztegi iskola egyik ünnepségén az igazgatónk arról mesélt, Széchenyit valószínűleg megölték. A direktor, amellett, hogy szavaival rendkívül izgatottá tett, fel is szólított minket arra, kutassuk ki, hogyan halt meg a legnagyobb magyar, hisz egy ilyen habitusú ember nem lehetett öngyilkos – fogalmazott Koller Sándor, aki meg is fogadta a pedagógus tanácsát. Lelkesedését édesapja szóbeli hagyatéka tovább fűtötte. A családfőt 1944-ben elhurcolták, de a gyermekéhez intézett utolsó szavaiban azt kérte: ˝Fiam, légy magyar ember!˝

– Amikor láttam, hogy bárkit ártatlanul megsemmisíthetnek, kezdtem elhinni, hogy Széchenyi is útjában lehetett az akkori hatalomnak. Ez gyűlöletet váltott ki belőlem, nem akartam elfogadni, hogy az az ember, akiről csak jót hallottam addig, rossz lett volna, s önmaga ellen fordul. Minden könyvet igyekeztem elolvasni a témáról, szorgalmasan gyűjtöttem a levéltári anyagokat, az öt köbméternyi iratanyag szinte ellepi a házat. Egyikben-másikban a szerző ugyancsak azt taglalta, Széchenyi gyilkosság áldozata lett, s ez újabb erőt adott a további kutatásokhoz. Tényeket, bizonyítékokat viszont senki nem tudott felmutatni, így én arra tettem fel az életemet, hogy megpróbálom be is bizonyítani az állításomat.

A nyugdíjas a vallomások alapján azt feltételezi, a tanúk minden bizonnyal hazudtak, mert azt állították, hallották, amint Széchenyi járkál a szobájában. Hogy lehet az, hogy a lövést, amivel megölte magát, mégsem hallották?

Koller Sándor
Koller Sándor

– Ez csak gyilkosság esetén fordulhatott elő. A legnagyobb magyart lelőtték, mégpedig úgy, hogy egy párnát tartottak az arcához. Ezt alátámasztja az is, hogy a lövés helye meg sem perzselődött, nem lett lőporfüstös. A gróf nem hagyott búcsúlevelet – pedig ez öngyilkosság esetén akkoriban még inkább szokás volt – és az is gyanús, hogy a későbbi vizsgálatokkor más bútorok voltak a helyszínen, mint a halottszemlén. Az is érdekes, hogy a majd 2 kilós pisztolyt a combján találták meg, ez egy önmagát megsebző tehetetlen testnél biztosan lehull a padlóra. Nem találtak a környéken töltőkellékeket sem és lőpormaradvány sem volt a szobában. Az is nagyon különleges, hogy a lehetséges tanúk a Széchenyi halálát követő egy éven belül mind eltávoztak az élők sorából. Az is furcsa, hogy Széchenyi agyvelőjében sörétet találtak, pedig egy öngyilkosjelölt minimum golyóval tölti meg a fegyverét... – mondta a nyugdíjas, aki a témával kapcsolatos írásokból állította fel téziseit. Elolvasta egy ismert grafológus dolgozatát is, aki Széchenyi írását elemezve ugyancsak arra a következtetésre jutott, ez az ember nem fordulhatott önmaga ellen.

– Elképzeléseimet az is megerősítette, hogy levéltári kutatásaim során találtam egy Széchenyinek írt levelet, amiből kiderült: még életében életveszélyesen megfenyegették. A nézetei és a hídpénzszedéssel kapcsolatos tervei komoly ellenállást váltottak ki bizonyos körökben. Jobbnak látták hát, ha elteszik őt láb alól. Vallásos ember volt, biztosan nem akart fájdalmat okozni a családjának éppen húsvétkor. A fenyegető levelet ma is őrzöm, bárkinek megmutatom, s nálam van a Széchenyi kezének gipszmásolatáról készült kép is, amin látható, hogy azok az ujjak a halál pillanatában nem fogtak fegyvert. Nagyon szeretném megélni, hogy kiderüljön az igazság.





Mit mond a történész?


Megkérdeztük Csorba László történészt, akinek Széchenyi Istvánról írt könyve két kiadáspban is megjelent, mi a véleménye Koller Sándor elméletéről.

– Sajnos sok olyan írás van, amely tudományosnak hirdeti magát, de közben regényes történetek, fantáziadús elképzelések olvashatók bennük. Koller Sándor meghatóan vall arról, milyen érzelmi élmények alapján kezdett el foglalkozni Széchenyi halálának drámájával. Ezt mindnyájunknak tiszteletben kell tartanunk. De elméletével tudományos vitát csak akkor folytathatunk, ha majd kellően dokumentálja jelenleg még csak érzelmi alapon megfogalmazott állításait – mondta el véleményét Csorba László. – Egyetlen elemet hadd ragadjak ki a fentiekből: a golyó vagy sörét kérdését. August Goergen doktor, a döblingi szanatórium igazgató főorvosa a bécsi rendőrhatósághoz benyújtott védekezésében részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel. Szerinte a lőfegyverekhez kitűnően értő gróf pontosan tudhatta azt, hogy megfelelő méretű és mennyiségű söréttel ugyanúgy halálos lehet a lövés, mintha golyóval lenne töltve a fegyver. Az tehát nem vethető fel az öngyilkosság ellenbizonyítékaként, hogy sörétet találtak a holttest agyszövetében.

Az öngyilkosságot azért vitatják sokan, mert a nemzeti érzés vallásos jellegű, így a nemzet hősei ugyanazt a funkciót töltik be, mint a hitvilágban a szentek. Számukra Széchenyi nem hús-vér ember, zseniális, de gyarlóságokkal, betegséggel küszködő honfitársunk, hanem a nemzet modern szentje, márpedig ők nem lesznek öngyilkosok.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az öreg halász és a dékán

Ami Hemingway öreg halászának, Santiagónak nem sikerült,
dr. Kóczy T. Lászlónak igen. Az… Tovább olvasom