Kisalföld logö

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 2°C | 9°C Még több cikk.

Nyitott templomok éjszakája

A városmisszióra készülő magyar katolikus egyház szeptember 16–23. között a fővárosban és környékén nagyszabású rendezvénysorozat keretében fogja bemutatni a kereszténység értékeit.

Erdő Péter egyházi vezetőt, aki nemcsak Magyarország, hanem egész Európa vallási életének meghatározó személyisége, nemzetközi tapasztalatairól és az őszi városmisszió részleteiről kérdeztük.

– Bíboros úr nemrég érkezett haza Brazíliából, ahol az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökeként nemcsak hazánkat, hanem az egész kontinenst képviselte. Mit tapasztal külföldi útjai során, mennyiben tér el a magyarok lelki élete, vallásossága más országokétól?
– Azt kell hogy mondjam, az alapvető kérdések a világ minden táján ugyanazok. Élet és halál, öröm, bánat, háború, béke – minden kultúrában ezekkel a témákkal lehet találkozni, nagyon hasonlók a különböző népek problémái. Ugyanakkor van a magyar hívek vallásgyakorlatának egy sajátos stílusa, ami más nemzetekre nem jellemző. A magyar tömeg csendes tömeg. A csoportos viselkedésünk visszafogottabb, komolyabb, az érzelmek kinyilvánítása ritkábban fordul elő az összejöveteleken, szemben más országokkal, ahol például a hivatalos liturgia részét képezik a közös felkiáltások, az érzelem kifejezésének különböző megnyilvánulásai. Az előbb említett különbségből fakadóan a magyar hitélet erőssége a csendes, elmélyült imádság. Igen sok templomunk van nyitva a nap folyamán, akkor is, amikor épp nem folyik ott semmilyen program, szentmise. Bárki betérhet, körülnézhet, imádkozhat. Számos országban ellenben, még ha nyitva is találunk egy templomot, szinte biztosan találkozunk egy animátorral, aki hangosan vezeti az imát, s nincs mód az egyéni, egészen személyes elmélyülésre.

– Ez a fajta visszafogottság nyilván nem csupán a hívőkre vonatkozik...
– Valóban, mi, magyarok általánosságban kevésbé „élünk" az utcán, a találkozásaink, összejöveteleink jelentős része házon belül folyik.

– A szeptemberi budapesti városmisszió során épp az utca emberét kívánják megszólítani. Mi ennek a rendezvénynek a konkrét célja?
– Szeretnénk a nem hívő nyilvánosság előtt megjeleníteni az egyházat, annak értékeit, s mindenki számára lehetőséget kívánunk teremteni, hogy bepillanthasson a hívők mindennapjaiba. E néhány nap során a főváros számos pontján művészi programok, találkozási lehetőségek várják majd az érdeklődőket. A Kulturális Örökség Napjaival párhuzamosan megrendezzük a Nyitott Templomok Éjszakáját, amely Bécsben és más nagyvárosokban már igen pozitív fogadtatásra talált. Több múzeum is a kereszténység értékeit bemutató kiállítással várja majd a látogatókat.

– Felfoghatjuk ezt úgy is, mint egy reklámkampányt? Hiszen a templomok egyre ürülnek, fogyatkozik a hívek száma.
– A hívek száma világviszonylatban éppenséggel növekvő tendenciát mutat, folyamatosan gyarapszik az egyház. Magyarországon az egész népesség csökken, s emiatt kevesebb a hívő is, ez tény. Azt is figyelembe kell venni, hogy egyrészt sokan nem ismerik hitük tanítását, ezért előfordul, hogy más közösségekhez, gyülekezetekhez csatlakoznak, másrészt sok helyen a plébániák inkább formális közösségek, valódi életközösség nem alakult ki az egyházközségekben. Fontos feladat előmozdítani, hogy a hívők csoportjai személyes közösségekké alakuljanak.

– Vannak jelei a változásnak?
– Igen sok kezdeményezés létezik a vallásos élet megújítására – némelyikük területi alapon szerveződik, mások egy-egy lelkiséghez kötődnek. Utóbbira jó példa a Shalom közösség, amelynek egyik házába brazíliai utam során magam is ellátogattam. Ez a katolikus egyházi társulás húsz éve létezik, s csak Brazíliában négyszáz különböző intézményt tartanak fenn – éttermet, diszkót és más vendéglátó- ipari egységeket. Nagy zenei fesztiválok idején ők is megrendezik a maguk karneválját, ahol ugyanúgy jól lehet szórakozni, csak éppen keresztény keretek között. Nem elégednek meg azzal, hogy elbeszélgetnek a betévedő fiatalokkal, hanem gyakorlati, kézzelfogható támogatást, egzisztenciális segítséget is próbálnak nyújtani. A közösség tagjai lemondanak a jövedelmük egy részéről, hogy ezzel is a szükséget szenvedőket támogassák. A Shalom közösség egyébként az európai városmissziók lebonyolításából is aktívan kiveszi a részét, más mozgalmakkal együtt.

– Amit elmondott, egy kicsit hasonlít az apostolok korára, akik megosztották mindenüket és szeretetközösségben éltek. Vannak ma is igazi apostolok?
– Mindannyian tanítványok vagyunk, akik Krisztust akarjuk követni. Ahhoz, hogy apostollá legyünk, előbb tanítvánnyá kell válnunk, hiszen az örömhírt csak az tudja átadni, aki maga is ismeri, „birtokolja" ezt az örömhírt. Ez pedig objektív valóság: Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása, a megváltás ténye az, amit minden embernek hirdetünk, éppen úgy, mint kétezer évvel ezelőtt az első apostolok.

– A városmisszió programja kifejezetten Budapestre és vonzáskörzetére korlátozódik. Terveznek- e „vidékmissziót"?
– Ezzel a programsorozattal, amely Bécs, Párizs, Lisszabon és Brüsszel után érkezik el Magyarországra, kifejezetten a nagyvárosi közeget kívánjuk megszólítani. Ugyanakkor egy fél napra Esztergomba is ellátogatnak majd a rendezvény résztvevői, tehát nem mondható, hogy csak Budapest lakosságát érintené a kezdeményezés. Azt is fontos megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban hazánk több vidéki városában és sok plébánián zajlottak hasonló evangelizációs események, amelyek legsikeresebb elemeit be fogjuk építeni a budapesti városmisszió programjába.

Gégény István

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az Adria legnagyobb tengeri csatája

Szinte pontosan kilencven éve hatalmas győzelmet aratott a Monarchia flottája az Otrantói-szorosban… Tovább olvasom