Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Nyest

A nyest bundájának alapszíne szürkésbarna, fedőszőrei nem alkotnak tömött szőrzetet. Torokfoltja rendszerint fehér, villásan elágazó, és a mellső lábak belső felére is lehúzódik. A talp- és ujjpárnák csupaszok, így a nyoma alkalmas aljzaton jól kirajzolódik.

A nyest elterjedése nagyjából az európai lombhullató erdők zónájára, illetve a dél-ázsiai sztyepprégióra esik. Európában hiányzik Skandináviából, a Brit-szigetekről, Oroszország északi részéről és a Földközi-tengeri szigetek többségéről is. Az eredendően erdei életmódú nyest ősi életterét is fenntartva, részben települések környékére vagy a településekre költözött, azaz kultúrakövetővé vált. A települések belterületein lakó- és középületek, templomok padlásán, széna- és szalmabálák között, fa- és sziklaodvakban lakik, talán innen a neve, kőnyest, kövi nyest. Megtalálható erdősávokkal, fasorokkal, sövényekkel tagolt mezőgazdasági területeken is, ahol fa- és kőrakásokban, régi kazlakban, olykor kotorékokban talál otthont. A nyestek második életévük nyarán válnak ivaréretté. Monogámok, de a hűség csak a szaporodási időszakra szól. Pacsmagolása június közepén kezdődik és augusztus közepéig tart, ezen időszakon belül a csúcsidőszak július második felében van. Több (2–3) ivari ciklusa lehetséges, amelyek között 6–10 nap telhet el. A párzás aktusa 30–50 percig is tarthat, közben többszöri borítással, a menyétfélékre jellemző módon, azaz a hím nyakharapással rögzíti a nőstényt testhelyzetében. Az elnyújtott vemhesség első időszakára diapauza jellemző, azaz január-februárig a fejlődő embriók ún. blasztociszta állapotban maradnak, és csak ekkor tapadnak meg a méhfal nyálkahártyáján. A vemhesség időtartama 247–289 nap, figyelembe véve a különböző vizsgálatok eredményeinek szélső értékeit. A nőstény jól elrejtett, hozzáférhetetlen helyen, farakások között, széna- és szalmakazlakban, kő- és rőzserakások alatt szalmából, szénából, tollakból és más hasonló puha anyagból készíti fészkét. Közép-Európában a fő ellési idő márciusra esik, az alomnagyság 3–5 (ritkán 7) kölyök. A nyestkölykök vakon jönnek a világra, testüket szürkés pehelyszőr borítja. A hím nem vesz részt a fiatalok felnevelésében. A nőstény 8–10 hetes korig szoptatja a kölyköket, de 6–7 hetes korukban már megkezdi a húsetetést. Két hónapos koruktól már anyjukkal együtt vadásznak, a 16. héttől pedig már maguk indulnak zsákmány után. A 23. héttel kezdődik a fiatal nyestek elvándorlása, azaz a családi közösség felbomlása. A nyest mindenevő állat, zsákmányát elsősorban a földön keresi. Kedveli a tojásokat és a cukortartalmú gyümölcsöket, de az alacsonyabb rendű állatokat, valamint kétéltűeket, hüllőket, madarakat és kisemlősöket is elkapja. Nagyobb testű állatok közül az üregi és mezei nyúl, a fogoly és a fácán is szerepel zsákmánylistáján.

Az 1960-as és ’70-es évek óta Közép- és Nyugat-Európában növekedett állománya, új területeket foglalt el vagy foglalt vissza, beleértve a településkörnyéki vagy településen belüli, városi élőhelyeket. Vadászható faj, védelmét féléves kíméleti idő (március 1–augusztus 31.) és féléves vadászidény (szeptember 1–február 28.) biztosítja. Éves terítéke mintegy ezer példány. A fácán- vagy baromfitelepre befészkelő példányok problémát okozhatnak a vadgazdának.




Újabban lakóépületek padlásterének, szigetelésének megrongálásával, megbontásával, gépjárművek elektromos kábeleinek elrágásával okoz kárt, riadalmat és bosszúságot, ezért a nyestállomány szabályozásáról gondoskodni szükséges.


Prof. dr. Faragó Sándor

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Munkácsy-hasonmást keresnek

Még egy hónapig, július 5-ig látogatható a győri Xántus János Megyei Múzeum Vastuskós házában a v.… Tovább olvasom