Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

Nők és feketék a Capitoliumban

Tizenhét nap múlva választ Amerika, de már most biztos, hogy a végeredmény a maga nemében történelmi lesz: vagy az első afroamerikai elnök (Barack Obama), vagy az első női alelnök (Sarah Palin) lép hivatalba. A kontinensnyi ország nagy utat járt be az elmúlt több mint két évszázadban, amelynek nagy részében a fehér férfiak kiváltsága volt a politika. Nézzük az eddigi legeket szigorúan a nemek és a bőrszínek alapján!
1866: Elizabeth Cady Stanton volt az első nő, aki megmérkőzött az amerikai kétkamarás képviseleti rendszer alsóházát jelentő képviselőházért, független jelöltként. Minden kezdet nehéz: a nők egyenjogúsági mozgalmának egyik aktivistája a 12 ezer voksból mindössze 24-et kapott. Az biztos, hogy a sajátja nem volt köztük, miután nő lévén nem szavazhatott. Ahogy másutt, úgy az Egyesült Államokban is hosszú küzdelem után érték el a nők, hogy általános választójogot kapjanak. A XIX. század végén még mindössze négy nyugati állam, Wyoming, Utah, Colorado és Idaho biztosította számukra ezt. A kérdést végérvényesen rendező 19. alkotmánykiegészítést csak 1919-ben fogadta el a kongresszus, majd 1920 augusztusában lett törvény belőle, még éppen időben az elnökválasztás előtt.

Elizabeth Cady Stanton
Elizabeth Cady Stanton

1870: Hiram Revels volt az első fekete, aki bekerült az USA „felsőházába", azaz a szenátusba, ahol egy évig szolgálta nemzetét. Mississippi állam törvényhozása választotta meg – néhány évvel a polgárháború vége és a rabszolgaság eltörlése után – a déli konzervatív demokraták éles tiltakozása mellett. Az ellenzők arra hivatkoztak, hogy a szenátusi helyhez kilenc év állampolgárság kell, és egyetlen feketének sem volt állampolgársága az 1868-ban ratifikált 14. alkotmánykiegészítés előtt. A helyzetet az oldotta meg, hogy Revelsnek fehér ősei is voltak. Még ugyanebben az esztendőben – mármint 1870-ben – került be a republikánus Joseph Rainey a képviselőházba: ő lett a testület első fekete tagja, valamint az első fekete is, akit közvetlenül választottak meg a kongresszusba (így hívják a képviselőházat és a szenátust együtt). Négyszer választották újra, 9 évig volt a testület tagja. Rekordját William Levi Dawson döntötte meg, aki afroamerikaiként 1943-tól 1970-ig ült a kongresszusban.

Christine Lagarde francia gazdasági és pénzügyminiszter (14.)
Christine Lagarde francia gazdasági és pénzügyminiszter (14.)

1872: Victoria Woodhull lett az első női elnökjelölt az Egyenlő Jogok Pártja színeiben. (Alelnökjelöltje egy korábbi rabszolga, Frederick Douglass volt.) A férfiak akkori hozzáállására jellemző, hogy nem tudjuk, hány szavazatot kapott, mert a választási tisztségviselők közül sokan csak nevettek indulásán, és kidobták a rá adott voksokat. Becslések szerint legfeljebb 0,2 százalékos szavazati arányt érhetett el. Ugyanebben az évben került – nem választással, hanem kinevezéssel – afroamerikai (Pinckney Benton Stewart Pinchback) egy állam – jelesül Louisiana – élére kormányzóként. (Az első választott afroamerikai kormányzó, L. Douglas Wilder csak 1990-ben foglalhatta el hivatalát Virginiában.)

1887: A Kansas állambeli, ma mintegy félezer lelkes Argoniában választottak először nőt polgármesternek. A 27 éves Susanna M. Saltert eredetileg csak tréfából – a keresztény nőuniót zavarba ejtendő – jelölték helyi férfiak a szesztilalmat szorgalmazó párt színeiben, végül mégis nyert, a szavazatok kétharmadát megszerezve.

Cristina Fernandez argentin elnök (13.)
Cristina Fernandez argentin elnök (13.)

1916: Ekkor választották meg az első nőt, Jeannette Rankint a képviselőházba. Négy nappal eskütétele után, 1917. április 6-án szavazott a testület arról, hogy az USA belépjen-e az első világháborúba. Rankin egyike volt annak az ötven képviselőnek, aki nemmel voksolt (igent 374-en mondtak). Mandátuma 1919-ben lejárt, mert nem tudta újraválasztatni magát, 22 évvel később azonban újra bekerült a képviselőházba. A sors fintora, hogy a törvényhozás abban az évben, 1941-ben is szavazott háborúról. Rankin következetes maradt, az egyetlen képviselő volt, aki ellenezte, hogy az USA belépjen a második világháborúba.

1925: Ebben az évben tett esküt először női kormányzó az USA-ban, rögtön kettő is: Nellie Tayloe Ross Wyoming, Miriam A. Ferguson pedig Texas államot irányíthatta.

1931: „Családi jogon" került be az első nő, Hattie Caraway a szenátusba. Férje Thaddeus H. Caraway, 1912 és 1921 között a képviselőház, majd 1931-ben bekövetkezett haláláig a szenátus tagja volt. Az arkansasi kormányzó a megboldogult feleségét nevezte ki helyére a testületbe, aki 1932-ben megnyerte az időközi választást, és egészen 1945-ig a testület tagja maradt.

Julija Timosenko ukrán miniszterelnök (17.)
Julija Timosenko ukrán miniszterelnök (17.)

1964: Eddig az évig kellett várni, amíg a két nagy párt valamelyi-
kének elnökjelölő konvencióján női név került a szavazólapra: a republikánus Margaret Chase Smithé. A képviselőházba 1940-ben került – Rankinhez hasonlóan – elhunyt férje helyére, míg 1949-től 1973-ig a szenátusban tevékenykedett. Ő volt az első nő, akit a kongresszus mindkét házába beválasztottak. 1960-ban a demokrata Lucia Cormierrel küzdött a szenátusi székért, ami azért különleges, mert korábban nem fordult elő, hogy két nő vetélkedett volna ezért a posztért.

1968: Abban az évben, ami a Newsweek amerikai magazin szerint azzá tett bennünket, akik vagyunk, választották be az első fekete nőt a képviselőházba. Shirley Chisholm még egy rekordot tudhat magáénak: az első fekete nő volt, aki valamelyik nagy párt elnökjelölt-állító konvencióján felkerült a szavazólapra, 1972-ben. A küldöttek 5 százaléka voksolt rá.

Condoleezza Rice, az USA külügyminisztere (7.)
Condoleezza Rice, az USA külügyminisztere (7.)

1984: A demokrata Geraldine Ferraro volt az első nő, akit nagy párt alelnöknek jelölt. Walter Mondale-lel párban megsemmisítő vereséget szenvedett: a szavazatok 41 százalékát szerezték meg, és csak Minnesota államban és a fővárosban tudtak nyerni. A felmérések szerint a nők 55 százaléka Ronald Reaganre szavazott.

1992: Megválasztották szenátornak az első fekete nőt, Carol Moseley Braunt. A szenátusnak rajta kívül azóta sem volt ilyen tagja.

2007: Nancy Pelosi 1987 óta képviseli Kalifornia demokrata fellegvárnak számító 8. kerületét a képviselőházban. A kongresszus egyik leggazdagabb politikusa azzal vált ismertté, hogy ő lett a képviselőház első női elnöke.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Miért választunk a szüleinkhez hasonlót?

Egy magyar tudóscsoport által elvégzett kutatás arra mutatott rá: a nők olyan férjet választanak,… Tovább olvasom