Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Hiába sikeres modell Amerikában, nem elégszik meg a felszínes modellszakmával a győri Knausz Tamara: színésznőnek tanul New York egyik legpatinásabb színitanodájában.

1997-ben a döntőbe jutott a Look of The Year szépségversenyen, de akkor,közép - iskolásként még nem gondolta, hogy egyszer a modellkedésből fog megélni. Aztán mégis: szerencsét próbált Amerikában, kezdetben bébiszitterként, majd a saját lábára állva. – Két lehetőségem volt a boldogulásra: vagy pincérkedni, vagy modellkedni kezdek.

Többen biztattak, hogy póbáljam ki az utóbbit, s mivel vesztenivalóm nem volt,belevágtam. Már hét és fél éve kint élek,tehát bejött a dolog,de ma sem tekintem többnek ezt a pályát,mint pénzkeresetnek. Hogy miért? Nem tartom valami tisztességesnek a modellszakmát: minden a kapcsolatokon múlik,állandóan mások elvárásainak kell megfelelni, folyton változtatni kell magamon... Ma sem látok benne igazi perspektívát. Akkor, hét éve még nem tudta, hogy a kifutót egyszer színpadra cseréli, de a győri színházat már akkor szorgalmasan látogatta, kedvenc musicaljeit ma is pillanatok alatt felidézi: már nem is tudja, hányszor látta a My Fair Ladyt vagy a Hello, Dollyt... Akkor azonban még a színmodellügynöksége vezetője mutatta be a színészmenedzsernek, aki aztán ügynököt szerzett neki. Ott ugyanis profik hada áll készenlétben, hogy egyengesse a feltörekvő tehetségek pályáját: megtervezik a karrierjüket, intézik az ügyeiket, eldöntik, melyik munkát vállalják el és melyiket ne, egyszóval az ő dolguk, zik azon,mily en könnyen sikerült bejutnia az egyébként magyar zsidó családból származó híres színész-tanár, Stanford Meisner alapította színiiskolába. A manhattani Neighbourhood Playhouseba évente mindössze tíz jelentkezőt vesznek fel,s már ahhoz is referencia kell,hogy egyáltalán meghallgassák az induláshoz .

Visszatérve az iskolaalapító Meisnerhez: az ő nevéhez fűződik az a technika, amelynek segítségével szinte az összes, filmszínészeket képző iskola oktatja növendékeit a természetes előadásmódra. – Ő honosította meg azokat a technikákat,amely ek segítenek abban, hogy a leghúzósabb jelenet se tűnjön mesterkéltnek. A lényeg, hogy reagálnunk kell a partnerünk szavaira, érzéseire. Megtanuljuk persze a szöveget, de kezdetben nem adunk hozzá érzelmeket, hanem hagyjuk,hogy azokat a másik színész,a szituáció váltsa ki belőlünk – magyarázza Tamara, aki többek között azt is elsajátítja a kétéves iskola hátralévő másfél évében, hogyan „állítson elő" pillanatok alatt olyan erőteljes érzelmeket, mint a düh vagy éppen a sírás.

 – A film nem olyan, mint a színház,a forgatások alatt általában nem időrendi sorrendben veszik fel a jeleneteket, így itt nincs lehetőség arra, hogy ezek az érzelmek „kifejlődjenek" bennünk,parancsszóra kell egyik percről a másikra produkálnunk őket – mondja, majd megjegyzi, hogy visszafejlesztenie is van mit: kicsi akcentusát, amit mi, magyarok persze nem hallunk, de állítja, hogy van. – Annyira nem vészes, hogy be lehessen azonosítani, honnan jöttem, ahhoz azonban elég, hogy a helyiek érezzék, valami „nem stimmel". Beszédtanárhoz járok,hogy eltüntessem – a többit meg megtanulom, külön oktatják ugyanis az egyes akcentusokat, hogy ne jöjjünk zavarba, ha külföldit kell játszanunk. A fenti problémával Tamara nincs egyedül,hisz en New York nemcsak számára a lehetőségek városa. Özönlenek a világ minden tájáról a színészjelöltek, ami sokaknak már az elején elvenné a kedvét ettől a könnyűnek egyébként sem nevezhető pályától.

„Meg kell próbálni! Szerintem nincs annál rosszabb, mint ha lehetőséget sem adok magamnak" – érvel a „színészpalánta", aki többek között feltűnt a Sopranos – Maffiózók – sorozat egyik epizódjában is. Az sem zavarja, hogy a színészvilág színe- java nem itt,hanem Los Angelesben van. Sőt! – A képzés New Yorkban színvonalasabb. Az iskolám jó ajánlólevelet jelent,aztán még az is lehet,hogy továbblépek. De realista vagyok: sok barátom megtette már az utat New York és Los Angeles között, és hat hónapon belül visszajöttek... – mondja Tamara. Gonoszkodó felvetésünkre,hogy szépsége és modellpályája nem biztos, hogy a legjobb ómen – gondoljunk csak a szőke szépségekkel szembeni előítéletekre –, őszintén válaszol: – Persze hogy ott van bennem a félelem,hogy beskatulyáznak és örökre bennragadok a barátnő, a prosti vagy a szexis bármixer szerepkörben, de hiszem, hogy ha az ember tehetséges,azt észreveszik. Ott van például Charlize Theron, aki szőke,gyönyörű, és az Oscarig jutott! Másrészt előny, hogy felfigyelnek rám – ha a külsőm miatt, akkor azért. Különben is, már az hatalmas dolog, hogy benne vagyok ebben a világban. Nem fogok azért panaszkodni,ha valaki szerepeltetni akar a filmjében azért, mert tetszem neki!