Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -4°C | 4°C

Nem romantikus típus Dolhai Attila

Színház - Mindig is énekelni szeretett volna Dolhai Attila, az egyik legnépszerűbb magyar musicalszínész. Jól érzi magát az operettszínház összetartó társulatában, nem annyira romantikus, mint a dalai, és zavarba hozza, ha megszólítják az utcán a rajongók.


– Postaforgalmi középiskolába, utána tanítóképzőbe járt. Hogyan került kapcsolatba a musicallel?

– Mindig azt éreztem, hogy énekelni szeretnék, részt vettem több tehetségkutatón. Hirdettek egy meghallgatást egy musicalre, ez volt az első találkozásom a műfajjal. Azt gondoltam, nem olyan bonyolult, nekem is menni fog. Aztán amikor lehetőséget kaptam, rájöttem, hogy nem is olyan egyszerű. Sokéves munka és tanulás kellett, hogy legyenek eszközeim megmutatni, mit gondolok egy-egy szereplőről vagy szituációról.


– Van kedvenc szerepe?

– Az első nagy lehetőségem hat éve a Mozart! volt a budapesti operettszínházban, Lévay Szilveszter műve. Pályakezdőként léptem a színpadra, ráadásul Mozartról musicalt írni kockázatos. Nagy kérdés volt, elfogadják-e, akik imádják a zeneszerző komolyzenei életművét. A következő meghatározó szerep a Rómeó és Júlia, utána a Rudolf... nem volt időm elgondolkodni, melyik a kedvencem, jöttek egymás után a feladatok.



– A Mozart! óta az operettszínház tagja.

– Sokat köszönhetek Kerényi Miklós Gábornak, és szeretem a társulatban, hogy mindenki egyenlően akarja: sikeres legyen az előadás. Nincs széthúzás, nem érnek negatív élmények.


– Kétszer is megnyerte az egyik sörgyártó cég szavazását, kivel söröznének legszívesebben a rajongók. Szereti a sört?

– Igen, bár nyáron inkább fröccspárti vagyok.


– Az egyik legnépszerűbb hazai musicalszínész. Hogy viseli a népszerűséget, és hol vannak a határok?

– Szeretem, ha eseményhez kötődnek a találkozások a rajongókkal, utána mindenki hagyja a másikat dolgozni. Előadások, koncertek előtt-után mindig dedikálok, váltunk pár szót. Ha nap mint nap találkozunk, nincs idő meglepetést szerezni azoknak, akik szeretnek. Amikor az utcán szólítanak meg, zavarba hoznak, mert én is ugyanúgy létezem magánemberként, mint bárki más. Persze megállítanak – egyszer egy apuka jött oda hozzám, mert a két kislánya nem mert autogramot kérni. De ha ez mindennapos lenne, nehezen viselném. Kistarcsán, ahol élek és ahol felnőttem, mindenki tudja, mivel foglalkozom, mégis ugyanaz az Ati vagyok, mint tíz éve.


– Milyen műfajban próbálná még ki magát szívesen?

– Vannak szárnypróbálgatásaim az operett területén, szeretem a hangulatát. Vidám, bohóc, mégis lehet bele vinni egy komoly vonalat. A Bajadér bemutatója többszörösen kihívás volt: Miklósa Erika mellett léphettem fel, és mikroport nélkül még nem énekeltem nagyszínházban. A komolyabb műfajokat is kóstolgatom. Amit a képességeim és a lehetőségeim engednek, azt műfajilag is meg fogom próbálni, mert szeretem ezeket a kirándulásokat. Közben a szólólemezeimmel a saját, szabad utamat járom.


– A lemezei a szerelemről szólnak. A magánéletben is ennyire romantikus?

– Az első lemezem, az Ébredjen a nap a saját dalaimmal kevésbé romantikus. A második, az Olasz szerelem már címében is az, de volt benne egy pici véletlen is. Amikor a dalokat kiválogattuk, még nem tudtuk, miről szólnak. Miután elkészült a nyersfordítás, megfordult a fejemben: nem szólhatna valamelyik egészen másról, mondjuk kocsikról? Egyébként nem vagyok virágot vivős típus, a magam romantikáját élem. Inkább a vidám életet szeretem, amiben az a legfontosabb, hogy a mellettem élő embereket is boldoggá tegyem.



– Három kislánya van. Hogy viseli a ˝nőuralmat˝ a családban?


– Most még a kényeztetés időszakát éljük a kicsikkel. Imádom őket, és ők is az apukájukat, aminek számos jelét adják. Ha tizen-, huszonévesek lesznek, nyilván össze kell majd szednem magam, hogy érvényesíthessem az akaratomat.


– A televízióban is kipróbálta magát a Csináljuk a fesztivált! című műsorban. Milyen élmény volt?

– Nagyon jó. Olyan dalokat is elénekeltem, mint a Csaó, Marina vagy a Villa Negra, amelyek soha nem kerültek volna hozzám közel, pedig alapművek, részei az ember életének. Onnan jött a harmadik lemezem ötlete, régi magyar előadók szerelmes dalaiból állítottunk össze válogatást.


– Gondolkodik további tévés szereplésben?

– Amint lesz felkérés, átgondolom, hogyan fér össze a színházzal és az életemmel, de természetesen szeretnék televíziózással is foglalkozni.


– Szeptembertől új évad, új szerepek?

– Az operettet másképp kell énekelni, mint a musicalt, és ez hamar szétzilálhatja a hangot, a technikai tudást. Játszom a Rómeó és Júliában, a Rudolfban, az Elisabethben, az Oltári srácokban és a Szentivánéji álomban, mellette három operett fut: a Csókos asszony, a Lili bárónő és a Bajadér. A következő évadban teszteljük, hogyan tudjuk úgy összeegyeztetni a két műfajt, hogy ne sérüljön semmi, ezért nem vállaltam új szerepet. Közben dolgozom a következő lemezemen, és szeretnék többet koncertezni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újraépült magyar falu Romániában

Tegnap és ma - Szinte a földdel tette egyenlővé Óteleket és Jánosföldet az áradás a Temesközben… Tovább olvasom