Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 7°C

Nem lőttek menekülőre

Húsz évvel ezelőtt, 1989 májusában csatlakozott hazánk a Genfi Egyezményhez: a kormány és a határőrség kötelezettséget vállalt arra, hogy tilos az országhatáron átmenekülőkre lőni. Frankó István ezredes, a volt Soproni Határőr Kerület parancsnoka megelőzte korát...


– Az 1989 előtti években kérdések fogalmazódtak meg a határzár témájában. A totális határőrizetet 1977-ben alakították ki az ország nyugati szakaszán, de az évek múlása bebizonyította: a politikai helyzet módosulásával életképtelen ez a rendszer – emlékezett azokra az időkre Frankó István nyugalmazott határőr ezredes, a Soproni Határőr Kerület akkori parancsnoka.


Már pénz sem volt a határzárra

– Az enyhülés időszakában igen jó kapcsolatom alakult ki a tábornoki beosztásban lévő burgenlandi biztonsági igazgatóval, nem volt olyan kérdés, amit a határ ügyében ketten ne tudtunk volna megbeszélni. 1989. február 28-án az MSZMP döntött a határzár elektromos jelzőrendszerének megszüntetéséről. Húsz éve, május 2-án már a jelzőrendszer bontásának megkezdéséről tartottam az osztrákok számára tájékoztatót Sopronban. Akkor, amikor a jelzőrendszer megszüntetését Hegyeshalomban hivatalosan is bejelentették.

– A nyolcvanas évek vége felé a határőrség egyre romló anyagi helyzete egyszerűen lehetetlenné tette az elektromos jelzőrendszer működtetését – folytatta az akkori parancsnok. – Sok százmillió forintra lett volna szükség a korszerűsítésre, de a felső vezetés alighanem belátta, a politikai változások iránti igény miatt eljárt felette az idő. Amikor Grósz Károly helyett Németh Miklós lett a miniszterelnök, 1988. november 24-én be is jelentették a várható iránymódosítást. Ekkor kaptuk a világútlevelet, s ekkor indult a magyarok nagy nyugati népvándorlása. Erőteljes kapcsolatépítés kezdődött az osztrák és a nyugatnémet kormánnyal, s magam is órákat töltöttem a Sopronba – helyesebben mondva a határra – érkező felelős hazai kormánytisztviselőkkel.

Frankó István ezredes, a Soproni Határőr Kerület egykori parancsnoka.
Frankó István ezredes, a Soproni Határőr Kerület egykori parancsnoka.

A németek találkozási pontjai

– Több mint két évtizede Sopron térségében kialakultak azok a találkozási pontok – a hegykői, a balfi kemping, nem beszélve a soproni lakosok aktív közreműködéséről –, ahol az NDK-sok zöldhatáron való átszökésének előkészületei zajlottak. Több esetben a Fertő tó is vonzerőnek bizonyult: számos esetben találtunk végtelenül kimerült keletnémetet, aki meghalt volna, ha nem lelünk rá. Néhány helyi halász és vadász szerint többen belefulladtak az iszapba, de holttestekre nem bukkantunk. Aztán 1989 májusában csatlakoztunk a Genfi Egyezményhez, amely azt jelentette, hogy a határon átszökők ellen tilos fegyvert alkalmazni. Az azt megelőző időszakban még tűzparancs volt érvényben: figyelmeztetés után a határőrök akár le is lőhették azokat, akik a zöldhatáron menekültek Nyugatra. Számos esetben fordult elő ilyen, de tudomásom szerint pontos számukról soha nem készült statisztika. Emlékszem, egyszer két román vette az irányt Kópházánál Ausztria felé. Egyiküknek sikerült átjutni, a másikat a határ előtt elkapták. A szolgálatban lévő határőr előzőleg pusztán figyelmeztető lövést adott le. Emiatt akkor – bármennyire is furcsa – hadbíróság elé kellett volna állítani a járőrt, de javaslatomra az országos parancsnok eltekintett ettől. Az ügyet helyszíni találkozó keretében megbeszéltük az osztrák hatóságokkal.


Grósz távozott

– Minden, de minden abba az irányba mutatott, hogy óriási változások várhatók a vasfüggönnyel kapcsolatban. Ugyanakkor a helyzet még távolról sem volt kristálytisztán elemezhető – vette elő korabeli fényképeit Frankó István. – 1989 februárjában egy országos értekezleten felálltam, s kifejtettem: a határőrség egyelőre olyan, mint egy állóvíz, nem tart lépést a politikai változásokkal. Ez a kettősség nehéz helyzetbe hozza a nyugati határszakaszon szolgáló határőröket. Másnap a felső vezetés részéről megkérdezték: alkalmas vagyok-e a kerületparancsnoki tisztségre. Jelentettem, hogy az utóbbi hónapokban megfigyelnek, lehallgatnak, de erre csak azt válaszolták: „majd szólnak a fiúknak..." Mindez 1992-es nyugdíjazásomig elkísért. Még egy adalék: Grósz Károly akkori MSZMP-főtitkár május 17-én Sopronba és környékére látogatott. A mucki őrsön rendezett ebéden olyan éles kérdések vetődtek fel a határőrség jövőjéről, hogy Grósz vagy nem mert, vagy nem tudott válaszolni. Annyira nem voltak ínyére a kemény kérdések, hogy ebéd közben felállt s távozott.

A határzár bontását a műszaki alakulat végezte; ezzel egyidejűleg egyszerűsítettük a Fertő tó megközelíthetőségét, meggyorsítottuk a közúti határátkelést. A zöldhatár őrzésén túl a határőrök munkája a határforgalom ellenőrzése lett. Közeledett a híressé vált 1989-es Páneurópai Piknik időpontja...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A pártvezetés meneszti Kádárt

Ezt írta a Kisalföld: 1989. május 2–17. - Május 3-án a Kisalföld első oldalán terjedelmes… Tovább olvasom