Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Négylábú hősök dönthették el a csatát

A magyar szabadságharc nagy alakjai mellett alig esik szó az események négylábú ˝hőseiről˝, pedig a magyar lovas huszároknak olyan hírük volt, hogy Európa számos hadserege róluk mintázta a saját könnyűlovasságát.

A ránk maradt festményeken azért jól látszik, hogy a lovaknak jelentős szerepük volt az események alakításában, 1848 őszén állították fel a honvéd huszárezredeket. Sok idő nem volt a hátasok kiképzésére: egy-két hónap alatt kellett olyan szintre hozni őket, hogy akár a legforróbb helyzetben is bevethetők legyenek.

˝A könnyűlovasság mindig elkésik, de a csatát eldöntik˝ – hangzott a mondás, s tény, hogy a meglepetésszerű rohamokkal, a pusztákról ˝megmaradt˝ gyors visszafordulásokkal támadó magyar huszároknak már korábban – különösen a Rákóczi-szabadságharc után – egész Európában hírük ment. Akkor, miután szanaszét futottak, az őket befogadó országokban sorra vették át a magyar könnyűlovasság módszereit, egyenruháját, alaki szabályzatát, a francia seregektől az orosz cárig.


– A ˝kincstári˝ lovak mellett a lovas nemzetőrök is sokat ˝hozzátettek˝ a szabadságharchoz, ők egy ’48-as törvénycikk nyomán szerveződtek.

Meglehetősen vegyesen: sokan ingben-gatyában, egyenesre kovácsolt kaszával álltak közéjük, s ki milyen lovat hozott – többnyire magyar félvért –, azzal állt hadrendbe. Néhány helyen pedig már látni lehetett az igazi magyar, kizárólag sárga színben tenyésztett gidrán fajtát is, amely nem véletlenül vált egyre népszerűbb katonalóvá: magas, robusztus alkata, robbanékonysága, strapabírása és bátorsága miatt a későbbi sorhuszárezredek kedvelt lova lett – mondja Vígh Attila, a Győri Lovas Nemzetőr Díszszakasz vezetője, aki maga is gyakran felvonul ˝szabadságharcos nemzetőrként˝.

Vígh Attila, a győri díszszakasz vezetője.
Vígh Attila, a győri díszszakasz vezetője.

A lovashagyományőrzés ma a reneszánszát éli: Székely Tibortól, a Nemzeti Vágta főkapitányától megtudtuk, hogy míg a nyolcvanas években hat huszáregyesület – akkor még kluboknak nevezték őket – működött az országban, mára 100–120 alakult, többek között Győrben, Pápán, Kapuváron is őrzik lelkes lovasok a nemes hagyományokat. Ők a korabeli leírások, képek alapján próbálják rekonstruálni az egykori egyenruhát és lovasfelszerelést, például a lovat kímélő, jól málházható katonai nyergeket. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Honvédtoborzás az Erzsébet-kertben

Sopronban 1848-ban a lakosság 80–90 százaléka német ajkú volt, mégis – a korabeli… Tovább olvasom