Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Négy fiú csábítja

A győri származású Jalits Editről mostanában sokat olvashattunk. mint a Bolero című balett szólistájáról.

Saját bevallása szerint jó érzés, amikor négy fiú őt szeretné elcsábítani a színpadon. A nemzeti ünnepre is különleges produkcióval készül társulatával.

Edit született balettművész. Pályafutását ötéves korában kezdte, így a tanulóévekkel együtt húsz éve telik úgy majd minden napja, hogy reggelente odaáll a balettrúdhoz és felveszi az első pozíciót.
Pályája különlegessége már 1998-ban elkezdődött Győrben, amikor Edit a saját koncertvizsgájára nem tudott elmenni, hiszen akkor már Markó Iván oldalán táncolt Németországban. Amikor hazatért, természetesen azonnal megkapta a kiváló balettdiplomát.

– Milyen volt Markó Iván szárnyai alatt?

– A Magyar Fesztivál Balettben eltöltött két év negatív és pozitív emlékek sokaságát jelenti számomra. Iván nagyon jó szakember, de iszonyatosan maximalista, így nemegyszer voltam abban az állapotban, hogy kikészülök. A mai napig tisztelem azokat a táncosokat, akik mostanáig vele vannak.

Róla írták:

„Jalits Edit ezúttal nem csupán gyönyörű – ami ugyebár eleve elvárható egy balerinától –, hanem könnyedsége és hibátlan technikája finom érzékiséggel is párosul, aminek folyományaként mindvégig uralja a színpadot, mintegy ihlető és egyben teremtő istennőként magához vonz minden tekintetet."

Galamb Zoltán – Ekultúra

– És mielőtt kikészült, leszerződött a Győri Baletthez...

Kiss János, a Győri Balett igazgatója szívesen „engedett" vissza Győrbe, pedig aki egyszer megcsalja a Győri Balettet, arra nem túl jó fogadtatás vár. Két évig táncoltam Győrben, de kicsivel többre vágytam, úgy éreztem, hogy többre vagyok képes, mint amire használnak. Újra elindultam szerencsét próbálni, a Budapest Balettnél kötöttem ki.

– Itt nem panaszkodhat a mellőzöttségre, az első szerepe a Bolero szólója lett. Milyen ennél a társulatnál?

– Ez egy viszonylag fiatal társulat, tele ambícióval és fiatalos lendülettel. Szeretek itt. Jó a hangulat. Az első lehetőségem a már említett Bolero volt, 17 percen keresztül szólózom. Azóta szinte minden komolyabb szerepet én kaptam meg.

– Mi volt az eddigi legnagyobb elismerése?

– A díjakkal kapcsolatban hadilábon állok. Kiskoromban soha nem vettem részt balettversenyen, mert nem hittem el, hogy vagyok olyan jó. Amióta végeztem az iskolával, le se jövök a színpadról. Számomra az egyik legnagyobb elismerés kétségkívül az volt, hogy egykori mestereim – Demcsák Ottó, Sterbinszky László – a legutolsó budapesti előadás után ott vártak az öltözőnél és elismerően konstatálták: ezért érdemes tanítani. Ez nagyon jólesett. De volt olyan is, hogy egy japán cég magyarországi képviselőjének lánya egy dedikált képet kért tőlem. Később ez a cég lett a társulat egyik támogatója.

„Hetedik éve vagyok profi táncos, és eltűnődtem. Már több mint háromszázszor álltam a nagyérdemű közönség előtt... Azt hiszem, miattuk szeretem ezt csinálni... Amíg ők tapssal köszönik meg a munkámat, én felveszem a balettcipőt… és táncolok Nekik."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

43 év a mentés szolgálatban

A mentők munkája csapatmunka. A sürgősségi ellátás fizikailag és pszichésen nagy megterhelés. Tovább olvasom