Kisalföld logö

2017. 05. 01. hétfő - Fülöp, Jakab 5°C | 18°C Még több cikk.

Múmiák titkai

Back Fülöp kereskedő volt az, aki először kért és kapott hivatalos ásatási engedélyt Egyiptomban, s ezzel megalapozta a magyar egyiptológiát.

A száz éve talált leletek ma is megtekinthetők a Szépművészeti Múzeumban, azt viszont senki sem tudja, hol és hogyan halt meg az, akinek köszönhetjük őket.

A szakma Back Fülöp 1907–1908-as sarunai és gamhudi ásatásaitól számolja a magyar egyiptológia éveit, így aztán bármennyire is évezredeket ölel fel a kutatási terület, fiatal tudományágról van szó. Tudományról, hangsúlyozzák a magyar egyiptológusok, ahol minden tényeken alapul. Így aztán hiába is faggatjuk őket titkokról, rejtélyekről...

Dr. Pécsi Ágnes például, aki a soproni TIT szervezésében nemrég megtartott, 100 éves a magyar egyiptológia című kétnapos rendezvényen előadást tartott, kicsit ideges lesz, ha ezotériáról és misztikumról hall Egyiptommal kapcsolatban.

dr. Pécsi Ágnes egyiptológus
dr. Pécsi Ágnes egyiptológus

A tudomány fárasztóbb

– Sokan meggazdagodtak már abból, hogy fejre állított piramisokkal gyógyítottak és mindenféle misztikus dolgot hordtak össze az ókori keletről. Nem akarok senkit sem megbántani, de egész egyszerűen az egyiptológia nem erről szól – figyelmeztet dr. Pécsi Ágnes egyiptológus. – Egyiptom földje valóban sok titkot rejt, amiket soha nem adott könnyen a Nílus völgye. Ráadásul a tudósokat évszázadokkal megelőzték a kalandorok, az utazók, a rablók. Az eredmény nem is mindig annak az ölébe hullik, aki megérdemelné... Szerencse és alaposság, élethosszig tartó tanulás és az amatőr lelkesedése vetélkednek egymással. A laikusok számára sokszor érdekesebb és könnyedebb a misztikus Egyiptomról hallani, holott már évtizedek óta tudni, hogyan épültek a piramisok. A tudomány nehezebb műfaj, fárasztóbb – mondja a szakember, aki azt sem titkolja, a mai magyar egyiptológia a pénzhiánytól is szenved, a tudósok – állami támogatás híján – nehezen szerzik meg munkájukhoz az anyagi fedezetet. 


Egyiptom – szerelem

De megszerzik, mert számukra Egyiptom igazi szerelem. „Egyiptomot nemcsak látni lehet és látni kell, hanem érezni. Hallani a müezzin énekét, a Nílus partján a nád susogását, érezni a szelet, a homokot, a napot..." – fogalmaz szinte költőien dr. Pécsi Ágnes. Persze a tudóst is izgatják a titkok, mert hát az aztán még mindig bőven akad a Nílus völgyében. Dr. Vanek Zsuzsanna régész-egyiptológus – aki szintén előadást tartott a soproni rendezvényen – is kijelentette: „Rengeteg titok van, véleményem szerint a leletek alig egy század része került eddig napvilágra, és ez a megállapítás nemcsak régészeti szempontból érdekes, hanem vallástörténeti, filológiai és filozófiai szempontból is."

Gondoljunk bele! Évezredekkel az európai államok kialakulása előtt Egyiptomban már virágzó civilizáció volt jól szervezett társadalommal, csatornázott városokkal, fejlett orvostudománnyal, csillagászattal, fantasztikus matematikusokkal. Az idő és a homok igyekszik ugyan betemetni, sokszor megmásítani a történelmet, s emiatt rengeteg tévhit él az emberekben Egyiptommal kapcsolatban. Az egyik ilyen például a rabszolgaság. Egyiptomban az úgynevezett házi rabszolgaság működött, kevés volt a rabszolga, a piramisokat is szakemberek és a földművelők építették föl, természetesen rendkívül jól megszervezett munkával.


˝Hazámért˝

Ebbe a távoli civilizációba, a mérhetetlenül gazdag és érdekes világba, illetve annak megmaradt tárgyaiba szeretett bele Back Fülöp is, aki 1862-ben Budapesten, izraelita családban látta meg a napvilágot. A Kossuth-emigrációval együtt jutott el a Közel-Keletre, ahol szállodákat működtetett és nagy vagyonra tett szert. Az Orosdi családdal közösen megalapította az Orosdi–Back céget, amely az Oszmán Birodalomban és Egyiptomban áruházláncokat üzemeltetett, amit ma Omar Effendi néven ismernek.


Back felfigyelt arra, hogy a régészeti felfedezéseknek mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a vezető országok és komoly harcokat folytatnak a feltárásokat engedélyező koncessziók megszerzéséért. Úgy érezte, Magyarországnak sem szabad kimaradnia ezekből a kutatásokból és expedíciójával – ahogy egy levelében megfogalmazta – szerette volna hazáját is a művelt világ részesévé tenni. 1907-ben, az Osztrák–Magyar Monarchia kairói nagykövetségének pártfogásával, saját költségén ásatást indított a közép-egyiptomi Sarunában, egy évvel később pedig a Nílus nyugati partján fekvő Gamhudban. Ásatásainak eredménye egy késő óbirodalmi sír, egy I. Ptolemaiosz Szótér korában épült sharunai templom és egy Ptolemaiosz-kori temető. A Gamhudban felfedezett temetőből előkerült nagyszámú koporsót és az egyéb temetkezési mellékletek felét végül beszolgáltatták a Kairói Múzeumnak, a megmaradt leletek nagyobb részét Back a hazájának adományozta, kisebbik hányadát bécsi és krakkói múzeumok között osztotta fel. Ásatásának Magyarországra került leletei előbb a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárába kerültek, majd 1934-ben beolvadtak a Szépművészeti Múzeumban felállított egyiptomi gyűjteménybe. Érdemeiért a Ferenc József-érdemérmet és magyar nemességet kapott, de nemesítését – politikai okokból – csak 1914-ben véglegesítették. Nemesi címerpajzsára ˝arany szarufa alatt˝ egy piramis előtt álló egyiptomi pülon került, a felső sarkokban egy-egy liliom rajzával kiegészítve.

1913-ban párizsi felesége révén francia állampolgárságot nyert. Az I. világháború kitörésekor a hatóságok párizsi lakását és selyemgyárát lefoglalták, s családjával együtt kiutasították Franciaországból. A Spanyolországban töltött két év után megpróbált egyiptomi birtokaira eljutni, onnan viszont az angolok internálták. Végül – Nyitra vármegyei illetősége révén – csehszlovák útlevéllel térhetett vissza az I. világháború után Egyiptomba. Áruházlánca egészen az 1960-as évek eleji államosításig őrizte az Orosdi–Back nevet.

Back Fülöp nagyívű terveit, majd szinte teljes vagyonát elsodorta a történelem. A mai fogalmak szerint milliárdos kereskedő a világháború után elszegényedett, vagyona nagy részét elkobozták, államosították. Egyes források szerint az ötvenes években hunyt el, feltételezések szerint a Felvidéken temették el. Utolsó éveiről azonban szinte semmit sem tudunk...



Piramisok – az időtlenség szobrai

Az egyiptomi civilizáció legismertebb emlékei a piramisok, amelyek építését már az Óbirodalom (i. e. 2635–2155) fáraói megkezdték. Ezek a precíz mérnöki tudást, gazdasági fejlettséget és erőkoncentrációt igénylő építmények ma is ékesen mutatják Egyiptom sokoldalú fejlettségét. A piramisok a fáraók temetkezési helyéül szolgáltak. A legnagyobb Kheopsz fáraóé volt; a több mint  kétmillió kőtömbből álló piramis húsz évig épült, egy időben legalább százezer embernek adott munkát.


Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A német ideális, az angol iszik, a francia elégedett

Az angolok részegen rongálnak, a németek hangosak, elégedetlenkednek – néhány előítélet a… Tovább olvasom