Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Múltidéző házak a tápi Hegysoron

Győrtől délkeletre, a Pannonhalmi-dombság keleti vonulatának lejtőjén fekvő községek egyike Táp. A kis falu lakossága hétszáz fő. Címerének vörös mezőjében három szép parasztház utal múltjára, de máig találunk hasonlókat a településen. Győrből a 81-es főúton Mezőörsig haladva, majd onnan Nyalkán át érhetjük el. Távolsága a megyeszékhelytől 30, Soprontól 120 kilométer.
Történelem

A falu kezdetei messzire nyúlnak. Határában, Borbapusztán késő avar kori temetőt tártak fel. Első írásos említése, Tapan formában 1237-ből való. Akkoriban a királyi lovászok faluja volt. A környezetében lévő kisebb lakott helyek is fontosak lehettek, hiszen a már említett Borbapuszta neve IV. Béla király egyik oklevelében szerepel. Földesurai között találjuk az évszázadok során a pannonhalmi apátságot, az Esterházyakat, a győri jezsuitákat, a tatai jószágkormányzót. Nevezetes eseménye az 1881. évi tűzvész, amikor a falu majdnem teljesen elpusztult. A lakosság nagyobb részét alkotó reformátusok temploma százhuszonöt éves, a katolikusoké barokk, de középkori alapokon nyugszik.


A házsor

Az 1881-es tűzben a falu nagy része leégett, a sellérsor azonban megmaradt. Ez a mai Hegysor utcai lakóházak csoportja, amely így napjainkban már nagyon ritka, különlegesnek számító, réges-régi építészeti hagyományokat őriz. A telkek végében húzódó löszfalba egykor a mai lyukpincékhez hasonló üregeket vájtak, amelyekben szegény családok húzták meg magukat. A XVIII. században jobb körülményeket igyekeztek teremteni és a parányi telkekre sorban húzták fel az egyszerű hajlékokat.

Az 1950-es évek végén figyelt fel a műemlékes szakma a hajdani faluképet idéző házcsoportra, majd a ’70-es években több szakaszban védetté nyilvánították. 1978-ban nyílt meg az egyik épületben berendezett tájház. Ezután sötét felhők gyülekeztek Táp egén, a házak helyzete máig nem rendeződött megnyugtatóan. Az eredetileg tizenegy telkes együttesben most régi formájában négy lakóház (a 4., 6., 8. és 11.) áll. Ezek állapota sem kielégítő, az összedőltek földhalmait felverte a gaz. Az idelátogatókat még így is megnyerő látkép fogadja. Az enyhén emelkedő utcácskának csak a jobb oldala beépített. A házak döngölt falúak, anyagukat a közeli domboldalból termelték ki. Tetőszékük ágasfás-szelemenes szerkezetű. Ez azt jelenti, hogy a tetőzet súlyát a tetőgerinc alatt végighúzódó hosszú, erős gerenda, a szelemen viseli. Az utcai homlokzatokat egyetlen apró ablak töri át, oromzatuk fűrészelt deszka és náddal fedettek.

A tájház, az egyetlen észak–déli tájolású, az omlásveszélyes löszparttól távolabbra került. A mestergerenda felirata szerint 1857-ben épült. Hármas tagolású, a szobák közé pitvaros konyha ékelődik. A kiállítás egy zsellércsalád életkörülményeit, lakáskultúráját mutatja be. A szabad kéményes, középkemencés konyhában a sütés-főzés egyszerű eszközei – cserépedények, vas háromlábak, katlan – láthatók. Innen fűtötték az első szoba koronás kályháját és a hátsó szoba sárkemencéjét. A berendezést helyi ügyes kezű asztalosok és faragómesterek készítették. Érdekesség az ágy, amelynek végein átvetett deszkára helyezték a díszes párnákat, és az alatta lévő búvóágyban aludtak. Rúdra vetve láthatjuk a helyi takácsok által kenderfonalból szőtt ruhadarabokat, a pendelyt és a ráncos gatyát.


Tápi lakóház Szentendrén

Táp azon ritka települések közé tartozik, ahonnan a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is található egy lakóház. A Pannonhalmi-dombság XIX. századi népi építészetét reprezentálja. A faluban a szőlőhegyre vezető út mellett állt. Az egykor zsellértelken épült, vert falú, nádfedésű épület érdekessége a konyha hátsó falából kiugró, belülről fűthető kenyérsütő kemence. Első szobájában hatalmas szövőszéket láthatunk, mivel az egykor tulajdonos Varga család férfi tagjai négy generáción keresztül takácsok voltak. A kisalföldi asszonyok a saját maguk készítette fonalból általában ilyen kis műhelyekben szövették meg a háztartásban szükséges textíliákat.


Étkezés

A 81-es főúton Győr felől érkezve, Pér község előtt, bal oldalon található a nádfedeles, kellemes Fehér Akác étterem. Ajánlatuk a nyírségi gombócleves (tárkonyos, tejszínes borjúragu zöldséggel és burgonyagombóccal) 620, péri betyárpecsenye (szalonna, kolbász, hagyma karajba göngyölve) burgonyapürével 1040 + 350 Ft. A pannonhalmi olaszrizling (száraz, fehér), illetve a rajnai rizling (félszáraz) bor decije 70 Ft. Egy kávé 220 Ft. Nyitva mindennap 0-tól 24 óráig. Telefon: 96/476-077.

Rebák Sándor

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Évforduló: 200 éve született Batthyány Lajos

Idén október 6-án a szegedi Dóm téren avatják fel mártír kormányfőnk márványból és bazaltból… Tovább olvasom