Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Mindennapi karácsony

Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész játszik a veszprémi színházban, ˝költségkímélés˝ miatt pedig Győrben alakítja a baktert az Indul a bakterház-ban.

Közben istenkereső költők verseivel járja az országot.

A veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadója elárulta: az Úrjézussal a napi találkozásban igyekszik a mindennapi karácsonyra felkészülni és a mindennapi húsvétra, pünkösdre is. Számára éppen emiatt nem olyan nagy a különbség ünnep és hétköznap között.


– Csornán beszélgetünk, alig harminc kilométerre szülőfalujától, Hegykőtől. Gyakran jár erre?

– Gyakran jövök, amikor csak tehetem, mert idevalósi vagyok. Jó hazajönni.


– Istenkereső költők verseivel lép fel rendszeresen Az igazat mondd, ne csak a valódit! címmel. Őszinte szó ritka manapság a közéletben.

– Nem ritka az, de nem mindenkitől kapjuk meg. Hála istennek nem ritka az őszinte szó, csak vannak, akik elböszmülik.


– A művészet és az elhivatottság hogy fér össze a napi politikával?

– Ez egy olyan kérdés, amire nagyon egyszerűen, de nagyon bőségesen is lehet válaszolni. Szerintem az a jó politika, ha rendesen csináljuk a dolgunkat. Rosszul csinálni a dolgunkat, az rossz politika. Én igyekszem jól csinálni.


– Nemrégiben Czigány György József Attila-díjas költő azt mondta portálunknak: a művészetnek, a szépnek helye van a mai kifordult világban is és akkor éreznénk igazán a hiányát, ha nem lenne.

– Csak annak van helye. Az értéknek, az igaznak mindig van létjogosultsága minden időben. Mindig azok az értékes pillanatok, amik előrelendítik a személyt, a családot és a nemzetet is. A művészetre mindig oda kell figyelni, bár nem minden művészet, amelyik magáról azt tartja. Ha már nem lesz, akkor tudják meg az emberek, mit is jelent igazából. Olyan ez, mint amikor egy ember ott él közöttünk és addig természetesnek vesszük, hogy van. Amikor meghal, akkor kezdjük el hirtelen a hiányát érezni.


– Bujtor István hiányát is gondolom, nagyon érzik Veszprémben. Hogy állt helyre a rend a színházban az ő halála után?

– Van egy jogi helyzet, kiírták a pályázatot és a megyei közgyűlés majd meghozza a döntést, kit fogadnak el a pályázók közül. Addig tesszük a dolgunkat. Mi a Pistával előre dolgoztunk.


– Mentálisan sikerült feldolgozni már a nehéz helyzetet?

– Mindenkinek nehéz, azt kell mondanom, hogy talán az én nyakamba szakadt a legtöbb probléma. Hála istennek azért nagyon szépen haladunk. Persze, hiányzik Bujtor István, hogyne hiányozna. Nagyon harmonikusan tettük a dolgunkat, jó volt vele együtt dolgozni.


– Veszprémben tehát az élet megy tovább, de közben Győrben is játszik.

– Igen, mert a kulturális kormányzatunk elvonásai következtében nem tudjuk máshogyan megoldani az évadot, csak úgy, ha a jó darabjainkat más színházak jó darabjaival kicseréljük. Így a darab bekerülési költségét meg tudjuk spórolni és nem kell embereket elküldeni. Ez a célunk.

– Annak idején a neve felmerült a győri színházigazgató-jelöltek között is.

– Bujtor István Győrbe vagy Székesfehérvárra szeretett volna menni, én igyekeztem rábeszélni Veszprémre. Azért gondoltam így, mert az ő bátyja, Latinovits Zoltán remek színházat csinált ott a halála előtt. Pistát ezzel is fogtam meg: a bátyád emlékére gyere. Mínusz hetvenmillió forinttal vettük át a színházat és másfél év alatt plusz hatvankétmillió forintot termelt ki az intézmény. A nézőszámunk még ebben az elnehezült világban is emelkedik. Ez nagy örömünkre szolgál és az is, hogy már kétszer elnyertük a vidéki színházak fesztiváljának díját és felterjesztettek bennünket „Az év színháza" címre is.


– Akkor az élet ismételte önmagát? Bujtor István is a halála előtt csinált jó színházat Veszprémben.

– Nekem nem dolgom ezt minősíteni, de hallani olyan hangokat, hogy a mostani helyzet már méltó lesz a Latinovits fémjelezte korszakhoz. De ezt majd az idő dönti el.


– Most, hogy Győrben is játszik, nem lett vonzó a győri igazgatói szék?

– Van ott egy rendes igazgató, Nagy Viktor, jól csinálja a dolgát.


– Eperjes Károly hitvallásaként az olvasható a Bolberitz Pállal közösen jegyzett Thália és teológia című könyvben, hogy „jó keresztény apa és színész igyekszem lenni Magyarországon, magyarul, mindannyiunkért. Így tudnék a legjobban szolgálni az Úrjézusnak, a családomnak, a hazámnak és az egységnek." Sikerült?

– Útban vagyok, még élek, de igyekszem.


– Közeledik a karácsony, keresztény emberként hogy készül az ünnepekre?

– Igyekszem a lehető legjobban odafigyelni az adventi készületre. A feleségemmel korán reggel elmegyünk a hajnali roráté szentmisére. Nem mindig persze, előfordul, hogy csak későbbire tudok menni. Az Úrjézussal a napi találkozásban igyekszem a mindennapi karácsonyra felkészülni és a mindennapi húsvétra, pünkösdre is.


– Dolgozik az ünnepek alatt?

– Bujtor Pista halála miatt sok a tennivaló, besűrűsödött az életem. Idáig sem panaszkodhattam, de most nagyon sok a munka, hiszen Pesten is még öt darabban lépek fel továbbra is. Eddig mindig otthon, Hegykőn voltunk karácsonykor, most is hazaigyekszünk. Szilvesztereste játszom a színházban és majd a család eldönti, hova megyünk utána.


– Az emberek úgy köszöntik egymást ezekben a napokban, hogy kellemes karácsonyi ünnepeket.

– Én azt nem kívánok, de hívőknek, nem hívőknek egyaránt áldott karácsonyt igen.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hobo cirkusza

Még magát Hobót is meglepte az a friss és modern rockzene, amit új lemezéhez a gitáros Madarász… Tovább olvasom