Kisalföld logö

2017. 09. 23. szombat - Tekla 9°C | 18°C Még több cikk.

Miért jobb a negyven, mint a húsz?

Hol Piaf-sanzonokkal, hol régi magyar filmslágerekkel, hol hegedűvel a kezében, csárdást vagy komolyzenét játszva láthatjuk-hallhatjuk Illényi Katicát

Vallja, a belőle sugárzó harmónia annak köszönhető, hogy tudatosan kirekeszti életéből a negatívumokat.

 Még arról is meg tud győzni, hogy az idő múlásának örülni is lehet...


– Sugárzik önből a harmónia, és szinte mindig mosolyog, az alakja olyan, mint egy húszévesé. Szerencsés adottság vagy tudatos munka eredménye?

– Nagyon fegyelmezett életet élek. Sokat sportolok, a jóga egy komoly irányzatát követem, a bikram jógát. Negyven fokban, kilencven percen át végezzük a gyakorlatokat, amikor elkezdtem, az első néhány hónap arról szólt, hogy egyáltalán kibírjam... De ami ennél sokkal fontosabb: nem hordozom a negatívumokat, nem haragszom senkire – van, aki több tízéves sérelmeket hordoz magában –, mert rájöttem, hogy minden gyűlölet és harag engem emészt, mérgez belülről. Ez adottság is, de néhány éve tudatosan is törekszem erre. Vannak zavaró emberek, akikkel nem találom meg a közös hullámhosszt, energiavámpírok vagy akik ránk aggatják a világfájdalmukat – őket inkább elkerülöm. Kerülöm a negatív híreket is, tévét például egyáltalán nem nézek, újságot sem olvasok. Annyira elegem lett az acsarkodásból, egymás ócsárolásából, hogy inkább a szeretteim szűk körében, a saját kis világomban élek.

Nem kell a politika


– Mégis a ˝nagyvilágban˝, az emberek között él, koncertezik, ismerkedik. Megengedheti magának ezt a fajta elvonulást?

– Meg, mert az én szakmámhoz nem kell a politika. Csak a zene van, a sport, a család, a barátok. Lehet, hogy homokba dugom a fejemet, de amióta nem érnek lépten-nyomon agresszív gondolatok, azóta sokkal nyugodtabb az életem.


– Néhány éve azt nyilatkozta, hogy a zene kitölti az életét. Ez még mindig elég?

– Akkor még biztosan nem voltunk együtt a jelenlegi párommal! Most az életemnek egy nagyon nyugodt és kiegyensúlyozott szakaszában vagyok. Mindig törekedtem erre a harmóniára, ami nem működött, abból akkor is kiléptem, ha úgy éreztem, belehalok. Nekem fontos, hogy a magánéletem és a szakmai életem is rendben legyen. Ahogy most élek, az egy szerencsés és – remélem – végleges megoldás az életemben!


– Lesz újévi fogadalma? Összegzi magában az év végén az elmúlt esztendőt?

– Soha nem vetek számot; mindig vannak új céljaim, de ezeket nem kötöm egy dátumhoz. Újévtől függetlenül igyekszem örülni a jó dolgoknak, mindig hálás vagyok, ha valami jó történik velem. Próbálom azt az elvet követni, hogy attól legyek boldog, amim van, és ne attól legyek boldogtalan, amim még nincs, amit nem tudtam megszerezni. Ha így nézzük az életet, az ember folyamatosan egyfajta megelégedettségben élhet.


– Nem az hajtja az embert, hogy újabb és újabb célokat tűz ki maga elé?

– Nem azt mondom, hogy ne törekedjünk a céljaink felé, ne tervezgessünk, de ez nem az anyagiak hajszolása. Én nem vágyom luxusra, van például egy megbízható autóm, nem kell jobb, nagyobb.


Szinte mindenki vegetáriánus a családban


– Évek óta szigorúan vegetáriánus. Nem lehet könnyű összeállítani így a karácsonyi menüt...

– A szervezetem nem tolerálta azt a mennyiségű állati fehérjét, amit egy átlagemberé – komoly bőrproblémáim voltak –, ezért váltanom kellett. Tizenhárom éve, egy húsvétkor megkentem az utolsó sonkás szendvicsemet és azóta tartom ezt az étrendet. Igaz, az utóbbi években havonta egyszer megengedek magamnak egy szelet roston sült halat.

Szinte mindenki vegetáriánus a családban; a szüleim kezdték, mi, többiek pedig rájöttünk, hogy ami bajunk van, az összefüggésbe hozható az étkezéssel. Ha belegondolunk, a húsnak fűszerezés nélkül nem sok íze van, s megtanultunk hús nélkül is rengeteg finomságot elkészíteni: szójafasírtok, cukkini, padlizsán, finom saláták, kaszinótojás kerül az asztalra.


– Nagyon sok műfajban tett kirándulást az elmúlt években, a klezmertől a szvingen át a sanzonokig. A karácsony milyen stílusban „szólal meg" a lelkében, az otthonában?

– Gyerekkoromban édesapám egyszer hozott egy lemezt, amelyen a Wiener Sängerknaben, a Bécsi Fiúkórus énekelt. Mindig azt hallgattuk, amíg díszítettük a fát, s ez annyira beleivódott a szívembe, az emlékeimbe, hogy idén is elmentem a magyarországi koncertjükre.

Szerintem nincs szebb ilyenkor a tiszta, ártatlan gyermekhangnál, számomra ez fejezi ki leginkább az ünnep hangulatát. Most is fél csomag papír zsebkendő elfogyott, amíg hallgattam őket, nem tudtam a könnyeimet visszatartani...


– Van még olyan szelete, műfaja a zenének, ami felfedezetlen, amibe szívesen belekóstolna?

– Nincs, amit szerettem volna, azt kipróbáltam, most inkább élvezem a műfajokban való kirándulást. Végtelen a megújulás lehetősége, s ahogy a kora változik az embernek, úgy változik az előadói stílusa is. Más korban más és más áll jól neki, ezt tudnia, éreznie kell az embernek.


Boldogan éltem meg a negyvenedik születésnapomat


– Mondják, hogy a jazzre meg kell érni, sanzonokat pedig szintén nem szerencsés húszévesen énekelni.

– Lehet, csak nem annyira hiteles. Ma már ˝asszonydalokat˝ énekelek, más élethelyzetekről, mint régen: mi van, ha a férfi megcsalja a nőt, hogyan kell megtartani egy kapcsolatot, vigyázni rá...


– Vannak, akik mégsem érzik ezt a bizonyos belső változást, vagy legalábbis ragaszkodnak ahhoz, ami egyszer már bevált – talán nem szívesen néznek szembe az idő múlásával...

– Pedig a kornak, az érettebbé válásnak nagyon sok előnye van! Én nagyon boldogan éltem meg a negyvenedik születésnapomat, sőt, írtam egy hosszú listát is arról, miért jobb a negyven, mint a húsz.


– És miért?

– Jobban ismerjük az embereket, a világot, tudjuk, mit akarunk, jobban a helyünkön vagyunk. Megérezzük, ki az, aki veszélyes, s ki az, aki jót akar nekünk. A barátok már nincsenek sokan, de rájuk mindig lehet számítani, s ők már maradnak. Sokkal jobban tudunk örülni a szeretteinknek, jobban tudjuk értékelni az apró, kicsi jókat. Az ember fiatalkorában önző, kapzsi, mindent akar, akkor még minden jó magától értetődő és természetes. Később jönnek a nehézségek, pofonok, csalódások, elveszít számára kedves embereket és felértékelődnek az örömök: egy napsütés, az, hogy ma nem történt semmi baj, hogy egészségesek a szeretteink. Valahogy minden értékesebb lesz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Születésnap premierrel

Mozgalmas karácsony elé néz idén Bede Fazekas Csaba. Először is, mert 25-én ünnepli 76.… Tovább olvasom