Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 18°C Még több cikk.

Miből lesz az ész?

A magas intelligencia titka: genetika és neveltetés.

A legmagasabb intelligenciahányadossal rendelkezők egyesületének, az Mensa HungarIQának 800 tagja van – ők okosabbak, mint a magyar populáció 98 százaléka. Britanniában kétéves gyerekek is vannak a Mensa-tagok között.

A kétéves gyerekek általában csak ütögetik a számítógép billentyűzetét vagy érdeklődve nézegetik a gombokat. Nem így a brit Beatrix Townsend: a kislány nagyon ügyesen használja a számítógépet, egyik kedvenc időtöltése pedig, hogy szörfözik a neten. Nagyon szereti a számítógépes játékokat is. Két és fél éves kora ellenére ő a brit IQ Mensa egyik legfiatalabb tagja 136-os intelligenciahányadosával. A kislány kedvenc időtöltése, mint édesanyja elárulta, az írás és az olvasás.

Rigó Péter, a Mensa HungarIQa felügyelő pszichológusa azt mondta: a magyar szervezet nem tartja szerencsésnek, hogy gyerekek intelligenciahányadosát mérjék – náluk 17 év a tesztírás korhatára.


– Az intelligencia a kamaszkor végéig változó személyiségvonás. A gyerekek időnként meglódulnak az értelmi fejlődésben, máskor stagnálnak, az IQ-juk kicsit változékony – magyarázta Rigó Péter. – Az IQ gyermekkorban akár 200-as is lehet, de ez felnőttkorban már gyakorlatilag nem mérhető pontosan. Az intelligenciahányados mérését Alfred Binet dolgozta ki a múlt század elején azért, hogy mérni tudja a gyerekek iskolaérettségét. Ezenkívül egy gyerek esetében az IQ-mérésnek nincs pozitív hozadéka. A szervezet korábbi elnöke, ma a nemzetközi kapcsolatokért felelős Balanyi Bibiána azt mondta: az 1993-ban megalakult magyar szervezetnek egyrészt azért nincs gyerektagozata, mert szerintük nem feltétlenül jó az, ha a gyerek bele van kényszerítve egy ilyen versenybe, másrészt a szabadidős civil szervezet nincs még felkészülve arra, hogy gyerekekkel érdemben tudjon foglalkozni. Rigó Péter szerint ha a tesztből kiderül, a gyereknek nagyon magas az IQ-ja, akkor abból az következik, hogy szülők és tanárok zseniként kezdik kezelni, ilyen típusú feladatokkal halmozzák el, és nem marad ideje a gyerekek legfontosabb tevékenységére, az érzelmi és szociális fejlődést megalapozó játékra. Vagyis elveszik a gyerekkorát. A másik lehetőség az, hogy a gyerek mégsem okos annyira, mint a szülők gondolták, csalódottság lesz úrrá a szülőkön és a nevelőkön, és már nem is foglalkoznak vele annyit.


De mitől lesz valaki okos vagy nagyon okos? Balanyi Bibiána szerint ellentétben azzal a sztereotípiával, hogy az intelligens emberek mind atomtudósok vagy azok gyerekei, szemüvegesek és fizikáról beszélgetnek, intelligens – vagyis gyors, rugalmas gondolkodásra képes – ember bármilyen foglalkozási körből kikerülhet. A Mensa HungarIQa mintegy 800 tagja között – ők azok, akik a magyar populáció 98 százalékánál jobb IQ-tesztet produkáltak, és intelligenciahányadosuk legalább 130 – van becsüs, ács, buszsofőr, patkolókovács lány, mozdonyvezető, pilótanő, egyetemi tanár. Persze sok az informatikus is – a logikai feladatok nekik kedveznek. Tény azonban, hogy a tagok túlnyomó része kapcsolatban áll valamilyen tudományággal.
– Ahhoz, hogy valaki kiemelkedő intelligenciájú legyen, két faktorban kell szerencsésnek lennie: egyrészt, hogy genetikailag megfelelő géneket örököljön – mutatott rá Balanyi Bibiána. – Az IQ másik felét a gyermekkori környezet határozza meg 17–18 éves korig. Ha valaki olyan családban nő fel, ahol ösztönző közeget biztosítanak neki, ha sok lehetősége van kipróbálni magát különböző területeken, ha sokat tud olvasni és az információéhségét kielégítik, emellett pedig a táplálkozására is odafigyelnek, mindez elő fogja segíteni a magas intelligenciahányados kialakulását. Ugyanakkor azt sem jelenthetjük ki, hogy egy nagyon szegény családban nem nevelkedhet nagyon intelligens ember. Talán meglepő, de a magas IQ-val nem feltétlenül jár együtt a lexikális tudás. A magas IQ nagy információfeldolgozó kapacitást is jelent. A magas IQ-jú emberek azért válnak műveltebbé, mert éheznek az információra, kíváncsiak és utánanéznek dolgoknak.


Korral jár a bölcselet

Az idősek valóban bölcsebbek, jobban kezelik a konfliktusokat és inkább  elfogadják az élet bizonytalanságait, valamint a változásokat. A korosabbak a fiataloknál és a  középkorúaknál nagyobb eséllyel ismerik fel az értékkülönbségeket,  fogadják el a bizonytalanságot és látják be, hogy a dolgok idővel  változnak. Az életkor hatása a bölcsességre a társadalom minden  rétegében érvényesül.

Az idősek talán nem tudják, hogy  kezeljék a számítógépet és a távirányítót, de az eredmények arra  utalnak: az idősek előnyben vannak a társadalmi gondok elemzésében. Az eredmények szerint az anyagi helyzet, a képzettség, valamint  az intelligencia ugyan nagyban hozzájárul a fokozott bölcsességhez,  de nem jelenti azt, hogy az értelmiségiek feltétlenül bölcsebbek  lennének.


Agyas férfiak

Tény: IQ szempontjából a férfiak vezetnek, a Mensában kétharmad-egyharmad a nemek aránya, ami Rigó Péter szerint abból következik, hogy a férfiak szélsőségesebbek sok tekintetben, még az intelligenciát illetően is. Ez persze nemcsak azt jelenti, hogy több közöttük a nagyon okos, de azt is, hogy több közöttük a szellemi fogyatékos is. A nőknél nagyobb azoknak az aránya, akiknek az IQ-ja az átlagos 100-as érték körül mozog.

Nagyjából 17 éves korunkra alakul ki az az IQ-érték, ami egész életünkön át közel állandó marad. Az intelligens emberekre is érvényes a szellemi hanyatlás, amikor már nem gondolkodnak olyan gyorsan, és a memóriájuk sem a régi. Tapasztalatok azt mutatják: a nagyon intelligens emberekhez kegyes a sors: az elején többet ad nekik, és az élet vége felé a leépülésük is sokkal lassabb ütemű.

Olvasóink írták

  • 1. elemér 2010. április 17. 17:16
    „Life is hard, but it´s harder if you´re stupid.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győrújbarát és Vámosszabadi is vágtázik

Immár két tucathoz közelít a Kisalföld Vágtára jelentkező települések száma. Több helyen szponzor… Tovább olvasom