Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Meggyilkolták Tisza Istvánt

„Meggyilkolták Magyarország miniszterelnökét!" – ilyen és ehhez hasonló címlapokkal jelentek meg az újságok 90 évvel ezelőtt Európa-szerte. A máskor minden bizonnyal szenzációsnak számító hír a forradalmi események közepette hamar lekerült a lapok első oldaláról, ezért nem árt feleleveníteni, mi is történt valójában.
Ez a harc lesz a végső?

Az első világháború okozta nyomorúság és elkeseredés miatt erővel robbant ki 1918. október 30-án Magyarországon az „őszirózsás" forradalom. Október 31-én a király nevében intézkedő József főherceg kinevezte Károlyi Mihályt miniszterelnöknek, aki a Nemzeti Tanács pártjainak részvételével kormányt alakított és kikiáltották a köztársaságot.

A lövészárkok poklából hazatérő katonák azonban bosszúért kiáltottak és haragjuk alanyát meg is találták a háború kezdetén miniszterelnöki posztot betöltő gróf Tisza Istvánban. 1917-ben ugyan lemondott, de sokan benne látták a milliók pusztulásával járó konfliktus egyik kirobbantóját. Pedig a kormányfő annak idején mindent megtett, hogy fenntartsa a békét, de meg volt kötve a keze. A politikába belefásult Tisza a fővárosi Hermina út 35. sz. alatt álló Róheim-villában lakott betegeskedő feleségével és unokahúgával, Almássy Denise-zel. Miután több ellene irányuló merényletkísérletet is átélt már, barátai többször kérték, hogy költözzön vidékre, ő azonban nem akart gyáván elvonulni, vállalta a kockázatot.


„Kegyelmes Úr, ütött a végső órája!"

Október 31-én délután 5 óra körül egyenruhát viselő, felfegyverkezett fiatalemberek érkeztek a házhoz, majd miután lefegyverezték a csendőröket és elvágták a telefonvezetékeket, négyen – Dobó István, Pogány József, Horvát-Sanovics Tivadar és Sztanykovszky Tibor – betörtek a házba. Az inas útjukat állta, mire közölték vele, hogy a villa gazdáját keresik. A szolga kétségbeesve rohant be a szalonba, és könyörgött a grófnak, hogy meneküljön. Ő azonban pisztolyt ragadott, majd széthúzta a szalonnak a hallba nyíló két ajtaját s belépett. Követte őt felesége és Almássy grófnő. A hallban lövésre készen tartott fegyverekkel állt a négy katona.

Néhány pillanatig hangtalanul méregették egymást. „Maga a háború okozója, ezért bűnhődnie kell!" – kiáltotta Dobó. „Én éppúgy sajnálom, mint önök ezt a borzasztó katasztrófát, ami az országra szakadt" – válaszolta Tisza csendes nyugalommal. A támadók válogatott szidalmakat szórtak a fejére és felszólították az asszonyokat, hogy álljanak félre az útból. Dobó adta meg a jelet: „Kegyelmes úr, ütött a végső órája!" Mire a többiek felemelték csőre töltött puskájukat.

Az egykori miniszterelnök szerettei életét féltve ugrott feléjük, s jobbjával lenyomta az egyik fegyvert, de a lövések máris eldördültek. A golyók egyike hasba találta, a másik bal karját törte el, a harmadik a jobb vállába hatolt s a szívhez vezető főütőeret vágta el. Szerencsétlen áldozat összerogyott és néhány perc múltán kilehelte a lelkét. A katonák amilyen váratlanul és meglepő gyorsasággal érkeztek, hasonlóképpen távoztak.


Egy ellentmondásos életút

Tisza István 1861-ben született egy nagybirtokos családban. Apja, Tisza Kálmán a kiegyezés után a Szabadelvű Párt nagy hírű miniszterelnöke volt. Fia a berlini, heidelbergi és budapesti egyetemeken folytatott tanulmányai után államtudományi doktorátust szerzett. 1886-ban országgyűlési képviselővé választották. Apja lemondása után kész politikai programmal került a Szabadelvű Párt vezérei közé. Társadalompolitikáját a szociáldemokrácia visszaszorítása és a mezőgazdasági munkásság, valamint a szegények helyzetének javítása jellemezte.

1903-ban nevezték ki először miniszterelnökké. Az ellenzéki obstrukciók letörése érdekében sikerült módosíttatnia a házszabályt, a belpolitikai válság azonban ezzel nem szűnt meg és az uralkodó feloszlatta az országgyűlést. Amikor a Szabadelvű Párt az 1905-ös választásokat elveszítette, Tiszának is le kellett mondania. 1913 nyarán választották újra kormányfővé. Kezdetben ellenezte ugyan a hadüzenetet Szerbiának, mert úgy vélte, a Monarchia lehetséges balkáni partnerei egyelőre nagyon meggyengültek.


A nyomozás

A gyilkosság híre futótűzként terjedt el városszerte. A forradalmat ünneplő tömeg elégtételként fogadta, míg a forradalom vezérkara az eszméin esett sajnálatos szégyenfoltnak minősítette a merényletet. A Tanácsköztársaság bukása után megkezdődött a gyilkossági ügy kivizsgálása és a merénylők felelősségre vonása. A vádirat szerint a forradalmárok a merénylet napján az Astoria Szállóban gyűltek össze és ott beszélték meg a terv részleteit. Közülük többen a Katonatanács tagjai voltak. Egy levélpapírra rajzolták fel Tisza házának alaprajzát és a kertet, majd mindenki megkapta a feladatát.

1920–21-ben két per megrendezésére került sor. A katonai bíróság Dobót és Sztanykovszkyt kötél általi halálra, a többi résztvevőt többévi fegyházra ítélte.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Evita bemutató a Győri Nemzeti Színházban

Az új színházi évad második nagyszínpadi bemutatóját tartja szombaton a Győri Nemzeti Színház.… Tovább olvasom