Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Magyarok a pálmafák árnyékában is

A Nyugdíjasegyetem hallgatóságának nagy része felemelte a kezét, amikor arról kérdezték őket, kinek él rokona külföldön. Már csak ezért is érdeklődve figyelték a határon túli honfitársainkról szóló, tudományos igényű összefoglalót.

Dr. Pongrácz Attila a Magyarok a Kárpát-medencében és a nagyvilágban című előadását annak hangsúlyozásával kezdte, hogy a külföldi magyarok két nagy csoportját kell megkülönböztetni. Határon túli magyaroknak a trianoni határokkal a magyar államtól elszakított, szülőföldjükön – őseik földjén – élő honfitársainkat nevezzük. Ezt a fogalmat a kilencvenes években vezették be.

Szórványban élők azok a határon túli magyarok, akiknek száma az adott településen nem éri el az 50-et, s arányuk a lakosságon belül nem éri el az 5 százalékot. Magyar szigeteknek nevezzük a viszonylag nagyobb sűrűségben élő, bizonyos anyanyelvi, kulturális intézményeket fenntartó, magyar hagyományaikat, kultúrájukat, kapcsolataikat ápoló településeket, tájegységeket, például Torockón, Săo Paulóban, Zürichben.


A határon túli magyarok fogyása főként a Vajdaságra jellemző az elmúlt kilencven évben, de Erdélyből is nagyszámú volt az emigráció Svédországba. Angliában – főként Londonban és környékén – szintén erősen megnőtt honfitársaink száma, már a XIX. században is többen ott telepedtek le, de az Európai Unió változásaival párhuzamosan, a munkakeresés szándékával is sokan a világnak ezen a részén próbáltak boldogulni az utóbbi években. Azon sem szabad meglepődnünk az előadó szerint, ha Izraelben magyar anyanyelvű idegenvezetőt kapunk. Az pedig közismert, hogy a tengerentúlon több honfitársunk hozzájárult világszenzációnak számító tudományos felfedezésekhez, és tegyük hozzá: a magyarság hírnevének növeléséhez is. Kanada mindig is toleráns, befogadó állam hírében állt, mert nagy területéhez képest kis népességgel rendelkező ország. Olyan betelepülőket ma is vár, akik hozzájárulnak gazdasági fejlődéséhez. Az erős párizsi magyar emigrációnak már szintén szinte hagyománya van és Svájc is sok magyart fogadott be. Venezuela kapcsán az adjunktus megemlítette, hogy az ország a visszaállamosítás korát éli napjainkban, és nem tett jót az ottani magyaroknak, hogy nagykövetségük megszűnt. Legalább megvették hímzett terítőit, porcelánjait, hogy ne kerüljenek olyanok kezébe, akik nem ismerik eredetüket, nem becsülik meg azokat kellőképpen.

Brazíliában ugyancsak erős identitásmegőrzést szolgáló intézmények találhatók. Dr. Pongrácz Attila tájékoztatásában részletesebben ˝kitekintett a Dél Keresztje alá˝, ahol a magyarok pálmafák árnyékában őrzik identitásukat. A kitelepültek – akik gyakran indulásuk előtt sorshúzással döntötték el, hogy épp ide jönnek – unokáiknak is átadták hazaszeretetüket és ők tényleg ismerik gyökereiket. Ehhez főként a kultúrával, a sporttal, a segélyezéssel foglalkozó civil szervezeteik járulnak hozzá. Több intézményt tartanak fenn, iskolát, könyvtárat, szeretetházat. Emellett szeretetbált, szabadegyetemet szerveznek, könyveket, újságokat adnak ki, egyházközségekbe, színkörökbe, énekkarokba, néptánccsoportokba szerveződnek. Utóbbiak még a hetvenes és a nyolcvanas években Erdélyből szerezték be az eredeti viseleteket. Mindez üzenet nekünk is, hogy őriznünk kell kultúránkat.


Tesztkérdések nyugdíjas-egyetemistáknak

A Nyugdíjasegyetem nyolcadik előadásán dr. Pongrácz Attila Magyarok a Kárpát-medencében és a nagyvilágban című előadását hallhatták a résztvevők. A tájékoztatóról ismét kérdéseket fogalmazunk meg. A legjobb válaszokat beküldők között ˝Kisalföld-könyvek˝ ajándékcsomagokat sorsolunk ki. Kérjük, egy-egy választ maximum 3–4 mondatban fogalmazzanak meg! A megoldások beküldhetők e-mailen (nyugdijasegyetem@kisalfold.hu) vagy levélben a 9021 Győr, Pf. 28 címre.

1. kérdés: Mely külföldi országokban nőtt meg jelentősen az elmúlt években a magyarok száma?

2. kérdés: Melyik hazánkkal szomszédos területen csökkent jelentősen az elmúlt évtizedben a magyarok száma?

3. kérdés: Hol vannak a dél-amerikai magyarok legfontosabb központjai?

4. kérdés: Melyik az a három fontos közösségszervező tényező, ami segít a határon túl is megőrizni a magyarságtudatot?

Olvasóink írták

  • 2. anikopeter 2010. június 02. 14:04
    „"Magyar szigeteknek nevezzük a viszonylag nagyobb sűrűségben élő, bizonyos anyanyelvi, kulturális intézményeket fenntartó, magyar hagyományaikat, kultúrájukat, kapcsolataikat ápoló településeket, tájegységeket, például Torockón, Săo Paulóban, Zürichben."

    Itt Torockó kakukktojás, gondolom Torontora gondolt, kedves Zita.”
  • 1. háté 2010. május 23. 09:41
    „Magyarok a pálmafák árnyékában is---ezek nem magyarok.
    Egy vándorló törzs tagjai, akik kizsákmányolnak és tovább állnak!

    A Magyar nép keresztény,-- ezt soha ne felejtsük el!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyar költőket fedez fel a reklámszakma

A humor után a magyar költészetet is felfedezte és magáévá teszi a reklámszakma. A Heineken Radnóti… Tovább olvasom