Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Lehetnénk jobban széllelbéleltek

Gigászok: az ember akkor csodálkozik el igazán, ha közel megy hozzájuk. Harmincemeletnyi magasságban kilencven méter átmérőjű rotorok, egy-egy lapát olyan hosszú, mint egy fél futballpálya... Óriáshoz illő méltósággal forognak, nem hinnénk, ez a kimért tempó milyen energiákat rejt. Tizenketten vannak a gigászok Levél–Mosonszolnok határában. Hazánk első igazi szélerőműparkja. Lehetett volna, és talán egyszer még lehet is kétszer ekkora...
Mostanában megint sokat beszélünk arról, mennyire fontosak lehetnek az úgynevezett megújuló energiaforrások. Aztán elmúlik pár nap vagy hét, az oroszok, ukránok megnyitják a gázcsapokat, az alternatív energiák felhasználása marad „elméleti „síkon", ott is talán csak azért, mert bizonyos uniós előírásokat illene teljesíteni.


Magyarország függ leginkább a gázimporttól

Túlzott optimizmusra mindenesetre nem nagyon lehet okunk. Azok alapján biztosan nem, amit dr. Hoffmann Lászlótól, az Energy Corp Hungary Kft. – az első magyar szélerőműpark létesítője – igazgatójától hallottunk. A beszélgetés apropója persze az „aktuális gázmizéria" volt abban a nem titkolt reményben, hogy lám, megint baj van (s ki tudja, mikor lehet újra), most biztosan nagyobb teret, lendületet kap a megújuló energiák hasznosítása. Az igazgató azonban kicsit visszahozott bennünket a földre.

Azzal kezdte, ha Európához akarjuk mérni magunkat, bizony Magyarország függ leginkább a gázimporttól, és a legkevésbé ellátott valamely megújuló energiával. Jobban, hatékonyabban kellene támogatni például az alternatív fűtési módokat, hiszen a magyar gázfogyasztás több mint fele a lakossági. A helyzeten az javíthat, ha minél több és olcsóbb, földgázt kiváltó energiát állítunk elő – például szélerőművekkel.

Az Energy Corp Hungary (ECH) spanyol–magyar vállalat, spanyol know-how alapján létesít szélerőműveket. Az országban ma körülbelül 160 megawatt beépített teljesítmény üzemel, 2011-ig 330 megawattnyit lehet építeni – e „kvóta" 5–6 nagyberuházóé. Úgy kilencven százalékban megyénkben és a szomszédos Komárom-Esztergon megyében (Bana, Bábolna, Kisigmánd) valósul meg, érthetően a földrajzi viszonyok miatt itt található jelentés szélpotenciálra alapozva. Ezzel a teljesítménnyel az utolsók között vagyunk az Európai Unióban, és dr. Hoffmann László szerint még 2020-ban is ott maradunk a mostani célkitűzések szerint, ha nem változik a politikai elhatározás. Amíg alapvető koncepció, hogy mindent gázzal kell megoldani, nem lesz változás... 


A spanyol csoda

Az igazgató nem véletlenül említett ennek kapcsán spanyol példát (köztudott, az egykori nagyszerű kézilabdakapus, vb-ezüstérmes hosszú ideig élt ott). Azt mondta, nem az ír, hanem a spanyol csodáról kellene többet beszélnünk. Spanyolország utolérte Németországot, s még talán el is fogja kerülni. Vegyünk csak egy példát: Spanyolországban tavaly július óta tilos új házat építeni napkollektor nélkül...

Nálunk nagyon rosszul indult a megújuló energiaforrások bevezetése. Nem volt semmi előkészítve, valami szükséges rosszként kezelték – miközben a környező országok sokkal aktívabbak voltak gyártásban és telepítésben is. Hamarabb ráébredtek: hasznos is, szükséges is. Kell az olcsóbb energia – és kellenek az ennek kapcsán teremtődő munkahelyek is.

Valami változás az idők során azért nálunk is történt. A szélerőmű-építőknek már nem kell annyit hadakozniuk például a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal, és a megtermelt villamos energiát zökkenőmentesen veszi át az e célra külön kialakított úgynevezett „zöld" mérlegkör...


Nem olcsók a szélerőművek

Apropó, villamos energia! Mennyit is termelnek ezek a szélerőművek? A levél–mosonszolnoki park 12 darab, egyenként 2 megawattos turbinája egy Mosonmagyaróvár nagyságú várost képes ellátni árammal. Gyorsan tegyük hozzá – a helyzet afféle általános jellemzőjéül –, hogy eredetileg ebbe a parkba éppen kétszer ennyi szélerőművet terveztek. Az elképzeléseket finoman szólva igen érzékenyen érintette a kvótakorlátozás. És bár a park minden adottság szerint fejlődhet a jövőben, nem csoda, ha dr. Hoffmann László nem túl optimista.

Tény, nem olcsók a szélerőművek. A levél–mosonszolnoki park építése 9 milliárd forintba került, a beruházás 10 év alatt térül meg. A baj az, hogy csak ennél rövidebb távban tudunk gondolkodni. Az ECH igazgatója szerint a most elaprózott forrásokat, például a gázártámogatást ésszerűbben lehetne, kellene felhasználni. A támogatásra költött pénzből már az összes panellakást szigetelni lehetett volna...


Nem jellemző az összefogás

Vannak-e a gigászok mellett kisebb, egy-egy települést, közösséget ellátó szélerőművek? Hát persze, tőlünk kicsit nyugatabbra, mondjuk az osztrák gazdák egyre több ilyet (meg biogázerőművet) építtetnek. De létezik házi szélerőmű is, amely egy-egy családot képes árammal ellátni. Egy 2 kilowatt teljesítőképességű szélkerék kb. 3 millió forintba kerül. Ilyen kisebb erőműveket többek szerint ma már csak ott érdemes építeni, ahol (mondjuk egy tanyán) elérhetetlen a villamos hálózat. Településeken, vállalkozók között pedig ma enyhén szólva nem jellemző az összefogás. Jogszabályi lehetőség van, csak a legfontosabb hiányzik: az anyagi háttér, a támogatás. A megújuló energiaforrások, köztük a szélerőművek szorgalmazása mindenütt állami feladat. Németország tavaly 150 millió euróra növelte a megújuló energiák kutatására szánt összeget, 170 projekthez hozzájárulva. Pályázatok nálunk is vannak, csak hát...

Olvasóink írták

  • 1. Tabornok 2009. január 11. 07:32
    „Pató Pál országában a "Rokonok" (politikusok), vigyáznak rá, hogy lassan fejlődjünk!
    Szép napot!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Hamász

A Hamász neve először 1987 decemberében bukkant fel a hírekben, röviddel az első palesztin felkelés… Tovább olvasom