Kisalföld logö

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Kunáért kínált boldogság

A látványos országreklámot finanszírozó Horvátország (gondoljunk csak a magyar tévékben naponta felbukkanó hirdetésekre!) ma már Európa egyik legfontosabb turista-célállomása.

Egy magyar sem kívánhat szebb élményt nyárra a családjának, mint a horvát tengerpart. Különösen, ha ügyel arra: az Adria ne váljék pénznyelő automatává.

Horvátországba készülve nem árt felkészülni magából Horvátországból, ugyanis legyen bármilyen közel, tartogathat néhány kellemetlen meglepetést, leginkább a pénztárcánk számára. Először is: aki a tengerpartra robogna, tízezernél is több forintért vegyen kunát csak azért, hogy a kapus autópályán leróhassa az első sarcokat, amiket az idegenforgalomból élő horvátok kivetnek polgáraikra, és persze a hozzájuk érkezőkre.

Alagutat, hidat (például Krk szigeténél) is talál olyat, ahol „belépőt" szednek, mielőtt felgördül a függöny, s megkezdhetjük a bámészkodást a színes, szélesvásznú tengerparton.

Jó tanács: legyen bármilyen nagy is a part, keressék a minél kisebb városkákat. Nem mintha Split, Rijeka, Dubrovnik körzete nem tartogatna ezernyi szépséget, ám a felkapott, nagyobb üdülőhelyeken szinte elviselhetetlen már a zsúfoltság. Az egykori kis halászfalvak emlékét őrző települések között is számos olyan akad, ahol a parton meg kell küzdeni akár egy matracnyi négyzetméterért is, de olyan magyart még nem láttam, aki legalább ekkora területet ne talált volna magának. Mint ahogy – legyen bármekkora is a tömeg a parti sétányokon – a vendéglők teraszain is akad mindig legalább egy üres asztal.


Ám ha valaki azt akarja, hogy még az első vacsora után is maradjon annyi a családi kasszában, amennyi kitart a második hét rajtjáig, jobb, ha a tengertől távolabb keres picinyke éttermet magának. A legszerencsésebb azt kideríteni, hova járnak a helybeliek, mert ott nem csupán az étel lesz ízletesebb, az arcunk sem komorul el, ha elénk rakják a számlát. Az árkülönbözet igencsak méretes – egy 80 kunás tengeriherkentyű-tálat akár 40 kunáért (vagyis 3200 forint helyett 1600-ért) is megvehet a leleményesebb magyar.

Abban azért senki ne reménykedjen, hogy túl sok pénz marad a bukszájában hazafelé tartva, ugyanis a „miért ne vennénk meg a gyereknek, ha már egyszer nyaralunk…" típusú nyalánkságok úgy vonzzák a kunát, mint mágnes a vasat. Az 5–6 kunás egy gombóc fagyi akár szimbólum is lehetne e tárgykörben. Olyan hitbe se ringassuk magunkat, hogy majd a boltban minden sokkal olcsóbb lesz. A tipikusan strandolóknak szánt, félliteres kóla majdnem duplaannyiba kerül, mint nálunk, és a szendvicskenyér közé szánt felvágottért is közel kétszer annyit kérnek, mint itthon. Nem csoda, hogy napjainkban egyre több magyar vándor indul megtömött csomagtartóval „Horvátba".

És még valami: nem árt, ha indulás előtt néhány alapkifejezést megtanulunk horvátul, hiszen mindjárt kedvesebb a vendéglátók mosolya. De leginkább az angolnyelv-tudást érdemes felfrissíteni, mert talán nincs is olyan kávézó, kiskocsma, ajándékbolt, ahol ezen a nyelven ne társalognának. Ha pedig valami nagyon felbosszant, s magyarul röptetnénk el egy-egy káromkodást (netán a szomszédban napozó hölgy kerekded formáira tennénk megjegyzést), inkább nyeljük le a nyelvünket. Ugyanis lehet bármilyen válsághangulat országunkban, a horvát tengerparton most is sok a boldog magyar, és soha nem tudhatjuk, ki érti meg a szavunkat. Egyvalaki biztos akad mindig, mindenhol.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Koksszal fűtött izmok

Szép akarsz lenni? Erősebb, gyorsabb, kigyúrtabb? Semmi gond: kokszolj! Ilyen mondatok naponta nem… Tovább olvasom