Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Korszakok tanúja volt

Július 11-én, 85 éves korában elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas, érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze. A szakmában, a közönség soraiban nem akadt, aki ne szerette volna.


Pedig életútja egyáltalán nem volt nyílegyenes. Mozifilmek sztárja, a női nem különleges kedvelője és parlamenti képviselő is volt. De mindenekelőtt színész. Kivételes adottságát, hogy a komédiákban és a tragédiákban is maradandót képes nyújtani, már korán felfedezték.

Krampnerből Kállai

A művész Krampner Ferenc néven Gyomán született 1925. október 4-én. Kereskedelmi szakközépiskolába járt, de mivel a számok világa nem állt igazán közel hozzá, érettségi után mindjárt a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. A feltűnően jóképű fiatalember a vizsgabizottság előtt Ady Góg és Magóg fia vagyok én című versét akarta elmondani, de csak a negyedik sorig jutott el.

˝Kiss Ferenc, a kor színészóriása felvételiztetett˝ – emlékezett vissza Kállai Ferenc – a XXI. században – élete utolsó interjújában az eseményre. ˝Alighanem utolsónak érkeztem, a pedellus mégis bevitt, hogy van még egyvalaki. Mondták, hogy na másszak már fel a színpadra. Adjon elő valamit! Valamit, ami a kedvence, amit akar!Í
Hát belevágtam: Góg és Magóg fia vagyok én, népért síró... Jól van, fiam, elég lesz. Nem tudtam, mi következik, hogy ilyen gyorsan félbeszakítanak. Ekkor szólalt meg Makay Margit, aki szintén a vizsgabizottság tagja volt: »Forduljon balra. Mosolyogjon. Most forduljon jobbra. Mosolyogjon. Rendben van. Nem hittem, hogy ez elég lesz, de mégis felvettek. Ám Kiss Ferenc kikötötte, olyan névvel, mint a Krampner nem lehetek művész, legyek csak én a miniszterelnök után Kállai.˝


Lebombázott színiakadémia

A fiatal tanonc megfogadta a tanácsot és Kállai néven az akadémián 1944 szeptemberében kezdte meg tanulmányait. Ezek aztán novemberben véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. De jóképű tehetségekre még tanulmányok híján is nagy szükség volt a háborús Budapesten. 1945 januárjának végén Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz. Nagy öröm volt ez, de az még nagyobb, hogy ugyanezen a napon Bárdos Artúr – dupla gázsit ígérve – a Belvárosi Színházhoz hívta.

Elindult a színészi karrier, amely töretlen és hosszú ívű maradt. A háború után úgy érezte, tanulnia kell, visszament a főiskolára, de megint csak néhány hónapot sikerült bejárnia, igaz, ekkor már leginkább saját hibájából. Mivel nem akármilyen szerepeket kapott, joggal érezhette, neki nincs szüksége a főiskolára. Többet nem próbálkozott.

Rómeó hosszú csókja

Alig múlt huszonegy éves, amikor 1946. november 8-án a Belvárosi Színház hatalmas sikerrel bemutatta a Rómeó és Júliát. Szenvedélyes darab volt egy olyan férfival Rómeóként, aki már gyerekkorában az iskolai padra ragasztotta Fényes Aliz képét. A színésznő ünnepelt bálvány volt, és bár hat évvel idősebb Kállainál, mégis izzott körülöttük a levegő.

Talán pont azért, mert a szerelem a darabon kívül is megtalálta őket. Ha hinni lehet a korabeli híradásoknak, a színfalak mögött hosszan és szenvedélyesen csókolóztak mindig. A rosszakaróknak maga Kállai Ferenc is elmagyarázta néhányszor, ez csupán bemelegítés volt a csókjelenethez. Amely egyébként ugyancsak percekig tartott a nézők szeme láttára. A férfi címszereplő nevét a kritika is, a közönség is megjegyezte, és két év múlva Kállai Ferenc a Nemzeti Színház tagja lett. Ezután bármerre is játszott, a nemzet első színházának társulatához tartozott fél évszázadon keresztül, megszakítás nélkül. 1989 óta örökös tagja a nemzetinek. 2000-ben, hetvenöt évesen, amikor még mindig igényt tartottak a játékára, a Magyar Színházhoz szerződött.

Egy üveg whisky és Major oratóriuma

Kállai Ferenc alakításait gyakran színezte humor és finom irónia. Kellemes orgánumát mindig az ábrázolt figura megvalósításának szolgálatában használta. A színházon kívül a film hozta meg számára az országos népszerűséget.

Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval később, 1980-ban bemutatott filmjében, A tanúban. A történetnek 1994-ben elkészült a folytatása is. Játszott a Szabó István rendezte, 2006-ban készült Rokonokban is. És forgatott Koltai Róberttel: „Pótolhatatlan veszteség, nagyon megsirattam. Tudtuk, hogy jó ideje nagyon rossz az egészségi állapota, de valahogy az ember azt gondolta, egy ilyen őserő örök" – mondta róla Koltai Róbert színész-rendező.

˝Hétköznap is piros betűs ünnep volt vele dolgozni. Nemhogy nem kellett semmit sem mondani neki, de ő már a szövegkönyv elolvasásakor jobban tudta, mint a rendező, hogy mi a feladat˝ – fejtette ki a színész-rendező. Koltai Róbert felidézte, hogy a forgatás szüneteiben Kállai Ferenc mindig készen állt valamilyen történettel: ˝Egy ragyogás volt mindenki számára, úgy tudott mesélni, olyan fényesen és nagyvonalúan, hogy fuldokolni lehetett a nevetéstől. A Nemzeti Színházban egy időben közösen voltunk tagok. Egy Leninről szóló oratóriumban, amelyet Major Tamás rendezett, volt egy szerep, amelyben én végre leváltottam őt. Olyan hálás volt, hogy nem kell tovább csinálnia, egy üveg whiskyt kaptam tőle.˝

Kállai Ferenc kortalan volt. Hiába volt már régen nyugdíjas, szinte nem készült el úgy magyar sikerfilm, hogy ne hívták volna. Csak az utóbbi évtizedből emlékezetes alakítása volt Havilúd megformálása Bujtor István filmjeiben: a Zsaruvér és Csigavérben és a tanácselnök a Legényanyában. Megint tanú, A három testőr Afrikában és A miniszter félrelép. Utolsó filmszerepét Sándor Páltól kapta a Noé bárkájában.


A búcsú szavai

Utolsó interjúiban, melyeket utolsó színpadra lépése, 2005 után adott, már óhatatlanul fel-felidézte az elmúlás gondolatát. Vérnyomásproblémái voltak, majd cukorbetegsége is súlyosbodott. De számára ez nem volt fájdalmas, tudta, érezte, sok mindent kapott az élettől, tehetsége révén sok mindent adott a magyar színjátszásnak, a színházba járó nézőknek, a mozifilmek kedvelőinek. A Nemzet Színészének egyik utolsó mondata a sajtónak Ady Endre Imádság háború után című versének egy sora volt: ˝Uram, nézz végig rajtam, Uram, láss meg te is engemet. Mindennek vége. Vége."

A közéleti ember

Tehetsége és alakításai, valamint önérzetessége a közéleti szereplés irányába is elvitték. Bár nem tudott róla, de parlamenti képviselőnek jelölték. 1981–1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt, és ebben az időszakban 1985–1989 között országgyűlési képviselő. Szinte az újságból tudta meg, hogy képviselő lesz. Sokszor kérdezték, miért vállalt szerepet a parlamentben, ilyenkor soha nem magyarázkodott, egyszerűen azt mondta, szeretné a kultúrát, a színházat képviselni. Ő vezette a ház kulturális bizottságát, bár ez nem lehetett könnyű, de az aktuálpolitikától, amennyire lehetett, távol tartva ezt a területet.


A nők tisztelete és szeretete

Feleségével, Marával a háború alatt egy légópincében ismerkedett meg. 1945-ben kötöttek házasságot és néhány – a művész által nyíltan vállalt – konfliktus ellenére is kitartottak egymás mellett. Kállai kedvesét, akinek eredeti neve Csima Ida volt, csak ZúzMaraként emlegette. A nő kitartott mellette végig, pedig tudott jó néhány olyan másik nőről, akibe férje szerelmes lett. ˝Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy történt bárhogyan is, de én csak vele vagyok képes egy helyen belélegezni az oxigént˝ – nyilatkozta feleségéről Kállai. A feleség mindent megtett érte.

Előfordult, hogy a nyelveket nem beszélő színészt ő segítette egy francia színésznőhöz fűződő viszonyában. A színészóriás elmondása szerint soha nem akart bohém lenni, egyszerűen szerette az életet és mindemellett nagyon szerette a feleségét, az egyetlen nőt, akivel ilyen hosszú házasságban létezni tudott.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árvíz után - segítség a vadászkamarától

Az országban számos gondot és bajt okozott a hirtelen lezúduló, rendkívül nagy mennyiségű csapadék,… Tovább olvasom