Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Kinek táncol a karmester?

Mi a dolga egy zenésznek? Elég, ha ismeri a kottát? Mi a dolga egy karmesternek? A közönségnek vagy a zenekarának kell vezényelnie? A világ miként jöhet közelebb a komolyzene által egy városhoz, és a város miként mutathatja meg magát a világnak egy jól és színvonalasan működő együttesen keresztül?

Berkes Kálmánnal, a győri filharmonikusok művészeti vezetőjével, a világszerte elismert zenésszel, akinek Japánban már hosszú évek óta katedrája van, többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk. Gyorsan kiderült, egy muzsikusnak egyáltalán nem árt, ha intelligens, művelt és felszabadultan őszinte.


Egy zenész intelligens, olvasott, művelt legyen

A Győri Filharmonikus Zenekar Ennio Morricone koncertturnéjának okán külföldön van éppen. Művészeti vezetőjükkel még az utazás kezdete előtt beszélgetünk. Berkes Kálmán klarinétművész Magyarország egyik legismertebb zenésze külföldön. A világ bármely táján szívesen fogadnák, hívják is. Ő megtartotta Japánban tanári munkáját, és Győrbe szerződött.
Kétségtelen tény, új színt, stílusosan fogalmazva új hangot hozott az együttes életébe.

– Valamikor 1993 környékén játszottam már a győri filharmonikusokkal. Hát, nem őrzöm a csúcsélményeim között azt a koncertet – kezdi beszélgetésünket mosolyogva. – Bevallom őszintén, nem voltam elájulva a zenekartól. Most azonban egy teljesen más társulatot, más hozzáállású vezetést találtam itt.


– A zene minősége múlhat az együttes körül meglévő szellemiségen?

– Ajaj, de mennyire!


– Csak hogy érthető legyen: lehet valaki kiváló zenész, de ha rossz a hozzáállása, az meglátszik a munkáján? Hallható lesz a játékán?

– Nagyon fontos, hogy egy zenész intelligens, olvasott, művelt legyen. Ráadásként pedig tudjon viselkedni az emberekkel. Tudjon beilleszkedni egy zenekarba, bár a zenei szempontok nyilván mindenkinél elsődlegesek.


– Hogy így legyen, mit tesz a művészeti vezető?

– Példát mutat. Elsőként azzal, ha hibáz a próbán mint karmester, azt rögtön elismeri, nem próbálja a zenészekre kenni. Ezenkívül a szünetben én mindenkinek a legjobb barátja vagyok, de a próbán nem. A lényeg, nem szabad hazudni, csak így maradhatunk hitelesek.

Berkes Kálmán szerint az együttesnek van esélye arra, hogy kilépjen majd a hazai, nemzetközi porondra. Fotó: Krizsán Csaba
Berkes Kálmán szerint az együttesnek van esélye arra, hogy kilépjen majd a hazai, nemzetközi porondra. Fotó: Krizsán Csaba

A komolyzene csak viszi a pénzt

– Van esélye Győrnek a komolyzenében?

– Ha nem látnék erre esélyt, nem vállalom a megbízatást. A város gyönyörű és egyre szebb lesz. Megkapó és a legszebb kis német városkák hangulatát idézi meg nekem. Az éttermek, szállodák csodásak. Ráadásul úgy érzem, az emberek itt kedvesebbek, mint Budapesten! Az együttesnek van esélye arra, hogy kilépjen majd a hazai, nemzetközi porondra. Jó, a komolyzene nem hozza, csak viszi a pénzt. De hol máshol lehetne támogatókat találni ahhoz, hogy nemzetközi szinten is számon tartott komolyzenei együttes legyen?


– Hát a mecenatúra, ha arra gondol, még az ország leginkább fejlett megyéjében sem alakult ki igazán.

– Nézze, a városvezetés pozitívan áll ehhez a kérdéshez. Tőlük megkapjuk a támogatást. Figyelnek a zenekarra, és hisznek a kultúrában, hisznek abban, amiben én is, évek kemény munkája után Sopronból, Bécsből, Pozsonyból és Budapestről is érdemes lesz a megyébe utazni egy-egy koncert okán. Egyébként Magyarországon van egy nagyon rossz beidegződés: csak a főváros létezik. Ezt nem szeretem. Nem vagyunk mi rosszabbak, mint a budapesti zenészek, sőt! Ezt eddig is bizonyítottuk, ezután is fogjuk. Elég csak a Morricone-turnéra gondolni. Az együttesbe is szeretném ezt a lelkesedést, ezt a hitet beleplántálni. Mint annak idején Verebes az ETO nagy csapatába. Ő elhitette a fiúkkal, nem kell félni semmitől és senkitől. Mert jó a csapat.


– A nemzetközi elismerés fontos, de egyelőre és ezután is fontos a helyi közönség. Kit fog megcélozni a győri filharmonikusok új repertoárja?

– Kodállyal válaszolok: A zene mindenkié! Olyan bérletrendszert próbáltunk kidolgozni, amely mindenkit megszólít. Könnyed zene, szinte már jazz is lesz benne és operai mélységek is. Szeretnénk egy stílusváltást. Élénk játékot. Amelyben minden zenész egyformán fontos. Mindenki játszik. Ez az új szlogen, amely az igazgatótól, Fűke Gézától származik, nagyon jól elmondja a szándékunkat. Egyébként ő is, én is játszani is fogunk, akárcsak a zenekari titkár, Ősz Gábor. Ezenkívül szeretném a közönséget idővel a próbaidőszakba is bevonni.


A karmesteri hivatás lejáratódott

– Ezek a kívülről is látható változások. Bent a zenekarban is változtat?

– Szeretném azt a játékmódot meghonosítani, amelyről magam azt szoktam mondani: a zenekar egy nagy kamaraegyüttes. Belül is fontos mindenki. Tudniuk, érezniük kell a zenészeknek, egyformán fontosak, függetlenül attól, melyik pultban ülnek.


– Tehát nincs első az egyenlők között? Mondjuk a karmester személye?

– Ő is a csapat része. A karmesterek szerepéről egyébként elég radikálisan gondolkodom. Lehet, sokan mérgesek lesznek rám, de azt gondolom, akinek nem inge, ne vegye magára. Japánban kérdezték a növendékeim, miért más a tanár úr dirigálása, mint másé. Mert én nem a közönségnek, hanem a zenekarnak dirigálok. Én nem táncolom el a közönségnek a darabot, mint oly sokan. A karmesteri hivatás az utóbbi húsz évben lejáratódott. A karmesterek kilencven százaléka nem érti, amit vezényel. Fogalma sincs a hangszeres játékról. Szerencsére vannak kivételek, mint például Kovács János, akit a legjobb karmesterek közé sorolok Magyarországon, és sikerült meghívnom győri munkára is. Ő a zenekart dirigálja. A zenekarok a táncoló karmestereket látva azt gondolták, ha ő úgyis a figyelem középpontjában van, és ez a közönségnek tetszik, akkor mi minek erőlködjünk? Úgysem ránk figyelnek.

Így aztán eltűnik a legfontosabb dolog, a muzsika.


– De hát akkor mi dolguk a sztárzenészeknek, -karmestereknek?

– Sajátos véleményem van a sztárkultuszról. Például nem tartja furcsának, hogy egy karmester neve sokszor nagyobb betűvel van kiírva egy lemezen, mint a zeneszerzőé? Pedig megírni egy darabot vagy vezényelni nem azonos dolog! Vagy mondok egy másik példát. New Yorkban van két hegedűs. Mindketten ugyanazt az iskolát végezték el, mindketten tehetségesek, csak az egyiknek szerencséje volt. Sztár lett. Elöl játszik, míg évfolyamtársa hátul. A zenekarban ülő zenész egy estére kap kétszáz dollárt, a sztár ötvenezret. Mérhetetlenül igazságtalannak tartom ezt.


Boldog ember vagyok, vágyam viszont van

– A sztárkultuszban a másik veszély, amely fenyegethet, az elfásultság. Persze vannak kivételek, mert egy Kocsis Zoltánt, egy Perényi Miklós vagy egy Schiff Andrást soha nem láttam még fásultan játszani, de néhány világsztárt már igen. Ferencsik János a tanárom volt, ő mondogatta nekem: „Aranyoskám, azt jegyezze meg, minden előállított hangért hálásnak kell lenni a zenekarnak."


– Akkor ez a tökéletes harmónia? Zenészek, akik figyelnek egymásra, karmester, művészeti vezető, aki velük dolgozik, nem előttük, és a beavatott közönség?

– Valahogyan így. Remélem, lesz módunkban a fiataloknak beavató koncerteket tartani, mert valljuk be, közülük sokan nem tudják, mi is a komolyzene, mire kell figyelni benne, mitől lesz szép és jó. Csak behajtják őket egy koncertre és csodálkoznak, ha nem értik. A Győri Filharmonikus Zenekar sok meglepetéssel szolgálva a közönségnek olyan évadot tervezett, amely közelebb hozza egymáshoz az alkotókat és a befogadókat.


– Művészként teljes az élete? Olyan furcsa, hogy Győrt választotta a világ bármelyik nagyvárosa helyett. Vágyai nem hajtják?

– Teljes az életem, nem panaszkodom. A Budapest Fúvós-
együttessel bejártam a világot, sztárokkal játszottam. Taníthatok. Boldog ember vagyok, vágyam viszont van egy. Mozart Rekviemjét még soha nem vezényeltem, pedig az egyik kedvenc zeneszerzőm. Talán eljön majd ennek is az ideje.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Aranysakál

Európában csak a Balkán-félszigeten közönséges, de nyugati irányban terjeszkedő faj. Afrika… Tovább olvasom