Kisalföld logö

2017. 08. 23. szerda - Bence 14°C | 22°C Még több cikk.

Jézus Krisztusban együtt vagyunk

˝A regula szerinti bencés lelki élet arra törekszik az emberi kapcsolatokban, a közösségépítésben és -formálásban, valamint a nevelésben-oktatásban is, hogy a jót, ami az emberekben lakozik, megerősítse˝ – hangsúlyozta találkozásunkkor Várszegi Asztrik püspök, főapát.



Várszegi Asztrikkal többek között a mindenszentek és Szent Márton ünnepének üzenetéről beszélgettünk.


– A mindenszentekre, halottak napjára feldíszített temetők a több mint ezeréves keresztény ünnep jelenkori megnyilvánulásai.

– Jézus szavait idézem: ˝Kezdetben nem így volt!˝ Ez a mondat számos ünnepre érvényes. Advent a várakozás, az Istennel való találkozásra készülődés ideje, és nem a műanyag csillagoké, nem a zsúfoltra díszített utcáké, nem az őrült rohangálásé. Szent Márton ünnepe a felebaráti szeretet tudatosításának ünnepéről és nem a libacombról üzen. Szóval: kezdetben nem így volt... Miként a mindenszentek sem. Szent Pál apostol a megkeresztelteket, az egyház közösségébe meghívottakat szenteknek hívja. Ők nem oltárra emelt, kanonizált szentek, hanem az Isten kegyelmétől, ajándékától, a meghívástól és a keresztségben megszentelt személyek. Így mindannyian szentek vagyunk. A hitvallásban is mondjuk, hogy hiszünk a szentek közösségében. Hitünk szerint tehát Jézus Krisztusban együtt vagyunk azokkal is, akik már fizikailag, testben nincsenek velünk. Úgy gondolom, hogy azt a nem hívő ember is megtapasztalja, megtapasztalhatja a mindennapok, a természet rendjében, hogy amikor elveszítünk valakit, akit nagyon szerettünk, mintha lélekben közelebb kerülne hozzánk és bensőségesebben tudunk vele beszélgetni. Néha jobban, mint amikor itt volt velünk egy valóságban... A tizedik század környékén a burgundiai clunyi bencés kolostorban az apát ˝elrendelte˝, hogy ne csak a nevesített, a tisztelt szentekről emlékezzenek meg, hanem minden megkereszteltről, akik üdvözültek. Ennek értelmében az egyetemes kereszténység számára november elseje a saját reménység, és nem a feldíszített temetők, a túllicitált koszorú- és mécsesáradat ünnepe. Csodálatos vigasztalás, ami minden embert felemel, és ez nem jár semmiféle kiadással.

Várszegi Asztrik 1946-ban Sopronban született, 1964-ben lépett be a bencés rendbe, 1971-ben szentelték pappá, 1989-ben szentelték püspökké, 1991-ben választották pannonhalmi főapáttá.
Várszegi Asztrik 1946-ban Sopronban született, 1964-ben lépett be a bencés rendbe, 1971-ben szentelték pappá, 1989-ben szentelték püspökké, 1991-ben választották pannonhalmi főapáttá.


– Mennyire változott a bencés rend, a pannonhalmi szerzetesközösség életében Márton tisztelete?

– Szent Márton Európa egyik legkedveltebb szentje. A több mint ezeréves pannonhalmi kiváltságlevélben is így szerepel monostorunk. Szerzetesközösségünk – még a kommunizmus idején, Szennay András főapát úr kezdeményezésére – liturgikus módon november tizenegyedikén üli Szent Márton ünnepét. Ilyenkor külföldi apátot vagy püspököt hívunk igehirdetőnek, ezzel is jelezni és tudatosítani akarjuk az egyetemességet, valamint azt, hogy a világegyházzal és Európával is közösségben vagyunk. Ugyancsak ez a nap teremtett lehetőséget iskolánknak, hogy Szent Márton lelkületében és szellemében olyan programokat szervezzünk a ránk bízott gyermekeknek, amelyeken keresztül rálátnak, érzékennyé válnak a társadalom szociális problémáira. Felesleges nekünk a negyedik századi nyomort emlegetnünk, amikor itt van a jelenkor nyomorúsága. Tavaly például a cigánykérdés, idén a drogosok lesznek a témák.


– Idén tizedik alkalommal rendezik meg a Szent Márton-napot. Mi ennek a szintén új hagyománynak a lényege?

– Márton köpenye, a megosztott felebaráti szeretet, a másokkal való törődés gondja kötelez bennünket, hogy évente egyszer egy olyan alkalmat teremtsünk, amelyen barátainknak, jótevőinknek, a velünk rokonszenvezőknek kifejezzük a hálánkat. Tesszük ezt kolostorunk hitvallása és gyakorlata szerint, vagyis Szent Márton hegyén a pártokon, a napi politikán, a gazdasági és egyéni érdekeken túl a magyarságot, a Kárpát-medence magyarságát, de mindenekelőtt nemesen az evangélium értékeit képviseljük. Ezen a napon imádság, áldás hangzik el, léleképítő hangverseny, igehirdetés. Mindegyik úgy, hogy az örömüzenet lényegét megtartva mindenki számára érthető legyen. Ilyenkor adjuk át a Szent Márton-díjat, amelyre mindig olyan tudóst, művészt javasolunk, aki hivatása révén hatott a Dunántúlon. Így próbál meg egy bencés monostor a maga küldetésével több síkon jelen lenni abban a magyar egyházban és társadalomban, amelyre küldetése szól.

Fotó: Bertleff András
Fotó: Bertleff András

– És mit tud tenni a jelenkor nyomorba és válságba jutott lelkeiért?

– Például azt, hogy együttléteink, megnyilatkozásaink bátorítások. Nagyon leszűkült a gondolkodásmódunk, még inkább az érzelemvilágunk, fehérre és feketére. Nincs tiszta fehér és nincs teljesen fekete. Bárki legyen az, a maga helyén tesz jót és téved is. A regula szerinti bencés lelki élet arra törekszik az emberi kapcsolatokban, a közösség építésében és formálásában, valamint a nevelésben-oktatásban is, hogy a jót, ami az emberekben lakozik, megerősítse. Ha valakit állandóan csak ostoroznak, kritizálnak, földbe taposnak, az soha nem fog jót tenni, mert lelkileg lehetetlenné válik arra. Megdöbbentő a társadalomban is az a sok agresszió, amit egymásra szórunk, ami a látásmódunkat elhomályosítja, ami cselekvőképtelenné tesz bennünket. Szeretnénk modellszerűen úgy működni – többek között rendezvényeinkkel, találkozásainkkal –, mint ahogy a nagyvárosok mellé telepített víztisztítók működnek. Szeretnénk ezekkel az alkalmakkal az emberekben lévő jóra irányítani a figyelmet, mert ha az emberekben lévő jót tagadjuk, akkor a hitünket tagadjuk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bosszú a fácánokon

Röpke három óra alatt négyszáz fácánt lőtt le élete utolsó vadászatán Nicolae Ceausescu volt román… Tovább olvasom