Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Járóka Lívia 2009-ben a Néppárt arca lesz

Fiatal nő, többgyermekes édesanya, s az első roma származású politikus volt a huszonöt tagállamra bővült Európai Unió Európai Parlamentjében 2004-ben. Járóka Lívia, a Fidesz EP-képviselője 21 nyelven készült, több éven át forgatott videofilm főszereplője lett nemrég.


Az Európai Néppárt őt tartotta legalkalmasabbnak arra, hogy a jövő évi választásokon megszemélyesítse, közelebb hozza a választókhoz azokat az értékeket, amelyekre a kampány épül: a családot, a jólétet, a biztonságot és a szolidaritást. Erről beszélgettünk.


A romák integrációja gazdasági érdeke közép-európának

– 2004-ben nagy lendülettel fogott hozzá az európai parlamenti munkához. Az első roma EP-képviselőként. Megvan még a lendület?

– Megvan, mert a helyzet stagnál. Hisz azokban az ügyekben, amelyeket képviselek, a romákat érintő kérdésekben, illetve a gyermek- és nőjogok tekintetében, nagyon kevés előrelépést látok. Első pillanattól tudtam, hogy szemléletváltást kell hoznom. Az elmúlt 25 évben sokat beszéltünk arról, hogy erőteljes a hátrányos megkülönböztetés, de a figyelemfelkeltés önmagában nem hozott igazán sok változást a kormányok munkájában. Kinyilatkoztatások, szándéknyilatkozatok, programok, tervek voltak régen is. Politikai és pártelkötelezettségtől függetlenül a romák társadalmi befogadását minden magyar politikai erő fontosnak mondta, de ezek a kinyilatkoztatások üresnek bizonyultak. Meg kellett értetnünk a közvéleménnyel és politikustársaimmal, hogy a romák integrációja gazdasági érdekük a közép-európai országoknak.

– Ha jól értem, a legfőbb gondnak immár nem azt tekinti, hogy nincs egyetértés romaügyekben, hanem hogy a kormányok erkölcsi kötelességnek és nem gazdasági kényszernek tekintik az integrációt?

– A romák ügyét még csak nem is erkölcsi kötelességnek, sokáig inkább ujjgyakorlatnak tekintette az európai politikai elit, de ez mindenképpen változott az elmúlt időszakban: ma a legmagasabb szinten tárgyalnak a romák társadalmi kirekesztése elleni fellépésről.


2050-re a munkaképes korúak 45–50 százaléka roma lesz

– Milyen érvek szólnak a gazdasági kényszer mellett? Mi a véleménye a cseh modellről, ahol a hetekben induló kampányban neves cseh romák szólítják fel a cigányokat arra, hogy dolgozzanak, legyenek aktív részesei az ország építésének?

– Ez a jó út. Öregszik Európa és az Európai Bizottság évek óta keresi a megoldást. A bevándorlás? A család és a munkahelyek ritmusának egyeztetése, tehát több nő tudjon munkába állni? Dolgozzanak tovább a nyugdíjasok? Ezekről a megoldási javaslatokról vitáznak. Valóban ez volna Európa válasza a mukaerőhiányra? Magyarországon itt van a munkaerő: van 600 ezer roma, aki meg tudná tölteni a munkahelyeket. A közép-európai országokban mindenütt jelentős roma kisebbség él, tehát ez a válasz az elöregedés okozta gondokra. Ráadásul ma a leggyorsabban növekvő népesség a romáké. Romániában minden negyedik 18 év alatti állampolgár roma. Magyarországon a mostani elsősök közül minden negyedik. Gyorsan gyarapodó, fiatal népesség, miközben a többségi lakosság öregszik. 2050-re a munkaképes korúak 45–50 százaléka roma lesz. Hogy akkor az országunk hogyan teljesít, az most dől el. A magyar oktatási rendszer szegregálja a romákat, mesterképzés nincs, szakképzésig kevesen jutnak el. A romák integrációja a legkézenfekvőbb válasz a magyar társadalom és főként gazdaság által feltett kérdésekre.

– Elég, ha jó nemzeti programok vannak, mint a cseheké? Épp holnap lesz egy konferencia Brüsszelben, ahol Európa romastratégiája a téma. Van ilyen, kell ilyen?

– Európai szakmai felügyeletet szeretnék romák társadalmi befogadása érdekében. Alakulóban az uniós roma stratégia, ezért dolgozunk. Ötéves időszakban csak a romákra 250 millió eurót költött az unió, és igazán jelentős eredménye ennek nincs. Miért? A roma szervezetek bevonása a tervezéstől a kivitelezésig gyakorlatilag nulla, a kormányok sem hallgatnak a civilekre. Az önkormányzatokat, ahol minden eldől, ellehetetleníti a forráshiány. A szegregált oktatás ügyében ma rosszabb a helyzet, mint 2004-ben volt. Nemzeti programokból nincs hiány, csak pénz nincs rá és a szakértelem is hiányzik. Paternalista régi ötletek tömkelege van ehelyett.

Járóka Lívia: a hatszázezer roma meg tudná tölteni a munkahelyeket
Járóka Lívia: a hatszázezer roma meg tudná tölteni a munkahelyeket

– Hogy viszonyulnak az EP-képviselők a cigányság problémáihoz? „Versenyhelyzetben" van-e egymással például az Európai Parlamentben az arab- és a romaügy?

– Mikor érkeztem, Brüsszelben gyakorlatilag nem létezett a romaügy. Európa figyelmét ki kellett vívni, és mára napi kérdéssé vált. Tudtam, hogy míg európai összefüggései nem lesznek a kérdésnek, mindenki széttárja a karját. A bizottság is legfeljebb annyit fog mondani, hogy mi pénzt adtunk, jogi kereteket is adtunk, mi mást tehetnénk még, oldják meg problémáikat az érintett tagállamok.


Üres nemzeti lufiprogramok vannak

– Fordítsuk meg a kérdést: az iváni cigányok tudnak-e arról, hogy milyen romaprogramok léteznek? Milyen messze van Ivántól Brüsszel?

– Az információcsere is óriási probléma, a cigány civil szervezetek elsorvadtak, soha nem kaptak elég pénzt, aki meg a kormány ellen szólt, főleg nem kapott. A programokba a legkevésbé vonják be a romákat, jobbára előre elrendezett ügyekről van szó. Hiába van egy nagyon jó szakmai gárda például az oktatási minisztériumban, akik cigányügyben európai szintű antiszegregációs programokat készítenek elő: a kormánynak nincs elég akarata a változtatáshoz. Üres nemzeti lufiprogramok vannak. Ezért gondolom, hogy európai felügyelet kell. Most arra várunk, hogy az Európai Tanács decemberben megalkossa azt a jogi alapot, ami alapján szankcionálni lehet azokat a tagállamokat, amelyek nem tesznek semmit romaügyben.



– Nem tart attól, hogy ez önt együttműködés helyett inkább szembeállítja majd saját hazájának kormányával? Hisz nyilván nem a svédeket és finneket fogja lázba hozni a romakérdés.

– Az olaszok, románok, csehek számára viszont nagyon fontos A franciáknál is igen kényes a romák helyzete bár ők úgy mondják,  náluk nincsenek nemzetiségek. A kérdés az, mandátumot adnak-e a Bizottságnak a jogalkotás előkészítésére, mert enélkül csak egy századik nyilatkozatot tudunk elfogadni a romák ügyének felkarolásáról. Deklarációkat kiadni meg mindig van miről, hisz Európában mostanra már nagyon sok minden rárakódott erre a témára: összekeveredik a fasizmus terjedésével, a migrációval , a nemzetbiztonság ügyével - teljesen hibásan. Olyan mellékszálak ezek, amelyekre nem érdemes koncentrálni.     

 -Kibékült volna-e 2004-ben azokkal az eredményekkel, amelyeket mára elért európai roma stratégia kérdésében? Miben látja az elkövetkezendő évek feladatait?

 -A romák képviseletén dolgozom 15 éve. Egy év alatt Európa Parlamenti politikusként többet tudtam elérni,  mint a civilszférában másfél évtized alatt. Ebben a ciklusban még szeretném, hogy januártól megkezdődjön egy nagyon erős európai elkötelezettséggel bíró komoly,cselekvés. Négy éve is tudtam, hogy az előkészítés legalább olyan fontos, mint maga a kivitelezés. Ezt az időszakot nem lehetett megspórolni. De már nagyon türelmetlen vagyok és most már a kivitelezésen a sor. Hisz papíron, amit elértünk már jól néz ki. A nehéz csata mégis most kezdődik. Meg kell értetni a politikusokkal és rajtuk keresztül az emberekkel, hogy a társadalmi kohézió hiánya szétforgácsolja egy középeurópai ország életét. A napokban fogadták el a kezdeményezésünket egy ötmillió eurós projektről, amely a 2009-es uniós költségvetés részét fogja képezni. Ez a tervezet, amely erőteljes hangsúlyt fektet a romák óvodai és poszt-graduális képzésének javítására, lehetőséget biztosít arra, hogy körvonalazódjanak ennek az új szemléletnek a sarokkövei.

 -Végezetül: Obama kapcsán románoknál, szlovákoknál, cseheknél és nálunk is cikkeztek arról, hogy a mi országainkban vajon mikor választják meg az első cigány miniszterelnököt. Ön szerint?

-Amerikának Obamához negyven év kellett és szerintem Magyarországon is kell ehhez ennyi. De ha nem volnék bizakodóbb, mint az átlagmagyar, akkor nem lennék itt. Várom azt az időt, amikor a nem romák vissza fognak emlékezni azokra az időkre, amikor együtt építették a romákkal ezt az országot. Az összes házépítésnél ma a romák feketén dolgoznak, remek roma sportolóink voltak, az 56-os forradalomban, a háborúkban is ott voltak. Azt remélem, hogy eljön az idő, mikor ezek a közös emlékek lesznek az erősebbek. Mert a nem romák felismerik, hogy a gyermekeik jövőjéről van szó, és ehhez konstruktívnak, nyitottnak kell lenniük. Nem akarok naiv lenni: húsz évvel ezelőtt megszűntek azok a terek, ahol roma és nemroma találkozhatott. Én vegyes házasságból születtem, úgy, hogy édesapám a katonazenekarban gitáros volt és édesanyám elment táncolni a soproni Sotexbe, ahol a bált tartották. Két-három generáció felnőtt úgy azóta, hogy azok a helyek, ahol találkozhatnának, megszűntek. Nincsenek közös munkahelyek, a gyerekek nem tanulnak közös iskolákban. Újra el kell jönnie annak az időnek, hogy természetes legyen, ha valakinek cigány a szomszédja, hogy ne vegyék ki a szülők gyerekeiket abból az iskolából, ahova romák is járnak. Ehhez sok év és nagy politikai elszántság kell, de annál fontosabb az emeberek hozzálllásának, személyes attitűdjének. A közös múltunkból kell építkeznünk ahhoz, hogy legyen közös jövőnk.  

Olvasóink írták

  • 1. error22 2008. december 18. 20:10
    „"Járóka Lívia: a hatszázezer roma meg tudná tölteni a munkahelyeket"
    melyik 600ezer roma?...amelyiknek van személyi igazolványa vagy komolyan emberek azt hiszik h 600ezer munkaképes roma van Magyarországon?
    ez az egyik érdekessége annak amit indoszékely elvtársunk prédikál...na de mivel veszi rá a munkaadókat h felvegyék a romákat?...vagy a romákat h dolgozzanak?
    amíg a vasért fizetnek a méh telepen...amíg rabolni lopni csalni könnyebb...amíg a segélyeket szó nélkül megkapják...addig egy roma sem fog elmenni dolgozni...
    ez nem rasszizmus mielőtt mindenki fröcsögő nyállal nekem rontana... ezek tények...elismerésem a képviselőasszonynak de azért túlzás Obamát, az amerikai néger-fehér helyzetet a mi roma-magyar helyzetünkhöz hasonlítani...
    vicc az egész...vicc h emberek ezeket elhiszik...
    értem h ugyanolyan előítéletekkel vannak amerikában(igaz 20-30 év különbséggel)...de a mi romáink nem a KINTEKUNTE féle Tamás Báttya kunyhójában nevelkedett feketék...akik ha kell tisztességesen dolgoznak, ha kell lopnak csalnak hazudnak (bár a fajtájukat gettókban nevelik fel így a társadalomtól viszonylag elszigetelve), de normális együttélést harcoltak ki maguknak a fehérekkel...
    nem úgy h a roma képviselő csal az Ő országában...mert hát a MI Mo.-unk az az Ő magyarországa is.

    lényeg a lényeg...nemelég ha csak a nyálukat verik a roma képviselők h változtatni kell...nem a fehér magyarokat kell hibáztatni azért mert nincs munkahelye a romáknak...sztem bármelyik vállalkozó felvenne romát...ha annak a megjelenése már nem azt tükrözi h "büdös cigány"

    először a roma változzon...h legyen miért a társadalom többi rélsztvevőjének is változni...
    ne követelőzzenek...meg példálózzanak obamával...mutassák meg h ők is valakik...nem gyilkosok,bűnözők...hanem tisztességes emberek(máramelyik)...

    elnézést ha egy kicsit elszakadtam a cikktől...de elgondolkodtató volt...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

No Disco és 100 forintos belépő

2006. június 12-én kezdődött (újra) az egész. Négy jó barát sörözéssel múlatta az időt –… Tovább olvasom