Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

Ipartörténeti (majdnem) múzeum

Sok helyen lehetne ipartörténeti gyűjtemény Győrben. Már meg is tervezték a kiállítási csarnokot.

Sok helyen lehetne ipartörténeti gyűjtemény a folyók városában. Ötletszinten: akár az egyetemi épületek mellett, vagy a szigeti részen, a kekszgyár területén. Ám leginkább a Rába volt központi telephelye lenne a legalkalmasabb.

A múzeum látványterve
Rosta S. Csaba  és tervezőirodája már meg is tervezte a közel ezerhatszáz négyzetméteres kiállítási csarnokot. A Győri Fészek legutóbbi összejövetelén ezen terveket be is mutatta (tegnapi számunkban beszámoltunk róla). A régi gáztartályt, a lottós gömböt idézi meg a központi helyen lévő csarnok, míg a Rába-gyár lebonthatatlan betonkockája a múzeum végéhez illeszkedik. Az épülő Árkád üzletközponttól karnyújtásnyira tervezett (pontosabban, megálmodott)  épület felszereléssel együtt egymilliárd forintból kihozható lenne. A feltételes mód, mint a Győri Fészek találkozóján is kiderült, ma még eléggé indokolt. Ekkora összeget összeadni nem csekélység, bár negyven vállalkozás már kifejezte szándékát, adakozna valamit az ipartörténeti gyűjteményre, az Audi Hungaria Motor Kft. és főleg a város támogatása nélkül esély nincs arra, valaha is megnyissa kapuit.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tette meg azt az ajánlatot, hogy ötszázezer forintos alappal létrehoz egy alapítványt, amelynek otthont is ad. A Győri Ipar Alapítvány munkájában, mint azt a kamarai elnök, Mihalicz Antal kifejtette, ők csak Dinnyés Előd titkár személyében mint felügyelőbizottság vennének részt. A munka dandárja Dusza Andrásra mint elnökre és az elnökségi tagokra hárulna. (A felügyelőbizottságba egyébként lapunk kiadója is delegál tagot, és a kuratóriumban is ismert győriek kaptak felkérést.)

Az alapítvány léte az első lépés lehet. Ám a fészek tagjai is elmondták, átéltek már ők olyat, hogy a Nemzeti Színházra téglajegyet szedtek, és nem lett belőle semmi. Vagy nem úgy, ahogy azt eltervezték. Ennek ellenére Jancsó Péter szerint a nagyobb támogatókon kívül biztos akadna a megyeszékhelyen tíz-húszezer olyan ember, aki szívesen fizetne azért, megvalósulhasson a kiállítás. Főleg, ha látható az ügy vége!
Dusza András elmesélte a megjelenteknek, hogy a Rába egykori kiállítását, amely amolyan előfutárnak is tekinthető interaktív múzeum, fennállása alatt csaknem kétszázezren keresték fel! A tervezők és Sándor János építész is úgy gondolják, a leendő győri ipartörténeti tárlatnak legalább ötvenezer látogatót kell a város lakói és a turisták közül becsalogatni a falai közé, hogy rentábilis legyen.

Rentábilis pedig csak akkor lehet, ha nem egy vitrinben porosodó, aktákat, papírokat bemutató tárlat lesz. Hanem interaktív, a fiatalokat sok-sok lehetőséggel csábító, amolyan győri Csodák Palotája. Sándor János egyébként számos külföldi példát is tudott hozni erre a hazánkban már működő, és éppen általa tervezett Terror Házán és Apor-kiállításon kívül.

A fiatalok megnyerése igazán fontos lehet. Ezért is javasolta Horváth Péter, a Révai-gimnázium igazgatója, hogy ők is támogatják a gyűjtemény létrejöttét, elsősorban látogatókkal, másodsorban pedig azzal, hogy szívesen benyújtják a fiatalok ötleteit: mitől lehet jó egy múzeum. Mitől lesznek kíváncsiak rá a diákok is.
Az épület külseje elég figyelemfelkeltő. A Rába-gyár opciósan elkötelezett ugyan, hogy a nagy bunker környékét eladja a befektető cégnek, ám Pintér István vezérigazgató szerint elképzelhető velük egy jó kompromisszumos megegyezés. (Ez hosszú tárgyalásoknak lehet csak az eredménye.)

Egyébként előfordulhat, még örülnének is neki – mondták a Fészek-tagok. Hiszen a betonbunker, melyet a harmadik világháborúra terveztek és építettek, szinte elbonthatatlan. Nem lehet vele mit kezdeni. Így viszont látványelemként még az Árkádnak is vásárlót toborozhatna.
Dusza András mint a hamarosan bejegyzésre kerülő alapítvány elnöke elmondta, hivatalosan nem lehet majd múzeumnak hívni az intézményt, melyet a jelenlegi tervek szerint az alapítvány üzemeltetne, hiszen akkor számos kutatási funkciónak, egyéb kötelezettségnek is eleget kéne tenni. Ez a hely pedig elsősorban emlékeket felvonultató, egy város igazi identitását megteremtő múlt emlékhelye lenne, ahova a fiatalok is elmennének, mert azon túl, hogy a régi időket megmutatja, felvillantja a jövőt is. Mindezt úgy, mintha egy hollywoodi kalandfilm forgatókönyve alapján működne – tette hozzá Sándor János.

A győri Fészekben Rosta S. Csaba ígéretet tett arra, hogy támogatásként cége vállalja, az engedélyeztetési eljárásig elviszi a tervezés ügyét. (Többen felsóhajtottak, bárcsak ott tartanánk...) Nagy Ottó László, az IHH és a Vocational Academy részéről hozzátette, hogy ha mégsem lehet a Rába-gyár területén a gyűjtemény, akkor az általuk hamarosan megvásárlásra kerülő 17.000 négyzetméteres régi szerszámgyári csarnokból hasítsanak ki egy darabot a relikviák, teherautók, harckocsik, dúcnyomók és társaik megjelentetésére.

A tervek szerint a gyűjtemény nem csupán a nagyipar, a gyáripar, de a kézművesség remekeit is a látogatók elé tárná, így kaphatna benne helyet Schima Bandi öröksége, melyet már több mint negyven éve nem sikerült méltó módon a nagyközönség elé tárni. (A megyei kamara a Fészekben ajánlatot  tett, állítsák ki az ő épületükben, a gyűjtemény kapunyitásáig.)

Kétségtelen. Sokan szeretnék, ha lenne Győrnek egy olyan interaktív, külföldön-belföldön is híres múzeuma, amely bemutathatja, mire is lehet büszke a város ipara, kézművessége. Viszont az is kétségbevonhatatlan tény, hogy egyelőre pontosan nem látni, mikorra valósulhat ez meg. A civil szándék, a Fészek, a kamara, az építészek kezdeményezése talán lökést adhat ahhoz, hogy egy régi álom valóra váljon.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szobrok nyugdíjban

Ki hitte volna, hogy Lenin - legalábbis a szobra - nyugdíjas éveit három elvtársával Kapuváron… Tovább olvasom