Kisalföld logö

2018. 02. 19. hétfő - Zsuzsanna -5°C | 4°C Még több cikk.

Hírszerzésre mindig szükség lesz

Mindig is foglalkoztatta az átlagembereket a kémlét ˝romantikája˝ – ez lemérhető az ebben a témában készült filmek sikeréből is.

A hidegháború óta a legnagyobb kémcserét hajtotta végre július 9-én az Egyesült Államok és Oroszország, ami megmozgatta a sajtó fantáziáját. Az ügy kapcsán azonban sok a nyitott kérdés. A részletekről és a XXI. századi hírszerzésről biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk.

Az Egyesült Államokban leleplezett orosz kémhálózat tíz tagját toloncolták vissza július 9-én az ˝anyaországba˝, anélkül, hogy lefolytatták volna a peres eljárást. Köztük a máris orosz Mata Harinak becézett Anna Chapmant (eredeti nevén Kuscsenko), akivel kapcsolatban a Moszkovszkij Komszomolec nevű lap máris felvetette: nagy sikere lehetne egy tévéshow műsorvezetőjeként. A 10 oroszért cserébe négy lebukott, bebörtönzött egykori orosz hírszerzőt engedtek el, akiket az USA korábban beszervezett.

A hidegháború megszűnése óta többet hallani ipari, mint katonai kémkedésről a médiában. A politikai, katonai hírszerzésre azonban változatlanul van igény – ezalól Magyarország sem kivétel –, hiszen Japán második világháborús kapitulációja óta egyetlen békés nap nem telt el a Földön.



Igor Szutyagin orosz fizikus-történészt 2004-ben ítélték 15 év börtönre Moszkvában, az Egyesült Államok javára végzett kémkedés miatt: a képen ketrecbe zárva hallgatja az ítéletet egy moszkvai bíróságon. Ő volt az egyik hírszerző, akit az amerikai–orosz kémcsere keretében az Államokban lebukott oroszokra cseréltek július 9-én. Fotó: mti

Kína, Oroszország: a legprofibbak

– Hírszerzés mindig is volt és lesz, gazdasági érdekek határozzák meg, mekkora apparátust mozgat meg egy-egy ország. A hidegháború után nem csökkent, hanem megváltozott a hírszerző tevékenység – világított rá dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. – A hálózatok kiépítésében az oroszok és a kínaiak a legprofibbak, de az utóbbiakat csak a technológia érdekli – magyarázta. Az orosz hírszerzés a politika és a technológia terén is tevékenykedik, tény azonban, hogy világviszonylatban a gazdasági-technológiai kémkedés felerősödött, míg a katonai leértékelődött. Na és ma mindenki arra az információra tart igényt, amihez az interneten nem tud hozzáférni.

Az illegális hálózatok kiépítése pénz- és időigényes és az ameri-
kaiak a pénzmozgást figyelik. Az orosz kémeket is többek között egy moszkvai utalás buktatta le. Az MTV július 14-i reggeli műsorában egy másik biztonságpolitikai szakember, Tálas Péter vázolta fel a bukás két másik lehetséges okát. Az egyik, hogy esetleg kettős ügynök leplezte le az oroszokat, akik felderítő tevékenységet nem végeztek: rajtuk keresztül adtak át rejtjelezett információkat, fotókat. A másik: az asztalukon hagyták a 27 karakteres kódot, amellyel hozzá lehetett jutni az üzeneteikhez.

A hálózat tagjai internetes fotókba rejtett miniatűr szöveges üzenetekkel, valamint lézeres kódok segítségével kommunikáltak Moszkvával. A technika fejlődése, az internet sokat könnyített a mai kémek munkáján: már nem kell aktákat lopkodni, titokban fénymásolni vagy rejtett üzeneteket küldeni beavatottakkal. Rengeteg olyan trükkös szerkezetet, például lehallgatós mobilt, fényképezőgépet kínálnak már az átlagembereknek is, amiknek húsz-harminc éve a legprofibb kémek, ügynökök is örültek volna.



Mata Hari, eredeti polgári nevén Margaretha
Geertruida (Grietje) Zelle,  a máig leghíresebb kémnő holland származású bártáncosnő volt, 1876-ban született Leeuwardenben. A francia hadbíróság 1917-ben bűnösnek találta Németország számára végzett kémkedés vádjában és kivégeztette.

Diplomaták mint kémek

– Az átlagember azért vásárol ilyesmit, mert szeretné tudni, megcsalja-e a felesége, van-e szeretője a főnökének... Ma senki nem bízik a másikban – jegyezte meg Nógrádi György. A kémromantikára áhítozó unatkozó fiatalok azonban nem reménykedhetnek benne, hogy ők lesznek a második James Bond. Ehhez ugyanis a megfelelő titkosszolgálatnál kellene dolgozni – bár a világ tíz legjobb hírszerzőjéből kilenc eredetileg nem ezt a ˝hivatást˝ választotta, viszont remek kapcsolatokkal rendelkezett a megfelelő körökben. Elvégre információszerzésre felhasználható egy borgőzös összejövetel, egy fergeteges éjszaka a politikai elit jeles tagjának feleségével. A módszerek ezen a téren máig nem változtak – fűzte hozzá a biztonságpolitikai szakértő. Ha egy feketeafrikai államfő tudni szeretné, megveszik-e egy-egy termékét vagy elrejtik-e a pénzét Svájcban, odaküld néhány szép nőt, akik ˝kapcsolatba lépnek˝ a megfelelő személyekkel, és máris megvan az információ.

Érdemes azt is tudni, hogy a nagykövetségeken regisztrált diplomaták nagy része is végez hírszerző tevékenységet. Olykor egy-egy ország diplomatáinak kiutasítása is összefüggésben lehet ezzel – a követségeket mindenütt figyelik. Emiatt aztán akár azt is mondhatjuk: az összes kémbotrány időzítéshez kötött.


James Bond, más néven a 007-es ügynök egy kitalált brit kém,   akinek a figuráját Ian Fleming  író alkotta meg 1953-ban. Hőse nevét egy philadelphiai ornitológustól kölcsönözte. Mind a regények és novellák, mind a filmváltozatok nagy sikert arattak. 2008-ig 8 színész játszotta el a 007-es ügynököt, Sean Connery volt közülük az első.

Nyitott kérdések

Barack Obama elnököt már februárban értesítették az ügyről, amelyben nyolc éve folyt a nyomozás. Egyes feltételezések szerint azért kellett most lebuktatni a kémhálózatot, mert a hírszerzők rájöttek, hogy figyelik őket és az FBI nem akarta, hogy eltűnjenek. Az is előfordulhat, hogy az oroszok túl messzire mentek a kapcsolatépítésben. Mások úgy vélik, az Obama-ellenes körök próbálták így gyengíteni az erősödő amerikai–orosz kapcsolatokat, ugyanez a verzió létezik a CIA-val is. Vagy éppen az amerikaiak akartak kihozni orosz börtönökből 2–3 embert. Az amerikai–orosz kapcsolatokat azonban nem akarják veszélyeztetni, így ha fejek képletesen hullnak is, súlyosabb következménye valószínűleg nem lesz a botránynak.

Ma ráadásul a legfontosabb nemzetközi területeken – Afganisztán, Észak-Korea, Irán, Irak, a közel-keleti belső gyűrű – szinte egybeesik a két nagyhatalom érdeke. Miért éri meg az oroszoknak kémhálózatot kiépíteni? A lehetséges válasz: húsz évvel a hidegháború vége után nőtt az aszimmetria az USA és Oroszország között. Oroszország nem találta meg a demokrácia sikeres orosz modelljét – persze hogy kémkedik, hiszen elhúz mellette Európa és az Egyesült Államok egyaránt. Jó pénzért pedig mindig találni olyan embert, aki egy-egy titkosszolgálat rendelkezésére áll.

A pénz számít, nem az eszme

– Mindenki pénzért kémkedik, ideológiai alapon nem tudjuk szeretni sem az oroszokat, sem például a kínaiakat – emelte ki Nógrádi György. A szakértő szerint leggyakrabban akkor is a pénz mozgatta a szálakat, amikor a két nagyhatalom még ideológiailag egymásnak feszült. Na és a kémek tudják, hogy ha le is buknak, alkalomadtán kicserélik őket: máskülönben talán még a pénz sem tudná elég vonzóvá tenni az olykor veszélyes feladatokat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Európa Hollywoodja Budapest

Európa Hollywoodja a Duna mentén Budapest, amelynek jobban megy, ha az eredeti Hollywood… Tovább olvasom