Kisalföld logö

2016. 09. 30. péntek - Jeromos 14°C | 24°C

Háromszáz évre való tervem van!

Az ember életét főképp az határozza meg, hová születik, milyen iskolába kerül és milyen társat talál magának – vallja Barsi Ernő. A neves néprajztudós irodalmi munkásságát a napokban Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal ismerte el a kulturális miniszter.
„Szülőföldemnek adózva megjelent a Daloló Bükkalja című népdalgyűjteményem, tavaly nyáron pedig a Horváth Dániel sályi szántóvető dalkincséről írott könyvem. Bővítve újra kiadták A hallott szó nyomában és a Néprajz az általános iskola kezdőszakaszában című kötetemet. A napokban kerül a könyvesboltokba a Daloló Rábaköz harmadik kiadása. Érdekessége, hogy míg az elsőben százhetven, a mostaniban már négyszázötven rábaközi dal szerepel, kiegészítve azok néprajzi hátterével."

A jeles néprajztudós megemlítette, hogy hamarosan ismét megjelenik a Távoli szekerek című könyve is, amelyben a magyar költők verseiben rejtező néprajzi-népismereti tudnivalókat adja közre, magyarázza.

„Ez a munkám azért is nagyon jól használható, hiszen a mai fiatalok, gyerekek nagy része már nem ismeri, nem érti azokat a kifejezéseket – például csobolyó – vagy szokásokat, hiedelmeket – például a kukoricahántás –, amelyeket mondjuk Arany János, Ady Endre vagy a Kisfaludyak, Károly és Sándor teljes természetességgel használtak alkotásaikban. Ezért is örültem, hogy a most kapott díjamat Csokonai Vitéz Mihályról nevezték el. Ő például verseihez rendszeresen néprajzi jegyzeteket írt, amerre járt az országban, mindenütt népdalokat gyűjtött. Több mint kétszáz évvel ezelőtt, Dorottya című művében pedig azt kéri számon, hogy miért nem táncolnak magyar táncot az angolok, franciák, miért a magyarok majmolják más nemzet módiját. Hová vezet ez? Így veszítjük el hazánkat, táncainkat, nyelvünket, szokásainkat, viseletünket. Uram Isten! Mit mondana ma, ha a mostani helyzetet látná?"


Barsi Ernő egykori mesterét, Kodályt említette, aki szerint nemzeti sajátosságainkon keresztül közelíthetünk az egyetemes emberi kultúra felé. Majd Ady egyik versét idézte, amelyben a költő így figyelmeztet: „S fölolvaszt a világ kohója / S elveszünk, mert elvesztettük magunkat."

„Nagy baj van a mai gyerekekkel. Nem olvasnak, a könyvek helyett naphosszat a számítógépen csüngenek. Okos dolgok ezek a találmányok, de tudni kell velük élni. Fiatal koromban nagy hatással volt rám Richard Wagner egyik írása. Szerinte a görög kultúra azért virágzott, mert a munkák nagy részét rabszolgák végezték, így a szabadok ráértek a tudománnyal, a művészettel foglalkozni. Ma a gépek helyettesítik a rabszolgákat – írta Wagner –, amit én jelenkorunkra szomorúan úgy »fordíthatok«: az emberek lettek a gépek rabszolgái. Persze nemcsak élni és őrizni kell, hanem akinek talentum adatott, annak tovább is kell örökíteni a hagyományt, szüleink örökségét. Most egy nagyon kedves munkába kezdtem. Drága jó apámról írok, mégpedig úgy, hogy egy könyvbe gyűjtöm az ő fontos munkáit, prédikációit, beszédeit, imádságait, isonzói frontnaplóját, hazafias írásait. Így többek között azt a gyöngybetűkkel papírra vetett tanulságos pályamunkát, amelynek egyik üzenete, miként kell a tanítóknak ápolni a hazaszeretetet a gyermekek, a nép szívében. Aztán ehhez az átvett örökséghez hozzáteszem a saját emlékeimet, gondolataimat is."

Emellett Barsi Ernő egy pápai daloskönyv összeállításán is dolgozik, illetve tervei között szerepel a kisalföldi kötettel megkezdett gyermekjáték-sorozat folytatása is, más magyar vidékek kincseinek közreadásával.

„Három dolog határozza meg az ember életét. Hogy hová születik, milyen iskolába kerül, és az, hogy milyen társat talál magának. Hála isten, én mindháromból a legjobbat kaptam. És munkát is eleget. Tréfából azt szoktam mondani: legalább háromszáz évre való tervem van, azt pedig a jó Isten tudja, mit enged meg belőle. Elfáradni nincs időm! Bartók módszerét követem, aki ha elfáradt a tanításban, népdalt gyűjtött. Ha abba is belefáradt, tudományos munkába fogott, ha abban is elfáradt, komponált vagy koncertezett. Valahogy én is így csinálom."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tragédiák a síneken: két halálos gázolás egy héten belül

A legtöbb az emberi figyelmetlenség számlájára írható, hiába hivatkozunk a fehér jelzőfényre az átjáróban vagy a sorompó hiányára. Az áldozatok, akik a tilos jelzés ellenére a sínekre hajtanak, az életükkel fizetnek. Tovább olvasom