Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Három évtizede győri színpadon

Születés- és névnapja is közeleg, s ahogyan mondja, szerencsés, mert a színpadon ünnepelhet.

Igaz, a Vöröslámpás házat március első napjaiban kollégáival együtt „elbúcsúztatják", ami mindig egyfajta kis halál, ám a Rongyláb című darab némi vigaszt jelent.

Bende Ildikó elégedett ember. Három évtizede itt játszik Győrben és a színházi szerepeken túl sokfelé: megyeszerte rendhagyó irodalom órákra, nyugdíjas találkozókra hívják.
– Fájó lesz ez a mostani születésnap, mert a Győri Nemzeti Színház „Taszi" bácsijával és a napokban elhunyt Szücs Pista kollégámmal egy napon születtünk, így évente mindig együtt ünnepeltünk – meséli a győriek népszerű színésznője. – Már csak az emlékek maradtak, azok a szép emlékek, amelyek összekötöttek bennünket, a családjainkat. Igaz, a színház „nagy kerítő", de mi a barátságunkat mindig többre becsültük bárminél.

Talán kevesen tudják, de Bende Ildikó húszévesen oroszt és éneket tanított Somogyjádon. Nevetve árulja el, hogy mindössze három leckével tartott előbbre a gyerekeknél, ám a tanítás a színészmesterség előtti időszakban meglehetősen nagy kihívást jelentett számára. A kaposvári színházi időszakot követően élete párjával Győrbe került és számos igazán jó szerepet játszott el.

– Lehet, hogy furcsa, de ha szerepeket kellene felidéznem, bizonyosan zavarba jönnék – folytatja. – Nekem mindig az a fontos, amit most játszom, vagy ami különleges élményhez kapcsolódik. Prózát is, zenés darabot is játszottam, a János vitéz boszorkánya például 34 évesen átlendített az úgymond naiva szerepeken. Még mindig vannak olyan ismerőseim, akik emlékeznek erre, s ez nagyon jólesik. Színpadra állították a Bolond vasárnapot, amit Kecskeméten is, itt is játszhattam. A kisszínházi élményeimmel kapcsolatban rengeteget köszönetek Somos Zsuzsának és Bor Jóskának. A zenés darabok új váltást hoztak mind a színház, mind pedig az én életemben.

Bende Ildikó szerint ma épp olyan nehéz és gyötrelmes a színésznői pálya, mint sok évtizeddel ezelőtt. Mégis mindig talál benne olyat, ami felfedezni való. A színház örök titok, a bemutatók pedig rendre örömmel töltik el. Mint ahogyan most is, a Rongyláb előtt, amikor a színésznő a név- és a születésnapját is munkával ünnepli.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Arctalan segítők a telefonban

Félmillió hívás évente: hazánkban ennyien fordulnak az ifjúsági telefonos… Tovább olvasom