Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

Hany Istók, ''a láp Tarzanja'' nyomában

A legtöbben vékonynak képzelték, ő izmosnak formázta meg a láp fiát
Tőke Péter, győri író.
A legtöbben vékonynak képzelték, ő izmosnak formázta meg a láp fiát
Öt évig kutatott Tőke Péter győri író, mire megírta a mondabeli Hany Istók történetét. Ennek majdnem harminc éve, ám kedvenc regényhősét azóta sem „hagyta magára", s egy kapuvári pályázat nyomán most szoborba álmodta a láp vadóc, a monda szerint úszóhártyás gyermekét. 

Furcsán hangzik, de Hany Istók című regényéhez nem más, mint Tarzan adott ihletet az akkor grafikusként dolgozó Tőke Péternek, aki, nehogy összekeverjék szintén író névrokonával, újabban a Miklós keresztnevet is használja. Kollégái éppen arról beszéltek, hogy mi, magyarok bezzeg nem tudunk egyetlen, Johnny Weissmüllerre hajazó kalandhőst sem felmutatni, amikor felötlött benne, hogy ha Tarzanunk nem is, egy Hany Istókunk nekünk is van, s az, amit a mondából tudni lehet, „megérne egy mesét". Csakhogy hamar kiderült, hogy a hansági mese önmagában édeskevés...

Felkutatta Hany Istók keresztapját

A legenda

A kapuvári várkastélynak volt rövid ideig lakója a legendás víziember, Hany Istók. Az erdőben talált és 1749. március 17-én a kapuvári templomban megkeresztelt 8 év körüli fiú történetét a szájhagyomány kiszínezte:

„Valamikor réges-régen – így mesélik az öregek – kapuvári halászok fönt a Hanyban egy gyereket fogtak ki a Király-tóból, aki ugyan teljesen meztelen volt, de mégsem fázott, mert testét halpikkelyek fedték. Félig ember volt, félig hal: ujjai között úszóhártya feszült. Főtt ételt nem evett meg, kígyókkal, békákkal táplálkozott.

Behozták a kapuvári várba, s mivel nem tudták, hogy meg van-e keresztelve, hát megkeresztelték. A keresztapaságot maga a tiszttartó vállalta.

Hany Istók félt az emberektől. Rúgott-harapott, ha a közelébe mentek. Legszívesebben a vár sötét folyosójának zugaiban bújt meg, vagy a várat körülvevő vizesárokban úszkált. Később, mikor már hozzászokott az emberi társasághoz, eltűrte, hogy ruhát adjanak rá, hogy felöltöztessék. Akkor volt a legboldogabb, amikor piros nadrágot adtak rá.

Istókból legény lett. Volt a tiszttartónak ugyanakkor egy lánya, Piroska volt a neve, aki körül szívesen legyeskedett, végül szerelmes lett bele. Nem csoda hát, ha igen bánkódott, amikor Piroska a kezét nem neki, hanem másnak nyújtotta, s ezzel a bizonyossal meg is esküdött.

Javában állt a lakodalom, a vigasság, amikor Hany Istók is beállított a lakodalmasokhoz és egy kendővel letakart tálat helyezett az asztalra. Amikor a vendégek kíváncsiskodva felemelték a kendőt, a násznép nagy riadalmára a tálból békák ugrottak ki, kígyók másztak elő. Istókot Megfogták, jól elverték,  bánatában beleugrott a Rábába és örökre eltűnt."
– Rá kellett jönnöm, hogy valójában semmit nem tudok a Hanság néprajzáról, történelméről, élővilágáról. Beszereztem hát növényhatározót, gumicsizmát, és felkerekedtem – emlékszik vissza Hany Istókhoz fűződő, már-már „atyai" viszonya kezdetére az író, aki még a helyi plébániákra is elment, hogy felkutassa Hany Istók keresztapját. Az írói előtanulmányokból végül ötéves kutatómunka lett...
A könyv, a Hany Istók három kiadásban is megjelent – a legutolsót nyolc éve, a lápi fiú megtalálásának 250. évfordulójára adták ki –, előtte sem, azóta sem jelent meg ilyen részletesen a civilizációtól elszakadt kisfiú története. Jókai ugyan beleírt egy hasonló figurát a Névtelen várba, de inkább csak színesítette vele a regényt.   

Kinek nyurga, kinek izmos

Tőke Péter azóta sem hagyta magára Hany Istókot; éppen róla keresgélt újabb információkat az interneten, amikor rábukkant a Kapuvári Városszépítő Egyesület kiírására: a Várgödörben felállítandó Hany Istók-szobor megtervezésére írták ki. A kihívás adott volt: a regény és a rajzok után három dimenzióban is megörökíteni a kis mesehőst. S ki ismerné jobban Istókot, mint a szobrászkodással gyerekkora óta kacérkodó író-grafikus, aki közel harminc éve kutatja és szövögeti a mocsárban talált fiú történetét? Megszületett hát Tőke Péter Hany Istókja: a mocsárból kiemelkedő, derűs, élettől duzzadó kisfiú, egyik kezében egy tündérrózsával, a másikban egy csukával, amellyel a monda szerint gyakran űzte el éhét.

– Hogy milyen volt valójában Hany Istók, arról semmit nem tudni, hiszen nem maradt fenn róla semmilyen ábrázolás. Mindenesetre egy kicsit furcsálltam, hogy a pályázók többsége vékonynak, néhány kifejezetten véznának álmodta meg, hiszen az én képzeletemben mindig úgy élt, mint egy izmos fiú, már csak azért is, mert az élet a Hanyban bizonyára alaposan megedzette... – mutatja a 22 pályamű fényképét az író.  
A közelmúltban elbírált pályázat nyertese sajnos nem ő lett, mégsem csalódott: azt mondja, mivel nem hivatásos szobrász, már a plasztilinből készült, 28 centiméteres szobrocska megformálása is hatalmas munka volt.

– Életnagyságban még nagyobb lenne, így egy kicsit megkönnyebbültem. Persze nem tagadom, jó lett volna „élőben" találkozni a saját regényhősömmel...

Írás helyett 3 dimenziós fotók

Hany Istók csak egy Tőke Péter hőseinek sorában: az író tucatnyi ifjúsági fantasztikus regényt írt; hőse hol az őskorba visszatérő tudós, hol a Rubik-kocka egy kombinációjával fantasztikus képességekre szert tévő kamasz. Rajongói szerint ha ezek a könyvek Amerikában születnek meg, már filmes forgatókönyvek atyja lenne, így azonban marad a „Jurassic Park" és a „Drágám, a kölykök összementek!". S még mielőtt valakinek beugrana, hogy az előbbi sztorija kísértetiesen hasonlít Tőke Péter „Veszedelem az ősvilágból", utóbbi pedig az „Óriásvilág" című könyvének történetére, annak érdemes utánaszámolnia: a filmes kasszasikereket alaposan megelőzték a győri szerző regényei.

A betűfaló iskolásoknak be kell érniük a könyvtárban fellelhető könyveivel, egyelőre ugyanis nincs kilátásban új Tőke-kötet. (Bár némi reményre adhat okot, hogy fiókja mélyén még lapul egy-egy kiadatlan könyv. Évekkel ezelőtt elkészült például a szigetközi meséket bemutató „A szerencsés aranyász" folytatása, és az „Istenek hegye" című fantasztikus ifjúsági regény.)  
 
– Nem titok, hogy egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek, s még kevesebb minőségi könyvet. Ma már hatalmas munka kiadni egy könyvet; nem elég megírni, menedzselni, eladni is tudni kell, ami nagyon sok energia. Időm sem lenne rá, hiszen napközben a Prohászka-iskolában tanítok, én szerkesztem a Mustármag című iskolaújságot és az iskolai évkönyveket is, otthon pedig hódolok az új hobbimnak: háromdimenziós fényképeket készítek egy saját magam eszkábálta speciális géppel, amelyek megdöbbentően élethűek, ha egy speciális nézőkén keresztül látjuk őket. Nézze, Hany Istók szobrát is megörökítettem. Hát nem olyan, mintha élőben látná?!
Pomaranski Luca
  
Ki volt Hany Istók?

Több mint kétszáz éve furcsa lényt fogtak ki a lápot járó parasztok a Hanság mocsarából. A tízévesforma embergyereknek kettős szemhéja, keze és lába ujjai között pedig úszóhártya volt, békát és halat evett. Istók névre keresztelték, s rövid ideig a kapuvári várkastély lakója volt, de a riadt, vadóc fiúcskát sem beszédre, sem emberi viselkedésre nem sikerült megtanítani. Rövidesen megszökött és nyoma veszett. Eddig a monda, a többi az írói képzelet szüleménye. A világtól elvonult alkimista orvos, Balázs mester atyai gondoskodással pallérozta a fiú értelmét, de a társadalomba nem tudta visszavezetni: a fiú szembekerült a környék kapzsi és babonás népével, és végül visszatért a láp biztonságos, védelmező világába.

Tőke Péter Hany Istók-figurája a pályázatra érkezett többi művel együtt még a hétvégén megtekinthető a kapuvári Rábaközi Művelődési Központban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zöldségek kertje: a Kisalföldből gyomlálták ki 2006-ban

Olvassák el, hogy éles szemű korrektoraink milyen zöldségeket és bakikat gyűjtöttek össze a… Tovább olvasom