Kisalföld logö

2017. 08. 19. szombat - Huba 19°C | 31°C Még több cikk.

Halálbolygó Szibériában?

100 évvel ezelőtt, 1908. június 30-án reggel 7 óra után, a közép-szibériai síkság felett, a Köves-Tunguzka-folyó vidékén gigantikus méretű tűzoszlop száguldott át a kéklő, tiszta égbolton, mintegy 800 km-es, sűrű fénykévét húzva maga után. Az égi jelenség néhány percig lefelé zuhant, majd nagyjából 8000 méter magasan szétrobbant.
Repülő sátrak

A tajga 2150 négyzetkilométeres sávját tarolta le, fák millióit pusztította el, forgatta ki gyökerestől; sötét, gomba alakú porfelhő szállt a térség felett. Fekete esőként záporozott alá a rengeteg törmelék és mocsok, majd megjegesedett porszemekből álló felhők villantak fel a vörös égbolton.

A hatalmas kiterjedésű, elvadult, mocsaras, cirbolyafenyő-erdőkkel tarkított tájon legelésző rénszarvasok ezrei, szúnyogok milliárdjai mellett legfeljebb néhány tucat ember lehetett tanúja e fantasztikus fényjelenségnek, bár a nomád pásztorok sátrait magasba repítették a léghullámok. A ledőlt fenyők alatt pedig rénszarvasok ezrei lelték halálukat. A robbanástól 70 km-re található Vanavarában a kalmár Szemjonovot székével együtt felborította a rengés, inge szinte meggyulladt rajta. Egy idős férfi fának csapódott és eltört a karja. A robbanás epicentrumától 600 km-re délnyugatra a transzszibériai expressz vadul rázkódni kezdett. A mozdonyvezető az utolsó pillanatban észlelte, hogy a sínpár összevissza görbült, és sikerült megállítania a szerelvényt. A jelenséget a világ legtávolabbi részén található földrengésmérő állomások is érzékelték, de már akkor is meteorbecsapódásra gyanakodtak.


Égből hulló kövek

A görög meteorosz szó magasan az égben szárnyalót jelent. A meteoritok zöme túl apró, hogy hosszabb utazást túléljen, ezekre a borsószemnél kisebb darabokra aggatják a hullócsillag elnevezést, mivel egy pillanatra fénycsíkot húznak maguk után a levegőben, amikor a légkörbe érve elégnek. A legtöbbjük kőzetből és fémekből áll, de kb. 20 km-es magasságban több darabkára esnek szét. Ritkán ugyan, de megtörténik, hogy egy nagyobb darab nem ég el teljesen, és becsapódik a földbe. Ilyenkor akár 250.000 km/h-ra is felgyorsulhatnak.

A kutatók úgy vélekednek, hogy a nagy szibériai tűzgolyó becsapódó kisbolygó vagy üstökösmag lehetett. Ám ennek ellentmondott, hogy sem becsapódási krátert, sem pedig feltételezett kozmikus test darabjait nem találták meg. Akármi is érkezett a világűrből, annak még a légkörben teljesen szét kellett esnie. A talajminták és a növényzet nem szolgáltak megfelelő bizonyítékokkal.

Egy olasz csillagászcsoport új eredményei alapján azonban sokan arra jutottak, hogy a becsapódó test mégis egy alacsony sűrűségű kisbolygó lehetett. Néhány éve a bolognai egyetem szakértői rengeteg korabeli orosz beszámolót fordítottak le, elemezték az 1908-as földrengésjelző készülékek adatait, és több mint 60 ezer fa dőlési irányát rögzítették. Ebből a légtérbe belépő test 886 lehetséges pályáját határozták meg, s több mint 80%-os valószínűséggel arra jutottak, hogy kisbolygó csapódott be. Ám ha valóban aszteroida volt, akkor miért nem érte el a felszínt?

A környék 1908-ban.
A környék 1908-ban.

A környék napjainkban.
A környék napjainkban.

„Bolond ember vasa"

A világ legjobb állapotban fennmaradt becsapódási krátere Arizonában található, átmérője 1,2 km-es, mélysége csaknem 200 méter. Mintegy 50 ezer évvel ezelőtt keletkezett egy hatalmas meteorit lezuhanásakor, mely körülbelül 300 ezer tonna vasból és nikkelből állt. Daniel M. Barringer amerikai mérnök hatalmas üzleti lehetőséget látott benne: megalakította a Standard Iron Companyt és 199 éves bérleti szerződést kötött a területre. Negyedszázadon át, 1929-ig folyt a kutatás félmillió dollár feletti költséggel, ám a remélt 5 millió tonna vas-nikkel ötvözet nem került elő. Az akció mégis ráirányította a szovjet kormány figyelmét a meteoritbecsapódások helyének vizsgálatára, mivel óriási érclelőhelyeket gyanítottak a vidékeken.

Így került sor a Leonyid Kulik geológus által vezetett expedíció-
ra a Köves-Tunguzka mentén 1927 és 1939 között. A professzor megállapította, hogy a terület tőzeglápja deformálódott. Mérföldnyi mocsarak robbantak fel, erdőket tarolt le a becsapódás. A tunguz pásztorok fényes fémdarabokat találtak, rénszarvasaikat pedig különleges új betegség támadta meg, amelytől rühes lett a bőrük. Kulik úgy vélte, hogy nem egyetlen meteorit okozta a katasztrófát, hanem komoly meteoriteső. A robbanás iszonyatos ereje óvatos becslések szerint is 10–20 megatonnásra tehető, amely 1000 Hirosimára ledobott atombombának felel meg!

A meteorit
A meteorit

Ufóktól a halálbolygóig

A tudósok többsége továbbra is meteoritot vagy aszteroidát sejt a tunguzkai események mögött, a kutatók némelyike azonban meghökkentőbbnél meghökkentőbb elméletekkel állt elő a rejtély megoldására. Az orosz Kazencev szerint nukleáris energiával működő idegen űrhajó robbant fel Szibéria felett, Jurij Lavbin pedig úgy vélekedik, hogy Földünk felé hatalmas meteor közeledett 1908-ban, amely az egész világunkat elpusztíthatta volna. Ám barátságos földönkívüliek lézercsapással szétzúzták, és ezzel megmentették az emberiséget a pusztulástól.

Persze mások sem akarnak alulmaradni a legfurább hipotézisek versenyében. A fizikus Gennagyij Bibin eltökélten állítja, hogy jégaszteroida zuhant a tajgára, mely fagyott vízből és szénhidrogén gázokból állt. Albert A. Jackson és Michael Ryan, a texasi egyetem jeles fizikusai csakis a fekete lyukban hisznek. Elméletük szerint szabad szemmel láthatatlan, parányi fekete lyuk hatolt be a katasztrófa helyszínén, aztán 15 perc alatt áthaladt a földgolyó belsején, majd az Atlanti-óceánon keresztül kilépett, irdatlan lökéshullámokat keltve. A földhözragadtabb kutatók föld alatti robbanás és légköri folyamatok egybeesését állítják a középpontba.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A purgatóriumot eltakarta az univerzum kapuja

El Kazovszkij művészete az Európai Iskola szellemiségében gyökerezik, amely a háborúval köddé… Tovább olvasom