Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 23°C Még több cikk.

Ha március utolsó vasárnapja, akkor óraállítás!

Ha március utolsó vasárnapja, akkor óraállítás, előrecsavarjuk a mutatókat. De vajon mióta, miért van nyári időszámítás – egyáltalán időszámítás? Végigböngésztük, hogyan mérték az időt hajdanán, miként alakult ki a most sem mindenütt egységes naptárrendszerünk.

„Olajozott" óramutatók
Hozzászoktunk, hogy március utolsó vasárnapján hajnalban egy órát előreállítjuk a mutatókat, október végén pedig vissza. Energiatakarékosság a magyarázat, vagyis ha legalább egy órácskát meghosszabbítjuk a nappali időszakot, kevesebb áramot fogyasztunk. Kétségkívül volt létjogosultsága, azonban ma már annyira változtak a „háztartási" szokások (mindenféle elektromos berendezés használata), hogy sokak szerint nem sok értelme van a nyári-téli időszámításnak, több belőle a keveredés – például menetrendekkel –, mint amennyi a haszon. A világ sok országában ezért szorgalmazzák a visszaállást a „normális" időmérésre.

Talán kevesen tudják, hogy már az első világháború idején is volt takarékossági okok miatt alternatív időszámítás. Először az USA-ban, 1916-ban vezették be, majd hazánkban is. Később az 1973-as olajválság hatására vették elő újra ezt a módszert (a kezdeményező Franciaország volt 1976-ban).

Magyarországon az említett első világháborús időszak után az ötvenes években (1954–57 között) volt kifejezetten az energiával kapcsolatos nyári időszámítás. Aztán szünet következett, és 1980-tól vezették be újra. Az őszi óraállítás a kilencvenes évek közepéig még szeptember végén volt, 1996-tól nyújtották meg a nyári időszámítást egy hónappal a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően.



Mihez mérjük az időt?
Krisztus előtt és Krisztus után – ma ehhez számítjuk az időt, azt is mondhatnánk, eszerint működik a világ, bár vannak ettől eltérő időszámítások is. Sőt, még abban sincs teljes összhang, hogy mikor született Jézus, hiszen a kutatások alapján nagy valószínűséggel Kr. e. 7-ben. (Ekkorának bizonyul a hiba, amit hajdani számítási pontatlanságok okoztak.)

Amikor őskori elődeink a vadász-halász, gyűjtögető életmódról áttértek a földművelésre (úgy 8–10 ezer évvel ezelőtt), már nem volt elég annyit tudni, hogy nappal világos van, éjjel meg sötét, egy ideig hideg, aztán melegebb. S hogy minek mikor jön el az ideje, naptár kellett.
Alapul a csillagászati észlelések szolgálhattak: a nap felkelése és lenyugvása, azok változó helye különböző évszakokban. S ezeket különféle módon rögzítették. Például a sokak által rejtélyesnek tartott angliai ősi kőkör, a Stonehenge főtengelye a nyári napforduló napján a kelő nap irányába mutat. Részben ezért jelöltek ki hosszú, egyenes vonalakat a preinka indián kultúrák népei a perui Nazca-fennsíkon. Az i. e. III. évezred közepe táján épített nagy gizehi piramisok alapélei mind pontosan észak–dél, ill. kelet–nyugat irányban épültek. Így az utóbbiak segítségével az óegyiptomiak szinte napra pontosan ki tudták jelölni a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idejét.Meghatározó naptári elem a napon kívül a hold, de más égitestek (bolygók, csillagok) is.

Miért 360 fokos a kör?
Az ókori babilóniaiak a nyilván csak hozzávetőleges méréseik alapján úgy találták, hogy 360 nap eltelte után látszanak ugyanúgy a csillagok, mint egy évvel azelőtt. Ez az eredmény jól beleillett számolási rendszerükbe, mert ők a 60-as számrendszert használták. Később aztán a babilóniaiak is rájöttek a pontatlanságra, de ez a 360-as szám napjainkig megmaradt. Egy teljes körben ugyanis a mai napig 360 fokot számolunk, ezt senkinek nem jutott eszébe 365-re módosítani. (Hú, de bonyolultak lennének úgy a mértani számítások, szerkesztések!)

Egy év túl hosszú
Kellett valami más mérési egységet is találni a nap ciklusán kívül, hiszen az túl hosszú. Már a régebbi kőkorokból, 30, sőt, 50 ezer éves múltból maradtak ránk barlangrajzok, amelyek szerint az ősember a hold változásait, ciklusait is figyelemmel kísérhette. Ez valóban jól megfigyelhető, hiszen egy fázis, mondjuk holdtöltétől holdtöltéig, úgy harminc napig tart. Az első földművelő társadalmak ennek megfelelően ilyen, kb. 30 napos időkörökkel, holdhónapokkal osztották fel az évet. Első megfigyeléseik szerint 12 holdváltozás múlva térnek vissza az évszakok, vagyis az évben 12 holdhónap van. Később aztán rájöhettek, hogy ez így nincs egészen rendjén, hiszen egy napév valamivel több, mint 365 nap, a 12 holdhónap pedig csak 354 napot tesz ki, s a dolog még ennél is bonyolultabb. Így tehát már Hammurápi, Babilónia megalapítója és első uralkodója (i. e. XVII. sz.) úgy intézkedett, hogy ha az év első – tavaszi – hónapjában még nincs tavaszi napéjegyenlőség, akkor egy nyári hónap után egy másikat is be kell iktatni. De ez sem volt pontos.

Mitől szökik a szökőév?
Az óegyiptomiak már az i. e. harmadik évezredben szakítottak a holdhónapok használatával. Évükben a hold csak a hónapok számát, a 12-t adta, de a hónapok hossza független volt a holdváltozások időtartamától. Minden hónap kereken 30 napot számlált. Minthogy nyilvánvaló volt, hogy 360 nap kevés, az évek végéhez öt pótnapot – ünnepnapot – adtak.
A babilóniaiak különböző próbálkozások után az i. e. 1. évezred első felében olyan 19 hónapos ciklust használtak, amelyen belül 12 év közönséges (vagyis 12 holdhónapos), hét év pedig 13 holdhónapból álló, vagyis szökőév volt. Ezt a ciklust az i. e. 5. században a görögök is átvették.

Gergely pápa és Lenin
Naptárunk a római naptárból fejlődött ki. Numa Pompilius, a legendás második római király, Julius Caesar, majd Augustus Octavia-
nus voltak híres naptáralkotók. Az így kialakult naptár alapja maradt a keresztény időszámításnak is a középkorban és az újkorban.
A XVI. század második felében már tíz nap elcsúszás mutatkozott a naptári év és a természet éve között: a tavaszi napéjegyenlőség, amely a niceai zsinat évében – 325-ben – március 21-ére esett, XIII. Gergely pápa idejére március 11-ére tolódott. Első feladat a felgyűlt 10 nap eltolódás eltüntetése, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség idejének visszahozása volt március 21-ére.... Summa summarum: az ún. Gergely-naptárt használjuk ma is, hazánkban 1587 óta.

Oroszországban csak a nagy októberi szocialista forradalom utáni hónapokban került sor a Gergely-naptár átvételére: Lenin 1918. január 25-én írta alá a rendeletet, hogy abban az évben január 31-e után mindjárt február 14-ét kell írni. Addigra ugyanis már 13 napra nőtt az eltérés a Julián-naptár és a napév között.

Olvasóink írták

  • 9. Truder 2009. március 29. 19:39
    „Én csakis egyetlen dolog miatt értékelem pozitívan ezt az "órásdi dolgot"...Ha másból nem,legalább ebből tudjuk,hogy itt a tavasz a küszöbön!!! :))) És ez már engem felvidít!”
  • 8. miracle 2009. március 29. 16:32
    „soproni
    Szerintem nem nagy érvágás, hogy nyáron hajnali 4 helyett hajnali 5-kor van tök világos, de te tudod.
    HarconaMarcos persze, hogy a közvilágításról beszélt, azért írtam, amit írtam, tehát, hogy a szobákban nem az van, vagyis - a közvilágítással ellentétben - ott igen is van megtakarítás.
    Az meg szimplán hülyeség, hogy 5 helyett 4-kor kell kelni. (Ha álmos vagy feküdj le 10-kor, mint máskor ne 11-kor, mert hogy "akkor van" még csak 10).
    Én is voltam még nyugatabbra is az időzónában, mint Szilágyi Zsolt és tényleg szuper, hogy még 10-kor is sütött a nap. Tavasszal meg ősszel ráadásul itthon is megkapod a napközbeni melegebb órákat még a munkából való hazaérés után is, ez is szuper, bátran bele lehet még mindenbe kezdeni, kertészkedni, sportolni, mert áprilisban mondjuk nem 11 fok van 1 óra múlva sötéttel, hanem mondjuk még 15 fok és 2 óra világos.”
  • 7. bucinudli 2009. március 29. 14:21
    „Hát igen. Amúgy is nehéz átállni a nyári időszámításra az első napokban.
    Hát az okosok nem könnyítették meg a dolgunkat.
    A ledolgozást is pont erre a szombatra kellett rakniuk.”
  • 6. Szilágyi_Zsolt 2009. március 29. 13:51
    „Miracle-é az egyetlen értelmes hozzászólás. A hatra munkába járó emberek fél öt, öt óra körül állnak neki mozgolódni, előbb nem nagyon. Semmi szükség rá tehát, hogy már negyed négy, fél négy körül elkezdjen világosodni (május elejétől július végéig), mikor azért a legtöbben még bőven alszanak! Untig elég, ha ez egy órával később történik. Viszont este, amikor gyakorlatilag MINDENKI ébren van, már nagyon nem mindegy, hogy már 8-kor fel kell kell-e gyújtani a villanyt, vagy ráérünk vele kilencig. Azonkívül nyáron sokat vagyunk a szabadban, az a jó, ha minél tovább világosban lehetünk, nem? (Kiskoromban voltam egyszer Svájcban. Ez az ország, bár ugyanebben az időzónában van, de földrajzilag akkor is nyugatabbra fekszik tőlünk. Kész élmény volt megtapasztalnom, hogy ott júniusban este háromnegyed tízkor még mindig csak erős szürkület van, szinte még olvasni lehet a szabad ég alatt.) Én a téli-nyári időszámítás híve vagyok, szerintem nagyon jó dolog. Azt a kis kellemetlenséget ki lehet bírni, ami az óraátállítással jár (bár én mindig csak a nyári időszámításra való átállást, tehát az egy órával kevesebb alvást érzem meg, de azt is csak az első nap).”
  • 5. soproni 2009. március 29. 13:38
    „miracle! Az igaz,hogy nyáron 1/2 9-kor nincs még sötét,de reggel később van világos. Szerintem sem jó ötlet az óra átállítása,mert igaz,hogy este később kell villanyt kapcsolni ,de reggel előbb .Az is igaz,hogy pár nap alatt megszokja a szervezet a korábbi kelést,de addig sem egyszerű p.l. hajnali 5 helyett 4-kor kelni .
    A másik:HarconaMarcos a közvilágításról beszélt!”
  • 4. miracle 2009. március 29. 10:39
    „Ha nullát takarítanánk meg vele - aminél többet takarítunk meg, bár HarconaMarcosnál ezek szerint a szobában is közvilágítás van - már akkor is van értelme, mivel nyáron nincsen fél 9 - 9-kor tök sötét. A biológia óra meg pár nap alatt átáll, gyenge érv. Akinek hajnalban kell kelnie, annak ajánlom figyelmébe, hogyha ugyanabban az időpontban fekszik le, mint eddig, akkor ugyanannyit is fog aludni, ha meg nem tud elaludni, álmos sem volt. (Az, hogy valahol 6-kor meg 7-kor kezdődik a meló, az tényleg egy nagy ökörség, de ez most nem ide tartozik)”
  • 3. anuvuk 2009. március 29. 10:28
    „Nagyon sokan le írták, hogy az óra átállításnak nincs értelme - hát nincs!!!!

    De a megoldási javaslatom évek óta süket fülekre talál.
    A nyári időszámítás napján, csak fél órával kellene előretekerni az órát!!!!
    De az átállítot időhöz többé ne nyúljunk, így a téli - nyári megszünik.
    Viszont hosszútávon nyerünk egy egész napi órát.
    Csak számoljunk utána.
    Megszünik a szervezet számára, meg az állítgatásokból adódó kellemetlenségek sora.
    Csak egyszer kell meglépni !!!!!”
  • 2. Catherina 2009. március 29. 09:23
    „Nagy marhaság az egész, jelentéktelen a megtakarítás ha egyáltalán annak lehet nevezni, az emberek biológiai egyensúlyát meg jól megzavarja az egész! Nem elég sokunknak az éjszakás műszak miatt, még ez is? Üzletpolitikás kavarás az egész rohadt világ már, mi meg itt dagonyázhatunk a tehetetlenségbe pár ökör miatt, aki kitalálta, akinek nem kell hajnalban kelni meg éjszaka dolgozni soha...!”
  • 1. HarconaMarcos 2009. március 28. 23:12
    „Nagy kár, hogy az automata közvilágítás kapcsolókkal végképp értelmét vesztette az egész.
    ...viszont átálláskor keményen megszenvedik az emberek, csak ezt annak idején nem vették bele a számításokba.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Világnapi gondolatok: Minőségi színházi produkciók kellenek

Lendület, felfokozott érzelmek, szépség, szerelem, féltékenység, düh. Olyan érzelmek ezek, melyek… Tovább olvasom