Kisalföld logö

2017. 08. 19. szombat - Huba 19°C | 31°C Még több cikk.

Győri pék a piramisoknál

„Ezt csinálja utánuk, aki tudja!" – fogalmazódott meg a gondolat Szilágyi Bélában, mikor a gízai piramisoknál járt.
„Ezt csinálja utánuk, aki tudja!" – fogalmazódott meg a gondolat Szilágyi Bélában, mikor a gízai piramisoknál járt. Az ókori világ hét csodája közül mára már csak az egyiptomi nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk vagy az idő vasfoga. Szilágyi Béla úgy véli, ma se nagyon tudnánk követni létrehozóiknak lenyűgöző teljesítményét, s ha fel is tudnánk építeni hasonlót, az nem állna eddig. Kheopsz fáraó piramisát és a közelében lévő másik két kisebbet ugyanis már az ókori világ hét csodája közé is beválasztották és még ma is láthatók, így eséllyel pályáznak arra, hogy a világ hét új csodája közé is bekerüljenek.

A győri Szilágyiék, a pékként dolgozófér fi és felesége öt éve voltak Kairóban és a gízai piramisoknál, mégis még élénken élnek bennük az ott szerzett élmények. Korábban Tunéziában jártak és nagyon megtetszett nekik az arab világ, annak történelmi légköre. Akkor határozták el, hogy Egyiptomba is elutaznak, oda az is vonzotta őket, hogy azokra a helyekre, amelyekről az iskolában az ókornál tanultak, egyszer eljussanak. Ugyanis már diákként elvarázsolta őket – mint sokakat – a fáraók kultúrája, szerették volna szabad szemmel is látni a hajdani félistenek parancsára született alkotásokat, azaz gyerekkori nagy álmukat valóra váltani. Felmásztak volna oldalára –

A három nagy piramishoz és a Szfinxhez busszal mentünk – idézte fel emlékeit Szilágyi Béláné, aki sajnálja, hogy teljesen nem engedték közel a turistákat a hatalmas alkotásokhoz. Pedig szívesen saját kezükkel is megtapintották volna lenyűgöző építőelemeiket, felmásztak volna egy darabon a lépcsőzetes oldalú gúlára, ha nem is a tetejéig. Azonban e nélkül is elragadta őket az érzés, hogy ott járhatnak, ahol hajdanában ezeknek a megalitikus építményeknek az építői lépkedtek. Elgondolkodtak azon, hogyan épülhettek. Mint beszámoltak róla, a helyszínen már nem azt mondják a külföldieknek, amit ők még az iskolában tanultak, azazhogy ütlegelt rabszolgák húzták-vonták a köveket, hanem hogy szakemberek kellettek a fantasztikus tervek kivitelezéséhez.

Az az érzésük támadt Szilágyiéknak, olyanok rendelték meg a piramisokat, akik feljebb érezték magukat másoknál, és talán okuk is volt rá, az ókoriak tán okosabbak lehettek nálunk. „Valamit tudtak, az biztos" – állítják a győriek és nem csodálják, hogy az is szóbeszéd, „földönkívüliek keze van a piramisügyben". Vízzel emelték a köveket? Bár eldönteni nem tudják, melyik elmélet az igazi a piramisok keletkezésének mikéntjéről születettek közül, azt a változatot is érdekesnek tartják, amire épp egy magyar ember jött rá, azazhogy a víz felhajtóerejével mozgathatták a több száz tonnás kőtömböket az ókori egyiptomiak.

Mindenesetre építményeik ma is lenyűgözik méreteikkel, egyszerűen nagyszerű formáikkal az utazókat. Szilágyiékat is. Sokkal tovább is szívesen maradtak volna közelükben, mint azt szabadságuk megengedte. A nagy hőség ellenére se az izzadás, se a fáradtság nem vonta el figyelmüket, hajtotta őket a kíváncsiság és azóta minden, a piramisokkal kapcsolatos műsort megnéznek a tévében. Mikor hazajöttek, az volt az első, amit elmondtak családtagjaiknak, hogy nekik is el kell menniük a piramisokhoz, ott lehet igazán az emberi elme nagyságáról elmélkedni. „Ezt látni kell!" – állítják. Számukra nem kérdés: be kellene választani a világ hét új csodája közé a gízai „gúlákat".

R. Z.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olvasóink Petrában (is) jártak

„Egy decemberi gyönyörű, napsütéses délelőttön végre mi is ott álltunk az úton, várva, hogy… Tovább olvasom