Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Gyilkosság a péri országúton

Brutális módon öltek meg két asszonyt a Pér és Töltéstava közötti úton. Gyilkosaikat elfogták, elítélték. Egyikük a börtönben meghalt, a másik pedig „feltámadt" az akasztás után, nem kis zavart okozva ezzel a törvényesség berkeiben. Az 1878-ban történt, „győri csuda"-ként emlegetett, fordulatokkal tarkított esetről ballada (is) született, amelynek nyomán Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató tudományos nyomozásba kezdett.
A valóság és a főként szájhagyományban élő folklórszövegek viszonyával foglalkozik több mint egy évtizede Lanczendorfer Zsuzsanna. A Bolyai-ösztöndíjas néprajzkutató korábban az egyik Győr környéki vízimalomnál meggyilkolt felpéci leány, Dely Mári balladája alapján végzett a hagyományos gyűjtőmódszer mellett, elsősorban levéltári és sajtóforrásokra épített tudományos, helytörténeti nyomozást, amelyből 2003-ban sikeres könyv is született. Tavaly a nem mindennapi „helyzet" ismételte önmagát.

„Polgár Kálmán tanár úr hívta fel a figyelmemet egy péri balladára, amelynek alapja egy közel száznegyven éves igaz történet. Eszerint ezernyolcszázhetvennyolc decemberében két helybeli bicskás brutális módon megölt és kirabolt két hazafelé tartó, burgenlandi baromfi-kereskedő asszonyt. Az eset mély felháborodást keltett és futótűzként terjedt el a faluban és környékén, illetve egy együtt érző rímfaragó jóvoltából hamarosan megszületett, a lakosság körében egyre terjedt a következő versike, amit tizenhárom évvel ezelőtt Péren jegyeztek fel: »Híres péri országúton mi történt: / Két pándorfi tikász asszonyt megölték. / Ezek voltak: Takács János, Gede Pál, / Kiszáradnak érte majd a bitófán.« A ballada után én is nyomoztam a faluban, de sajnos már senki sem tudta, ám Sebő Ferenctől kaptam egy változatot, amit egykor Vikár Béla gyűjtött."

Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató
Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató

Polgár Kálmán a hajdani rablógyilkosság történetével is megajándékozta a néprajzkutatót. Eszerint egy vasárnap délután két pándorfi „tikász asszony" lovas kocsival betért a péri csárdába, ahol a két ivócimbora, Takács János és Gede Pál mulatott. Észrevették, hogy az idegenek jómódúak és hazafelé tartanak. Elhatározták: kirabolják őket. Előrementek a Győr felé vezető úton, felkéredzkedtek az asszonyok kocsijára, elvették pénzüket és megölték mindkettőjüket, majd mint aki jól végezte dolgát, visszamentek a csárdába és a véres bankóval fizettek. Ez „árulta el" őket. A csapláros értesítette a csendbiztost, aki letartóztatta a rablógyilkosokat. Másnap délelőtt Győrben a megyeháza börtönébe zárták őket. Mindkettőjüket kötél általi halálra ítélték, de időközben Gede Pál – a végrehajtás előtt – a börtönben meghalt. Takács Jánost felakasztották, majd kórházba vitték boncolásra. Ekkor történt ama bizonyos „feltámadás", amit csak „győri csuda"-ként emlegetett – többek között – a korabeli sajtó. Lanczendorfer Zsuzsanna ezt így mesélte el:
„Takács János feléledt a boncasztalon, amiről értesítették a hóhért, akit az orvosok emiatt kontárnak tituláltak. Azt beszélték, hogy az elítéltet golyvája mentette meg a fulladástól, majd a kocsi rázkódásától feléledt. A rablógyilkos feltámadása egyébként a jogtörténet egyik különleges esete, ami nagy zavart okozott a törvényesség berkeiben, mivel ugyanazért a bűnért kétszer nem lehetett megbüntetni, de szabadon engedését sem helyeselte a bíróság. A Polgár Kálmántól kapott »igaz történet« szerint különös döntést hoztak a törvény képviselői: meghívták egy ünnepi ebédre a Kertész-féle vendéglőbe Takácsot, aki rejtélyes módon a második fogás fogyasztása közben rövid szenvedés után meghalt. Megjegyzem: a péri szájhagyomány szerint nem istenítélet történt, hanem a hatóság emberei méreggel segítették át a »feltámadottat« a másvilágra. A kegyetlen bűncselekményről – a kor jellegzetes műfaja – ponyvafüzet is született Takács János, a peéri rablógyilkos felakasztása és feltámadása címmel, amelyben a gyilkos végét törvényszerű végzet-ként említik. A ponyvából az is kiderül, hogy az ítélet megszületését követően az akasztásra azért kellett szokatlanul hosszú időt várni, mert a korszak legendás hóhéra, Kozarek Ferenc elfoglalt volt, és előbb nem tudta vállalni a győri vendégszereplést. Kozarek egyébként bosszankodott a sikertelen akasztáson, mondván: ő már tizenhét embert végzett ki, apja pedig, akitől örökölte a hivatalt, kétszáz bűnöst, de ilyen eset még nem fordult elő velük."

Lanczendorfer Zsuzsanna a börtönkönyvekben kutatva talált egy 1880-as datálású jegyzőkönyvet is, amely az akasztás és az „újraéledés" körülményeiről számolt be részletesen.


„Ebből – sok más mellett – megtudtam, hogy a törvényszéki orvos, aki az akasztás után öt perccel megállapította a halál beálltát, három perc múlva ismét erre a véleményre jutott. Tízpercnyi függés után a holtat gyors ügetésben az újvárosi kórházba szállították. Mikor a kocsiról leemelték, légzés jelei mutatkoztak, amit a villamosság alkalmazása még fokozott. Ezen az új nyomon elindulva orvostörténeti könyvekben kutakodtam tovább, és kiderült: Takács Jánoson a defibrillátor ősét, a Rumkorff-féle készüléket alkalmazták, és ennek is köszönhette feltámadását."

A néprajzkutató megjegyezte, hogy a korabeli sajtó következetesen és teljes részletességgel közölte a győri esettel kapcsolatos fejleményeket. Így többek között a „csuda" jogi következményeiről is tudósítottak, miszerint a hasonló „malőrök" kiküszöbölésére három paragrafust alkottak, sok más mellett arról, hogy az ítélet végrehajtása után meddig kell „felakasztott egyénnek a bitófán függeni".

„Az esettel kapcsolatban olvastam a Győri Közlönyben egy nevetséges beszámolót. A győri kivégzés következménye kezdetű írásból kiderül, hogy egy csurgói öngyilkost azért nem vágtak le a kötélről, mondván – a győri kivégzésre emlékezve – a törvény szerint egy óráig ott kell függenie. Így a szerencsétlen családja szomorúságára és szemük láttára halt meg."

Lanczendorfer Zsuzsanna – aki a „győri csudáról" tartott előadásával a Magyar Tudományos Akadémia meghívásos versenyén a legjobb előadó címet kapta – folytatja a kutatását, szeretné a péri balladát inspiráló igaz történetet minél teljesebben feltárni és természetesen mielőbb könyvben közreadni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vigyázat, malacos koca!

Vadászat - Magyarországon a vaddisznó a legáltalánosabban elterjedt, legszaporább nagyvadfaj. Egész… Tovább olvasom