Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Gryllus Dorka kétlaki élete

Hét éve ingázik Budapest és Berlin között Gryllus Dorka: választott otthonát a nyitottságáért szereti.

Játszik színházban és magyar, német, angol nyelvű filmekben. Énekel a berlini RotFront zenekarban, amellyel a Szigeten is felléptek, a családjával is zenélnek. Nem tudja, miért osztanak rá áldozatszerepeket, azt viszont tudja, hogy egzotikusabb az átlag magyar lányoknál.

– Hét éve kétlaki életet él: Berlin és Budapest között ingázik. Hogyan került ki Berlinbe, és mit tapasztal: mi a különbség a két nagyváros között?

Fotó: Dobay Eszter
Fotó: Dobay Eszter
– Egy filmet forgattam Hamburgban, utána mentem ki először Berlinbe németet tanulni. Rolf Schübel német rendező is biztatott: próbáljak szerencsét. Berlin lényegesen nagyobb, négymilliós város. Nekem annyiban is mást jelent, hogy Budapesten minden utcasarkot ismerek. Ha elindulok a pesti utcákon, hamar szembejön egy ismerős. Míg a német fővárosban hetekig járhatok-kelhetek anélkül, hogy valaki is rám köszönne, és a mai napig is el tudok veszni.

Budapest a szülővárosom, amiből csak egy van

– Melyik világot kedveli jobban?

– Egészen másért szeretem az egyik, és másért a másik várost. Budapest a szülővárosom, amiből csak egy van. Berlin a választott otthonom, ahol azért érzem nagyon jól magam, mert szeretem azokat a normákat, amelyekben ott létezni lehet. ˝Fizikailag˝ abban a városrészben, ahol élek, jó a levegő, sok a zöld, a gyerek, a fiatal. És Berlin nagyon toleráns város: senkit nem néznek meg az utcán, bárhogy is van felöltözve és teljesen hétköznapi dolog, ha egy presszóban két nő csókolózik. Nyitottabbak az emberek, nagyobb az elfogadás. Magyarországon gyorsabban rámondjuk valamire, hogy az nem normális. Kevésbé tolerálják a másságot, minden téren zárkózottabbak az emberek.

– Érdekes, éppen a németekről mondják: hűvösebbek, visszafogottabbak.

– Mi, magyarok hangosabbak, lendületesebbek, érzelmesebbek vagyunk. Ez persze mind sztereotípia, de valóban van mentalitásbeli különbség. Németország inkább racionálisabb világ.

– Úgy tudjuk, jó barátnője Winkler Nóra televíziós műsorvezető. Berlinben is alakultak ki igazi jó barátságok?

– Mi hárman Winkler Nórával és Fischer Mónival 14 éves korunk óta barátnők vagyunk, ez más szintű dolog, de a hét év alatt Berlinben is sok barátot szereztem. A városrészben, ahol élek, sok magyar lakik, de vannak német barátaim, az egyik barátnőm cseh, egy másik félig lengyel.


– Most min dolgozik, mik a tervei?

– Berlinben mostanában sok fellépésünk lesz a RotFront zenekarral, októberben pedig vagy színházban játszom az Orhan Pamuk Hó című regényéből készült darab főszerepét, vagy filmezni fogok. Ez utóbbi még képlékeny, mindig az utolsó pillanatban dőlnek el a dolgok, ami nagy rugalmasságot és alkalmazkodást igényel.

– Szerepelt német filmekben és színdarabokban, az angol nyelvű Irina Palmban, a Fatih Akin rendezte Soul Kitchenben. Miben más idegen nyelven játszani, mint az anyanyelvén?

– Ha magyarul játszom, természetesen jobban birtokomban van a nyelv, minden kis hangsúlyról tudom, hogy mit változtat a mondat értelmén. Német vagy angol nyelven a szókincsem is kisebb, és az akcentusomtól fogva is behatároltabb a sáv, amin mozogni tudok. Mégis nagyon hálás vagyok, hogy ilyen jó rendezőkkel és színésztársakkal dolgozhatok.


Nem hallod, hogy ez mennyire hamis?

– Az egzotikus külső előny vagy inkább hátrány?
Fotó: Dobay Eszter
Fotó: Dobay Eszter


– Egyik sem: adottság. Amikor ilyen típusú szereplőt keresnek, előny, amikor nem, akkor hátrány.

– Sok filmben játszik áldozatszerepet: mit gondol, miért éppen önt tartják alkalmasnak ezekre a szerepekre?

– Nem tudom, lehet, hogy ez sugárzik rólam. Egy német rendező egyszer azt mondta nekem: ˝Néz rám az egész harmadik világ fájdalmával a szemében.˝

– Térjünk kicsit vissza a RotFrontra: hogyan lett a nemzetközinek mondható – kelet-európai és német tagokból álló – zenekar énekesnője? Idén többször játszottak Magyarországon: hogyan fogadta a „bandát" a hazai közönség?

– A Kaláka-fesztiválon, a Balaton Soundon és a Szigeten is nagy sikerünk volt. Wahorn Simonnal, a zenekar egyik alapítójával Magyarországon is együtt zenéltünk 18 éves korunkban, aztán elvesztettük a kapcsolatot. Berlinben véletlenül összefutottunk az utcán: így kezdődött.

– Korábban fellépett olyan hazai underground legendákkal is, mint az A. E. Bizottság, az ef Zámbó Happy Dead Band vagy a Tereskova.

– Elmentem egy ef Zámbó Happy Dead Band-koncertre Vázsonyi Jánossal, akivel akkoriban együtt laktam, és ef. Zámbó István hívott énekesnek. A Tereskovába a frontember, Nagy Kriszta invitált: mindegyik a véletlen műve volt.

– Volt abban családi indíttatás is, hogy énekelni kezdett?

Névjegy

Gryllus Dorka 1972. december 26-án született Budapesten. Édesapja Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola után, 1998-tól a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. Főiskolásként játszotta el az Érzékek iskolája Csokonai Lilijét. A Dallas Pashamende című filmben egy gyermekes cigányasszonyt formált meg, az alakításért a legjobb színésznőnek járó Ezüst Nyílvessző-díjat nyerte Szocsiban, a Berlini Filmfesztiválon a Shooting Star-díjat. Forgatása miatt fel kellett mondania a kaposvári társulatnál: nem akarták elengedni filmezni. Azóta szabadúszó. Itthon játszott többek között a Csajok, a Honfoglalás, a Romana kris – cigánytörvény, az Európa expressz, a Mix és a Nyugalom című filmben, hangját adta a Nyócker című animációs filmhez. Elvált, volt férje Geszti Péter. Jelenlegi párja a Varsói melódia másik főszereplője, Simon Kornél.
– Természetesen, hiszen az édesapám zenész. Zenészcsaládból származom, ahol többeknek abszolút hallása van, az öcsémről már kicsi korában kiderült, hogy zenei zseni. Édesapám egyszer rám szólt, amikor énekelgettem: nem hallod, hogy ez mennyire hamis? Ő nem is emlékszik rá, bennem azonban rengeteg gátlás alakult ki emiatt. Most már hetente háromszor énekelek, és még mindig elbizonytalanodom időnként, nem hamis-e a hangom. Az apámmal és a testvéreimmel is fellépünk Gryllus Quartett néven, októberben, amikor legközelebb hazautazom, megint lesz koncertünk.

– Közreműködött édesapja, Gryllus Dániel Családi kör című lemezén is, édesanyja, Kőváry Katalin rendezte a Varsói melódia című darabot a budapesti Pinceszínházban, amelynek ön az egyik főszereplője – egy interjúban elárulta, itt talált rá a szerelem is. Miben más családtagokkal dolgozni, mint ˝idegenekkel?˝

– Édesanyámtól nagyon sokat tanultam, sok mindenben közös az ízlésünk, sok dologról ugyanazt gondoljuk. Nagyon ritkán, de azért az is előfordul, hogy valamiben nem értünk egyet. A próbák alatt igazi rendező-színész viszony volt köztünk, professzionálisan tudtunk együttműködni. Csak próba után szólt rám anyukaként: Dorka, felhívtad az öcsédet? A papám ellenben nem egy nagy pedagógus, én pedig valójában nem vagyok énekesnő. A rendező-színész viszony jobban „megvan", édesanyám tudja, hogyan működik egy rendező, én tudom, hogyan működik egy színész.

– Ön karriert épített először Magyarországon, majd külföldön is, ami a magyar színészekre annyira nem jellemző. Mit gondol, mi ennek az oka?

– Mi vagyunk az első nemzedék, akiknek megadatott, hogy külföldre is mehetünk dolgozni, és mi is csak óvatosan mertük kidugni az orrocskánkat. Biztos vagyok benne, hogy a mai fiatalokból világhírű színészek is kikerülnek majd.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kovácsolt kenyér illata

Ősidők óta az emberi táplálkozás legfontosabb összetevői közé tartoznak, már őseink is, a kelesztés… Tovább olvasom