Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Gigantikus bazaltorgona a Hegyestűn

Úti cél - A Balaton-felvidék történelmi emlékekben, különösen vár- és templomromokban bővelkedik. Ugyanakkor a természeti látnivalók sokasága is fellelhető itt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területei a legkiemelkedőbb értékek. A Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence a legismertebbek. Az ismeretlenebb Káli-medence meglepetéseket tartogat. Zánka és Monoszló között magasodik a titokzatos, lenyűgöző szépségű Hegyestű. Távolsága Győrtől Veszprém, Nagyvázsony, Tagyon érintésével 115, Soprontól Sárváron, Sümegen, Tapolcán, Köveskálon át 140 kilométer.
Vulkánok működtek

A Hegyestű Zánka felől nézve szabályos, meredek kúp alakú hegy, tengerszint feletti magassága 337 méter. Az északi oldala viszont olyan, mintha egy óriási késsel hasítottak volna bele, hatalmas sebhely éktelenkedik testén. Az egykor itt működő kőbánya lassan-lassan elfogyasztotta a hegy nagyobb felét, a kitermelt bazaltot szerte az országban út- és vasútépítésekhez használták. Csúnya nyomot hagyott a bánya, ugyanakkor olyan geológiai feltárást eredményezett, amely érdekes látnivalóvá emelte a hegyet. Európában is ritkaságnak számító méretű bazaltorgonák váltak láthatóvá, régmúlt földtörténeti idők emlékeként.

Öt-hat millió évvel ezelőtt vulkánok működtek a környéken, amelyek maradványai a kissé távolabbi Tapolcai-medence tanúhegyei. A Badacsony vagy a Szent György-hegy úgy jött létre, hogy a gyengén feltörő láva a felszínen szétterült. A keletkező bazalttakaró megvédte az alatta lévő üledékes rétegeket a későbbi pusztító erőktől. Így a medence lepusztulásával a bazaltos foltok fokozatosan felmagasodtak, tanúskodva a terület egykori magasságáról. A Hegyestű ettől eltérően keletkezett. A láva itt is áttörte az idősebb üledékes rétegeket, de nem ért a felszínre. A kürtőben megrekedt izzó kőzetolvadék hűlni kezdett. A fokozatosan dermedő anyag, ahogy zsugorodott, a hűtő felületre merőleges elválási felületeket produkált. Így jöttek létre a jellegzetes, sokszögletű bazaltoszlopok.


Az egykori bányaterületre lépve feltárul előttünk a fenséges látvány. Nagyon különleges, egyedi élmény. A bányaudvar második és harmadik szintje között egy nagyjából tízméteres, majd fölötte egy közel negyvenméteres bazaltfal emelkedik. Hasonlítható gigantikus kőorgonához, illetve mivel az oszlopok fölfelé összefutni látszanak, szélesen rakott szoknyához is. A szakemberek egy idősebb, barnásszürke tömeget és egy fiatalabb, az előzőt áttörő, grafitszürke réteget különböztetnek meg. Az oszlopok öt-hat-hét oldalúak és nagyon szabályosak. Ahol az erózió erősebben támadja a falat, ott elválnak egymástól és törmelékük alant felhalmozódik.

A tetőre lépcsőn kapaszkodhatunk fel. A Káli-medence szelíd panorámája tárul elénk. Távolabbról idelátszik a Badacsony, a Gulács, a Csobánc, még a Tátika is. A másik irányban a Balaton vize csillog, túlpartján a fonyódi kettős Várhegy terpeszkedik a látóhatáron.

Egy régi bányaépületben kiállítást láthatunk a nemzeti park természeti értékeiről és a bazaltbányászatról. Az udvaron a Dunántúl geológiájába engednek bepillantást a nagyméretű kőtömbök.

Olvasóink írták

  • 1. Lacibá 2008. október 18. 16:57
    „Aki onteheti látogassa meg! A közőlt fénykép is nagyon jó.Dea valóság csodálatos!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eldobott kőnek tekintem magamat

Szeretetből és szigorúságból, kőből és virágból összegyúrt hajlíthatatlan férfi. Az öniróniát, a… Tovább olvasom