Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

Forma–1 retró

A nyolcvanas évek elején még nem fújt a peresztrojka szele Moszkvában, s az agg kommunista vezérek szabályosan hazazavarták Bernie Ecclestone-t a Szovjetunióból. Így a száguldó cirkusz mindenható ura nem Moszkvában, hanem Magyarországon rendezte meg az első szocialista Forma–1-es futamot. Azt a nagydíjat, mely révén immár huszonkettedik éve hazánkba látogat a száguldó cirkusz.
Bernie Ecclestone nagyot gondolt 1983-ban. Márpedig ha ő a fejébe vesz valamit, akkor azt tűzön-vízen keresztülviszi, viszont a vasfüggönybe kis híján neki is beletörött a bicskája.


Andropovtól Hamilton ezüstnyiláig

Ecclestone a nyolcvanas évek elején rukkolt elő tán legmerészebb tervével: a szocialista „béketábor" fővárosában, Moszkvában kellene Forma–1-es futamot rendezni. Ennek megfelelően ’83 őszén Ecclestone a Vörös tér irányába repítette magángépét, s személyesen az SZKP első emberének, Jurij Andropovnak dobta fel korszakos ötletét. Az agg kommunista vezér azonban hezitálás nélkül adott kosarat Ecclestone-nak, mondván: ameddig ő él, a kapitalista aszfaltbetyárok be nem tehetik a lábukat a Szovjetunióba. Mivel Ecclestone-t nem olyan fából faragták, aki könnyen feladja, megszállottan kereste tovább a szocialista (kis)kaput. Óriási szerencsénkre a brit milliárdos hamarosan megismerkedett egy Brazíliában élő magyar üzletemberrel, Rohonyi Tamással, aki jó időben, jó helyen súgott: hazánk adjon otthont a szocialista tábor első versenyének. Ecclestone kapva kapott a lehetőségen, s megbízta Rohonyit, hogy vegye fel a kapcsolatot a hazai illetékesekkel.

A jól ismert pár: Adriene és Senna a Magyar Nagydíjon 1993-ban.
A jól ismert pár: Adriene és Senna a Magyar Nagydíjon 1993-ban.

Papírszalvétából ring

Korabeli pletykák szerint Ecclestone egy repülőtéri papírszalvétára vázolta fel kanyarokkal teletűzdelt elképzeléseit, s ez a `tervrajz` szolgált alapul a Hungaroring építéséhez. 
Két és fél évig tartottak a tárgyalások – jóformán a mai napig alig tudunk konkrétumokat a megbeszélésekről –, mire 1985. szeptember 10-én Londonban Balogh Tibor, a Magyar Autóklub akkori főtitkára aláírta az első öt évre szóló szerződést Bernie Ecclestone-nal. (A legenda szerint Kádárnak első blikkre elnyerte a tetszését a formálódó Magyar Nagydíj, s az utolsó szó is az övé volt ez ügyben.) Akárhogyan is történt, innentől kezdve viharos sebességgel felpörögtek az események. Eleinte ugyan Ecclestone Monte-Carlóhoz hasonló városi pályát akart Magyarországon – a Népliget mint lehetséges helyszín felvetődött, a Hungaroring egyik kanyarja nem véletlenül őrzi nevében ezt az ötletet –, rövidesen mégis kész tényként közölték: Mogyoród határában épül fel a vadonatúj pálya. Korabeli pletykák szerint Ecclestone egy repülőtéri papírszalvétára vázolta fel kanyarokkal teletűzdelt elképzeléseit, s ez a „tervrajz" szolgált alapul a Hungaroring vonalvezetéséhez. Az első kapavágást 1985. október 15-én ejtették meg, hogy aztán rohamtempóban, nem egészen kilenc hónap után készen várja a világ leggyorsabb pilótáit a magyar pálya. Érdekesség, hogy ennél rövidebb idő alatt csak a monzai betonteknőt építették meg 1923-ban.


Elsőre brazil háziverseny

„Egymás után haladtak át tegnap Győrön a Forma–1-es versenyautókat szállító kamionok, képünkön a versenysorozat egyik újoncának számító istálló, a West kamionja" – adott hírt a Kisalföld 1986. augusztus 6-án a száguldó cirkusz hazánkba látogatásáról. „Pénteken a Hungaroringen magasra szökött a Forma–1-láz. Olyan volt a hangulat, mintha ez lenne a versenynap... Kora reggel megkezdődött ezrek és ezrek vándorlása Mogyoród felé. Délelőtt a központi épületben óriási volt a sürgés-forgás. A csaknem ezer akkreditált tudósító legtöbbje megérkezett. Niki Lauda, a volt osztrák világbajnok szombaton érkezik s tv-kommentátorként tudósít" – számolt be az előkészületekről 1986. augusztus 9-én a Kisalföld. A borsos árú tikettek ellenére Mansell, Prost, Piquet és Senna körözésére a három nap alatt közel 300 ezer ember volt kíváncsi Mogyoródon. Az első magyar száguldás végül brazil háziversenyt hozott: Nelson Piquet ha csak méterekkel is, de megelőzte Sennát. „Sok gondom volt a gumikkal, nem fogtak rendesen, mert túl sok por volt a pályán. Kis híján volt egy ütközésem is, talán a nézők nem vették észre, én azonban tudom, hogy csak hajszállal úsztam meg a balesetet. Lesben álltam Senna mögött, s az első adandó alkalmat kihasználtam az előzésre. Kalapot kell emelnem a magyar pályaépítők előtt, hihetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt, ilyen remek létesítményt alkottak" – nyilatkozta győzelme után Piquet. „Egy tanácsom azonban lenne a jövőre vonatkozóan: nem ártana kissé jobban letisztítani a pályafelületet" – búcsúzott a későbbi háromszoros világbajnok.

Mansell, Senna és Berger a Hungaroring dobogóján.
Mansell, Senna és Berger a Hungaroring dobogóján.

A legszebb manőver

Most következzék pár személyes élmény a Hungaroringről. Öntudatos kisiskolásként 1988-ban sikerült meggyőznöm szüleimet, hogy nélkülünk nem volna igazi a harmadik Magyar Nagydíj, sőt, édesapámnál még azt is elértem, hogy távcsövet is vegyünk a nagy eseményre, hisz kukkerrel biztos jobban fogjuk látni a sárga-zöld sisakot. Tán utóbbi három szóból világosan kiderül: a mi családunk Senna-rajongó volt. A zseniális brazil ’88-ban játszi könnyedséggel verte Prostot, majd 1989-ben – szintén a szemünk láttára – óriási csatát vívott Nigel Mansellel. Az angol oroszlán – ellenségeinek buldog – tűzpiros Ferrarijával csupán a kilencedik helyről rajtolhatott, de körről körre jött fel, s fél távon túl Senna mögött találta magát. Addig hajtotta-űzte kedvencünket, míg Senna egy pillanatra leblokkolt Johansson lekörözésénél, Mansell pedig vércseként csapott le egyetlen esélyére. ’89-ben természetesen még nem bástyázták körbe kivetítőkkel a pályát, így ameddig haza nem értünk, el se tudtuk képzelni, hogyan történhetett az ominózus előzés. Az az előzés, melyet 1989-ben a szezon legszebb manőverének választottak. S mely után Maurice Hilton tekintélyes szakíró a következőképp vélekedett: „a Magyar Nagydíjon újra bebizonyosodott, hogy Senna a leggyorsabb, Prost a legokosabb, Mansell a legbátrabb". 1992-ben eljött a reváns ideje, Sennát és Mansellt ismét összehozta a sors a Hungaroringen – csak ezúttal fordított szereposztásban. A Williams-Renault-nál jóval gyengébb McLarennel versenyző brazil több mint negyven körön át hárította Mansell támadásait, aki azonban másodikként is megszerezte s Magyarországon ünnepelhette egyetlen világbajnoki címét.


Schumi az élen

Az elmúlt húsz évben még kétszer avattak világbajnokot a magyar pályán: 2001-ben Michael Schumacher negyedik világbajnoki címére pezsgőzött a Hungaroringen, míg 2004-ben a Ferrari a csapat-világbajnokságot szerezte meg itt. A technikás magyar pálya különlegességét mi sem igazolja jobban, mint hogy az 1990-es győztes, Thierry Boutsen, s a tavalyi első, Lewis Hamilton kivételével kizárólag világbajnokok voltak képesek diadalmaskodni Mogyoródon. (Mint tudjuk, Hamilton esetében tavaly szó szerint egyetlen ponton múlt a világbajnoki cím, de a „Fekete Villám" idén jó eséllyel felérhet a csúcsra.) Négy győzelmével a futamelsők rangsorát Michael Schumacher vezeti, őt Senna követi három sikerrel. A tragikusan elhunyt brazil mindig elemében vezetett a Magyar Nagydíjon, ahogy ő fogalmazott egy interjú során: „Úgy ismerem a Hungaroringet, mint a tenyeremet." Nem meglepő: a háromszoros világbajnok emlékére halála után szobrot állítottak a pálya mellett található emlékparkban.

Olvasóink írták

  • 1. Goldenage 2008. augusztus 02. 08:16
    „A Forma 1 hőskora felejthettelen, a mai önmaga már mintha nem is ugyanaz a sport lenne! Akkor még kézi váltóval kellett dolgozni ezekben, most meg már szinte az autó vezeti az embert. Mansell remek versenyző volt Senna pedig már életében legenda, RIP mester!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálbolygó Szibériában?

100 évvel ezelőtt, 1908. június 30-án reggel 7 óra után, a közép-szibériai síkság felett, a… Tovább olvasom