Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Festői templom az árpási Rába-parton

A Rába mellett fekvő Árpást kedvező átkelőhelye évszázadok óta fontossá teszi. Elnevezését a hagyomány a ma már nem létező Árpás-ér nevéből származtatja.
Ligeterdők övezte folyókanyarulata fürdőzésre, horgászatra, vízi túrára csábít. Nevezetessége középkori temploma. Távolsága Győrtől Téten át kb. 35, Soprontól Csornán, Dörön, Rábapordányon keresztül kb. 75 kilométer.

Történelem

Az árpási révnél a római korban Mursella néven jött létre település. Az Arrabonát (Győr) Savariával (Szombathely) összekötő út itt keresztezte a Rábát. Területéről az ásatások során mécsesek, üvegedények, ékszerek, pénzérmék kerültek elő. A honfoglaláskor besenyők telepedtek ide.
Premontrei prépostságát 1251-ben alapította a Pok nemzetségbeli Nagy Móric ispán. A kolostor a török alatt elnéptelenedett és romossá vált, a hódoltság után a nagyszombati klarisszák kapták meg. Ők a templomot barokk stílusban építették újjá. A rend feloszlatása óta plébániatemplom.

A templom

Festői látvány a Rába jobb partján, a Dombiföld nevű településrészen magányosan álló kéttornyú templom. Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelték. Nyárfák zöldje foglalja keretbe a jellegzetesen piros téglás épületet. Formái zártak, középkori erődszerűsége kevéssé érezhető, tornyai határozottan könnyedek. Nyugati homlokzatán hangsúlyos a rézsűs, hófehér kapuzat. Tornyainak keskeny ablakai emeletenként eltérőek. A kecses órapárkányok felett ülnek a négyoldalas, zsindelyes sisakok. A déli oldalon a középkori és barokk ablakok jól megférnek. Rendkívül masszívak a támpillérek. Az egykori kolostor maradványa a mai sekrestye.

A köpenyes Mária

Az árpási templom értékes eredeti főoltárképe jelenleg a győri egyházmegyei könyvtár dísztermében tekinthető meg. Ismeretlen barokk mester alkotása, aki kora legjobb magyarországi művészei közé tartozott. Központi alakja, a köpenyes Szűz Mária, mint a Magyarok Nagyasszonya hazánk térképét tartja kezében. Jobbján egyházi méltóságok – köztük Széchényi György győri püspök – hódolnak a háttal ábrázolt pápa vezetésével. Balján magyar nemesek gyűrűjében I. Lipót császár, aki megújítja Magyarország Szent István-i felajánlását. A főurak sorában Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Zrínyi Péter horvát bán. A kép üzenete egykori szemlélőjének, hogy az uralkodó és magyar rendek együtt kell küzdjenek a török ellen. Maga Szűz Mária holdsarlón áll, mintegy eltapossa a pogány ellenség jelképét. A Wesselényi-féle összeesküvés, illetve annak véres megtorlása az összefogást lehetetlenné tette, e tartalom időszerűtlenné vált. Valószínű ezért került a kép Nagyszombatból a klarisszák távoli birtokára, az árpási templomba. A festmény a 2001-es vatikáni magyar kiállítás anyagát gazdagította.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bajorország tündérpalotája

Aki szereti a meséket, a királynőkről és királyfikról szóló történeteket, vagy Csipkerózsika és… Tovább olvasom