Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

Fenyőből lehetett Jézus keresztfája

A Getsemáne-kertben Jézus a mi olajfáinkhoz hasonló ligetben járt.


Virágvasárnapon viszont nyilván pálmaággal köszöntötték, és nem barkával, mint ahogy a töviskoszorúja sem készülhetett a képeken látható gledícsiából – mondja a botanikus.

A húsvét előtti vasárnap, virágvasárnap eredetileg pálmavasárnap; pálmaágakkal fogadták hívei a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. A keresztény országokban az ottani növényekkel helyettesítik, hiszen a szentföldi datolyapálma (Phoenix dactylifera) nem él meg a mediterrán országoktól északabbra – hangsúlyozza Juhász Miklós szegedi botanikus, nyugalmazott egyetemi docens. Hazánkban a fűzfa (Salix nemzetség) barkái az ünnep növényei. Ennek külön fán nő a porzós és a termős barkája, de a porzós barka a szebb, sárgás színű.

Jézus töviskoszorújával az a bökkenő – mondja a botanikus –, hogy a festményeken ábrázolt 5–6 centis tövisek a gledícsián nőnek. Ez a fa azonban észak-amerikai eredetű, tehát nem élhetett a Szentföldön.

Jeruzsálem környékén a szír vagy palesztin krisztustövis (Ziziphus spina-christi) található meg, ennek viszont 1 centis a tövise. Gyanítják még a kutatók a déli krisztustövist (Paliurus spina-christi), a gundéliát (Gundelia tournefortii) és a tüskés vérfüvet (Sarcopoterium spinosum). Jézus keresztfája a kutatások alapján a jeruzsálemi fenyő, vagyis aleppói fenyő (Pinus halepensis) jó minőségű fájából készülhetett.


 

Krisztust az Olajfák hegyén fogták el. Az olajfákat (Olea europea) a nálunk is honos külsővel kell elképzelni; ez a legrégibb kultúrnövények egyike; főzésre, gyógyításra, világításra, tisztításra használták. Feltételezik, hogy maradványaiban a hajdani fákból találni még a Getsemáne-kertben, mert lassan nő, de 1500 évnél is tovább élhet.

Miből állt a szent kenet, amelyet az asszonyok Krisztus sírjához vittek? Olívaolajba kevertek mirha, kasszia, fahéj és ˝illatos nád˝ részeiből. Mirhát a sebzett mirhafa (Commiphora mirrha) mézgájából vettek, kassziát a kassziafa (Cinnamomum cassia) vastag, lehámló kérgéből, fahéjat pedig a valódi fahéjfa (Cinnamomum zeylanicum) vékony, belső kérgéből állítottak elő. Az illatos nád az arab citromcirokkal, vagyis a tevefűvel (Cymbopogon schoenanthus) egyenlő.

Viták kereszttüzében áll az az 1389 óta ismert hosszú vászondarab, amelyről egyes kutatók feltételezik, hogy ezzel takarták be a halott Krisztust, miután levették a keresztről. Koráról a radiokarbonos vizsgálat azt mutatta: jóval Krisztus halála után keletkezett. Rajta feltűnően sok, 1300-féle virágporszemcsét találtak; sokaságuk és fajtájuk a növények elterjedtsége miatt nem bizonyít sem kort, sem helyet. Találtak a szöveten például krétai szuhart (Cistus cretica), koronás margitvirágot (Chrysanthemum coronarium), gundéliát (Gundelia tournefortii), palesztin ördögszemet (Scabiosa prolifera) és keleti járomlevelet (Zygophyllum dumosum).

Olvasóink írták

  • 1. háté 2010. április 04. 11:13
    „Megy a zsidó hülyítés elég tisztességesen.
    Tele van hazugságokkal as írás.--- bizony a lepelről is elismerték, nemrégiben a kutatók, hogy bizony Krisztus korából származik. Elnézést is kértek, a hazug állításért.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szentség nem egy hősies tetten múlik

Életükkel példát mutatnak a katolikus egyház szentjei a hívőknek. A magyar szentek legtöbbje az… Tovább olvasom