Kisalföld logö

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 21°C | 31°C Még több cikk.

Évente százszor reng a föld

Kis földrengésből három-négy naponta, nagy károkat okozóból tizenöt-húsz évente történik egy Magyarországon.

Dr. Tóth László szeizmológust a haiti katasztrófa kapcsán kérdeztük e természeti jelenségről.


– Eric Calais, az amerikai Purdue Egyetem geofizikusa a haiti földrengés után azt nyilatkozta: ő inkább arra fogadott volna, hogy a katasztrófa a Dominikai Köztársaság területén következik be. Mennyire jelezhetők előre a földrengések?

– Semennyire, és erre az amerikai kollégák sem képesek. Aki mást állít, hazudik. A legrafináltabb földrengés-előrejelzés úgy működik Kaliforniában, hogy azt mondják: a következő harminc évben hatvanszázalékos a valószínűsége annak, hogy a San Franciscó-i öbölben hatos magnitúdójúnál nagyobb földrengés lesz. Ez az információ azonban felhasználhatatlan a hétköznapi életben.

Dr. Tóth László szeizmológus
Dr. Tóth László szeizmológus

– Én Isztambulról olvastam, hogy ott 2025-ig nagy földrengésre számítanak a tudósok. Van valami alapja a valószínűségi értékeknek?

– Van, de hatalmas a bizonytalansági tényező.


Nincs rizikómentes szeglet

– Melyek a Föld legföldrengésveszélyesebb térségei?

– A Csendes-óceán partvidéke körbe Amerika nyugati partjaitól Ázsiáig. Ott vannak a legerősebb földrengések a világon. Egy másik veszélyes terület a mediterrán térségtől a Kaukázuson át a Himalájáig tart. Persze nem vonalakról, hanem néhány száz kilométer szélességű zónákról beszélünk. A harmadik ilyen terület, bár ez a laikusokat kevésbé érdekli, az Atlanti-óceán közepi hátság.


– Mi a tudományos magyarázatuk a földrengéseknek?

– Ha eltekintünk a bányatevékenység okozta pici földrengésektől, akkor a háttérben minden esetben a kőzetlemezek mozgása áll. A Föld szilárd kérge darabokra töredezve jégtáblaként úszik, csúszik, az ütközések hatására tovább törik, és így földrengések keletkeznek. Nincs olyan terület a bolygónkon, ahol a földrengésveszély nulla lenne.


– Mi a földrengés-világrekord?

– A 1960-as chileit tartják minden idők legnagyobbjának, aminek az erőssége 9,5 körül volt.

A legnagyobb hazai katasztrófa 1763. június 28-án Komáromban történt, és hatvannál több halálos áldozatot követelt. Karl Friedel korabeli festménye
A legnagyobb hazai katasztrófa 1763. június 28-án Komáromban történt, és hatvannál több halálos áldozatot követelt. Karl Friedel korabeli festménye

– Magyarország mennyire veszélyes ebből a szempontból?

– Hazánk a mérsékelten veszélyes térségek közé sorolható. A legnagyobb földrengés 1763-ban történt Komáromban, ami meghaladta a hatos erősséget. Mária Terézia idején komoly közigazgatás működött, így részletes felméréseket készítettek a károkról. Azt is tudjuk, hogy hatvannál több ember meghalt, száznál több megsérült. A haitihoz hasonló, hetesnél erősebb földrengésre ismereteink szerint nem volt példa Magyarország területén, és ilyenre nem is számítunk.


– Minek köszönhető ez?

– Az afrikai és az eurázsiai lemez a Földközi-tenger térségében találkozik, amitől viszonylag távol vagyunk – ez magyarázza, hogy nincsenek gyakran földrengések. Ettől még ritkán ugyan, de lehetnének hetesnél erősebbek. Azért nincsenek, mert az alattunk lévő adriai lemezegység – amely évente egy millimétert mozog északkelet felé, és közben az óramutató járásával ellentétesen forog – vékony és puha a többi kontinentális kéreghez képest. Így nem tud olyan nagy feszültség felhalmozódni benne.


Három-négy naponta érzékelnek földrengést


– Hány földrengés van évente Magyarországon?


– A világon több millió földrengés történik az ember által érzékelhetetlen egyes-kettes erősségű tartományban. Magyarországon a Földrengéskutató Intézetnek tizenöt mérőállomása van, így kettes magnitúdó környékétől tudjuk mérni a rengéseket. Ilyenből átlagosan nyolcvan-száz történik esztendőnként, azaz három-négy naponta egy. Ugyanakkor ha ötven mérőállomásunk lenne, sokkal több földrengést „látnánk". A két és fél, hármas magnitúdó erősségű rengést – ami persze károkat még nem okoz – már érzik az emberek az epicentrum környékén. Ilyenből évente általában kettő-nyolc történik az országban.


– Magyarországon legutóbb tavaly novemberben a Balaton északkeleti csücskénél, Berhida-Peremartonnál volt érezhető földrengés, ott, ahol 1985-ben is. Az elmúlt néhány emberöltő során mikor és hol történtek erős földrengések?

– Az emlékezetes 1985-ös földrengés 4,9-es erősségű volt, csaknem az egész országban érezték, és nagy károk keletkeztek. Előtte 1956-ban Dunaharasztiban, 1925-ben pedig Egerben történt hasonló eset. Nagyjából tizenöt-húsz évenként pattan ki egy nagyobb rengés.


– Akkor már igencsak kinéz egy.

– Statisztikailag igen, de az élet nem így működik. Jó példa erre Kecskemét, ahol 1908-ban és 1911-ben is volt nagy földrengés. Nem zárható ki, hogy most pedig az átlagosnál hosszabb ideig nem történik hasonló eset.


– Most menjünk át egy kicsit közszolgálatba: mi a teendő földrengés esetén?

– Az igazi jó kérdés az, hogy mi a teendő előtte. Úgy kell az épületeket megépíteni, hogy ne dőljenek össze. A fejlettebb világban erre szabványok kötelezik az építészeket, és látható, hogy már van eredménye.


– Nálunk volna mit javítani?

– Igen. Európai uniós csatlakozásunk óta nálunk is van ilyen előírás, de jó magyarosan vagy betartják, vagy nem. A fő teendő tehát földrengés előtt van, és akkor nem is történik baj, mert a földrengés önmagában nem káros az egészségre. De hogy konkrét tanácsot is mondjak, földrengéskor érdemes az asztal alá bújni, ami megvédhet bennünket a leomló vakolattól, tégláktól. Menekülni nem érdemes, úgy sincs rá idő.


Fél perc élet vagy halál


– Miért, mennyi ideig tart egy földrengés?


– Tíz-húsz másodpercig. A haitihoz hasonló hatalmas földrengés sem tart egy percig, így nincs esély arra, hogy valaki egy nagy épületből ki tudjon menekülni. Még egy praktikus tanács: amennyire nem tudjuk, hogy mikor, hol, milyen erősségű földrengés következik be, annyira biztos, hogy a nagy földrengéseket sok, esetenként szintén pusztító utórengés követi. A katasztrófa bekövetkezte után tehát érdemes elhagyni a területet egy időre, de legalábbis nem célszerű épületben tartózkodni.


– A viharvadászok üldözik kutatásuk tárgyát. Ön is keresi a földrengéseket?

– Nem. Katasztrofális földrengést nem éltem át, de kisebbeket igen. Voltam Japánban, és aki ott egy hetet eltölt, egyet biztosan érez. Amúgy Japán a példa arra, hogy ha valahol jól építkeznek, akkor a földrengések nem követelnek sok tízezer halálos áldozatot.


– Éppúgy ijedséggel reagált a földrengésekre, mint bárki más, vagy nyugodtabban, mert tudta, hogyan zajlik?

– Szerencsére egyik sem volt annyira ijesztő. Mindenesetre nagy bizonytalanság vesz erőt az emberen, amikor a szilárdnak vélt talaj megmozdul alatta, és minden recseg-ropog.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Álomszerű filmversek

Cakó Ferenc világhírű animációsfilm-rendező idén ünnepli 60. születésnapját. Nagyszabású előadások… Tovább olvasom