Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Eszterházai tündérmesék

A fertődi Esterházy-kastély számos kincse közül a mesék is kitüntetett szerephez jutnak.

Vajdai Ágnes múzeumpedagógus jóvoltából második kiadását érte meg az Eszterházai tündérmesék – a színes rajzokkal, képekkel illusztrált kötetet németre is lefordították.

A szerző, Vajdai Ágnes gyermekkori álma teljesült a mesekönyvvel. Az Eszterházai tündérmesék különlegessége interaktivitásában rejlik, azaz hogy a színes képek kihajthatók, mögéjük lehet kukucskálni...

– Régi álmom valósulhatott meg – árulta el a szerző. – A mesékben felsejlik Esterházy Fényes Miklós alakja, akiről kiderül, miként ˝csempészte be˝ a tündéreket a kastélyba, az itt élők mindennapjaiba.

Tudvalevő, hogy a 200 évvel ezelőtt élők sokkal spirituálisabb módon éltek, hittek a csodákban, így a tündérekben is. Az összhang kiterjedt az állat- és növényvilágra is, így joggal maradt ránk a szlogen: Eszterháza a tündérek világa, Tündérvilág.


– Vajdai Ágnes ma is hisz ebben? Olyannyira, hogy németül is bemutatták, közreadták a könyvet.

– Persze, hiszek a tündérekben, s ezzel nagyon sokan így vagyunk. Ők vigyáznak a kastélyra, az itt dolgozókra. Szükség is van rájuk, a felújítás kapcsán nagyon is „elkél" a segítségük. Ez nemcsak az én tapasztalatom, hanem a gyerekeké és nagyon sok felnőtt látogatóé is. Mária Terézia festményekről néz le ránk, Fényes Miklós szelleme kétszáz év távlatából is érzékelhető, a tündérek itt röpködnek, szóval nem vagyunk egyedül.


– Ha jól számolok, három gyermeke közül a legkisebb, Rita akkoriban született, amikor a könyvet írta. Neki szánta, Ritának mesélt?


– Vele együtt még nagyon sok kis- és nagyobb gyermeknek. A cél a tündérhagyomány felelevenítése, a tündérek „küldetése", hogy vigyázzanak ránk. Tündérszép Ilona egyben a Magyarok Nagyasszonya, Boldogságos Szűz Mária, de Földanyának is nevezik. Persze ahol ott a jó, megjelenik a gonosz is. Ez alapjában véve nem rossz, mert a meséken keresztül megtanulhatjuk, miként küzdjük le a saját belső világunkat, a gonoszt.


– Hogyan született a mese? Egy szuszra megírta, vagy folyamatosan épült a történet?

– Régóta dédelgettem ezt a mesét, kötődöm ide, a férjem, Varga Kálmán révén gyakran megfordulok itt és nem túlzás: érzem a tündérek óvó szeretetét. Ugyanakkor beleszőttem a gyerekkori vágyaimat, mindazt, ami a kicsi koromat megszépítette.


– A kötet érdekessége, hogy Anna lánya készített a mesékhez színes rajzokat. Összedolgoztak?

– Érdekes és mindenképpen izgalmas időszakot jelentett ez az életünkben, a kiindulópontot persze az jelentette, hogy Anna csodaszépen rajzol. Szabad kezet kapott a munkához, és ma már nagy öröm, hogy őt is, a barátnőjét is „befogtam" erre a munkára.


– Nagycsaládos anyukaként hogyan jut ideje minderre?

– Egy titka van, nem nézünk tévét. Az estéink arról szólnak, hogy ki-ki a maga kedvenc hobbijával foglalkozik, a gyerekeink pedig már megszokták ezt. Annak idején István fiamnál vettem észre, hogy nyugtalanul alszik, fáradtan ébred, így aztán kiiktattunk mindenféle műsort. Persze ha nagyon „tévééhesek" a gyerekek, a nagyszülőknél megnézhetnek egy-egy filmet.


– Folytatja a meseírást?

– Elkészült a füzérradványi, Károlyiakról szóló, szintén mesekönyv, kiadásához most szponzorokat keresünk. Nagy és izgalmas vállalkozás és sokan már most érdeklődnek iránta, ez pedig nekem pluszerő.

A mese szerint a tündérek csak ott telepednek meg, ahol sok a virág. Harmatban fürdenek, napfelkeltekor táncot lejtenek, hogy aztán az embernek, a növénynek boldogságot hozzanak. Vajdai Ágnes tündérmeséje igazi családi olvasmány.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Paradicsomos káposzta és az ősrobbanás

Váncsa István már-már jobban szeret főzni, mint olvasni. Tovább olvasom