Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 32°C Még több cikk.

Erzsébet királyné: mítosz és valóság

Ferenc József feleségének, Erzsébet királynénak számos jubileuma van idén: 170 éve született, 150 éve járt először Magyarországon és 140 éve koronázták meg. A történelmi emlékezet úgy őrizte meg, mint aki különösen a szívébe zárta a magyarokat.

Gerő András történészprofesszort, a Habsburg Történeti Intézet igazgatóját a vele kapcsolatos mítoszokról és a valóságról kérdeztük.

– Erzsébet királynénak már-már eposzi jelzője a magyarbarát. A sok erre utaló gesztusa csak manír volt a részéről, vagy valóban így érzett?

– Egyik sem. A magyarok abból következtettek magyarbarátságára, ami Erzsébethez a kulcs: az individualizmusából. Ő nem töltötte be a hagyományos feleség- és császárnéi-királynéi szerepet, saját személyiségének kiteljesítésével volt elfoglalva. Rosszul érezte magát a bécsi Burgban, abban a miliőben, amelynek légkörét egyfelől Zsófia főhercegné, Ferenc József anyja, másfelől a spanyol etikett határozta meg. Szabad akart lenni. Szabadságát keresve tetszettek neki a magyar gesztusok, amelyeket hálásan viszonzott. Hadd mondjak egy példát. A királyi pár 1867-ben a nemzet ajándékaként megkapta a Grassalkovich-kastélyt, ahol Erzsébet összesen több mint hét és fél évet töltött. Azt mondta: azért jó Gödöllőn, mert ott olyan szabadnak érzi magát az ember, távol az egész császári famíliától. A taszítás volt erősebb számára, nem a vonzás, a magyarok ezt mégis magyarbarátságként értelmezték. Erzsébet mindig azt kutatta, hogyan tud az adott keretek között szabad lenni. Magyarul például olyan könyvekből tanult, amelyek a korban szamizdatnak számítottak, mert tartalmuk a dinasztia ellen irányult.

– Mennyire sajátította el a magyar nyelvet?

– Nem olyan szinten, mint Ferenc József, aki egészen kitűnően beszélt, de jól. Legkisebb lányával, Mária Valériával magyarul társalgott folyékonyan. Mária Valéria – aki tíz hónappal az 1867-es koronázás után született – egyébként újabb példa a sajátos magyar mitológiára. A magyarok következetesen azt gondolták, hogy a gyermekáldás Erzsébet ajándéka Ferenc Józsefnek a kiegyezésért, miután köztudott volt, hogy rossz házasságban élnek.

– A királynénak tényleg volt szerepe a kiegyezésben, vagy ez is csupán mítosz?

– A királynéknak nem volt közjogi szerepük, és Erzsébet sem vett részt a politikában – kivéve éppen a kiegyezési folyamatot, amikor igenis hatott a férjére. Itt sem valamiféle magyarpártiság játszott szerepet, hanem az, hogy szilárdan hitt a birodalom konszolidálásának szükségességében, egyszerűen azért, mert féltette a gyermekeit, a családját. Sok módot talált arra, hogy befolyásolja a dolgok alakulását. Különösen jó viszonyt ápolt Andrássy Gyulával. A körülötte udvarhölgyi szinten kialakult közvetítői lánc révén a magyar politikusok megüzenhették szándékaikat a királyi családnak.

Kapcsolata Andrássy gróffal

– Ismert a legenda arról, hogy Andrássyval a barátságnál is szorosabb kapcsolata volt. Mi igaz ebből?


– Ez is a sajátos mitológia újabb darabja. Szexuális kapcsolatuk biztosan nem volt. Andrássyval nagyon jó viszonyt ápolt, de – ezt kevesebben tudják – Andrássy feleségével is. A korszakban többé-kevésbé pletykaevidencia volt, hogy Andrássy Gyula Kossuth Lajos törvénytelen fia. Ennek csupán annyi az alapja, hogy Andrássy anyja nagy valószínűséggel közeli viszonyban állt Kossuthtal, amikor Kossuth még Zemplén megyében élt. Van ennek a történetnek egy másik olvasata is: ha elfogadjuk, hogy Kossuth törvénytelen fia Andrássy, és azt is, hogy Andrássy és Erzsébet szeretők, akkor ki is nyert 1848–49-ben?

Minden napra új cipő

– Ha Erzsébet gesztusait, cselekedeteit nem magyarbarátság motiválta, akkor miért hitték mégis ezt róla?


– Tömeglélektani félreértésről van szó. Erzsébetet annyira nem érdekelte Magyarország, hogy Erdélyben nem járt, csak egyszer átutazott rajta, a Felvidéken pedig összesen három napot töltött, amikor Bártfán szállt meg. Igaz, Gödöllőn szeretett időzni, de azért, mert a szabadságát kereste. A magyarok viszont abban a sajátos lelki helyzetben voltak, hogy elfogadták Ferenc Józsefet – a kiegyezéssel immár törvényesítve is –, de nem azonosultak vele. Nem volt nemzeti királyuk, így akartak egy magyar Habsburgot, akit a pártfogójuknak hihetnek a bécsi udvarban. A reformkorban József nádor töltött be ilyen szerepet a magyarok érzésvilágában. Erzsébet kicsit hasonlított Diana hercegnőre: mindketten éltek olyan lehetőségekkel, amelyek a közvéleménynek nagyon tetszettek, a családnak persze kevésbé. Volt, hogy Erzsébet – még a kiegyezést megelőző abszolutizmus idején – fehér ruhában, rubint és smaragd ékszerekkel jelent meg egy magyar küldöttség fogadására. A delegáció tagjai egyből azt látták, hogy a királyné piros-fehér-zöldben van. Hadd mondjak egy példát arra is, mennyire utálta az udvar sajátos életmód-diktatúráját. A spanyol etikett előírta, hogy a császárnénak mindennap új cipőt kell felvennie. Gyűlölte ezt a szabályt – hiszen a cipő a viseléssel válik kényelmessé –, és egy idő után nem hagyta magát. Egy másik példa: mint egy modern nő, a XX. századot megelőlegezve tornatermet alakított ki a Burgban. Rendszeresen végzett testedzést, amit hóbortos ötletnek tartottak.

Krónikus vásárló

– Köztudott, hogy sanyargatta magát, rendkívüli módon figyelt a külsejére. Mennyire volt beteg személyiség?


– Erre nem tudok válaszolni. Ítélkezni nem szeretnék, inkább mondok néhány tényt és minden hölgyolvasó vonja le a következtetést. Erzsébetnek fantasztikusan vékony dereka volt és ügyelt az alakjára. Egy idő után étkezési problémái lettek, mert annyira kínosan nem akart enni. Ma ezt úgy mondanánk, hogy anorexiában szenvedett. Európa egyik legjobb lovasaként tartották számon. Annyira tisztában volt alakja lenyűgöző voltával, hogy ha lovagolt, bevarratta magát a ruhába: úgy gondolta, a gombolás torzít a külsején. Ahogy öregedett, nem engedte magát fotózni, mert ráncosodott és a vitaminhiánytól kihullottak a fogai – ezért a szája elé mindig legyezőt tartott. Az összes idősebb kori fényképe montázs és retusálás. Nem voltak szerelmi kalandjai – igaz, kötött szerepe miatt nehezen is lehettek volna, de azért a történelemben ismerünk ellenkező példákat. Feltehetően csak mérsékelten érdeklődött a szexualitás iránt, talán amiatt is, mert úgy szült fiatalon négy év alatt három gyermeket, hogy teste még növésben volt.

– Tekinthetjük Erzsébetet afféle first ladynek?

– Azért nem szívesen használnám ezt a kifejezést, mert a first lady szerepköre Amerikában egy választási ciklusra szól. Amire ön gondol, az az, hogy Erzsébet abszolút unikális figura volt. Az osztrák történetírás kifejezetten kárhoztatja azért, hogy nem töltötte be a hagyományos feleségszerepet, helyette extravagáns módon viselkedett. És költötte a férje pénzét, különösen 1875 után, amikor Ferdinánd meghalt és a családi kassza visszaszállt Ferenc Józsefre. Előtte elég szegények voltak.

– Ezt hogyan értsem?

– Ferenc Józsefnek mint uralkodónak természetesen járt állami apanázs, biztosították számára az infrastruktúrát, de a család magánvagyonával 1875-ig nem rendelkezett. Pénze csak annyi volt, amennyit Ferdinánd átutalgatott neki. Ennek magyarázata, hogy a Habsburg családi statutum szerint mindig az uralkodó a család feje, ő kezeli a vagyont. Igaz ugyan, hogy Ferdinánd 1848 decemberében lemondott a trónról, de megőrizte uralkodói címét. Előfordult, hogy Ferenc József stoppolt egyenruhát hordott. Amikor azonban 1875-től megnyíltak a csatornák, Erzsébet hihetetlen mértékben kezdte költeni a férje pénzét. Állandóan menekült az udvarból, s voltak Gödöllőnél költségesebb menekülései is. Sokszor járt angliai rókavadászaton. És mindenütt vásárolt, ami néha krónikus méreteket öltött. Egy időben Görögország iránt rajongott, kitűnően megtanult újgörögül is. Korfu szigetén építtetett egy fantasztikus kastélyt, majd amikor elkészült, nem érdekelte.

Sorscsapások

– Köztudott, hogy Erzsébetet számos családi tragédia sújtotta. Két gyermeke is meghalt: 1857-ben kétéves kislánya, Zsófia, majd 1889-ben Rudolf trónörökös, aki öngyilkos lett. Fel tudta ezeket dolgozni?


– A kislánya halálát kiheverte. Erzsébet egy idő után fellázadt, és elérte, hogy gyerekeit nagyon liberális szellemben neveljék, különösen Rudolfot. Mai szemmel nézve teljesen igaza volt. Rudolfot kicsi gyerekként például úgy akarták felkészíteni a férfiszerep betöltésére, hogy felverték álmából, és azt mondták neki, vaddisznó garázdálkodik a Burgban. Kezébe adtak egy mordályt, hogy kergesse el. Nem véletlen, hogy Rudolf tizennyolc-tizenkilenc éves koráig bepisilt. Erzsébet, miután elérte, hogy ne az udvari szellemben neveljék gyerekeit, már nem foglalkozott ezzel – éppen azért, mert szélsőségesen individualista volt. Azonban nagyon megviselte, hogy Rudolf öngyilkos lett, és az, hogy előbb gyilkolt. Attól kezdve csak feketében járt, ahogyan akkoriban mondták, ő lett a mater dolorosa. Száműzte életéből a nyilvános vigalmat, ami persze fogai kihullásával is összefüggött. Utolsó éveiben már nemcsak az udvar, hanem önmaga elől is menekült.

Hancz Gábor

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Királyi négyes az apátságban

Közismert történelmi tény, hogy Szent István egyetlen ránk maradt írásos emléke a Pannonhalmi alapítólevél. Azt viszont kevesen tudják, hogy első királyunk többször is járt Imre fiával az apátságban, s utána további három magyar uralkodó is tiszteletét tette Pannonhalmán 1301-ig. Ezeket a királyi látogatásokat idéztük meg Bánhegyi Miksa atya segítségével. Tovább olvasom