Kisalföld logö

2018. 08. 19. vasárnap - Huba 18°C | 30°C Még több cikk.

Érdekképviselet a vadászatban

Hobbi - A vadászat alapvetően nem magányos időtöltés, soha nem is volt az. Az 1996. évi törvény előtt kizárólag az válthatott vadászjegyet Magyarországon, aki valamelyik vadászati közösségnek – legyen az vadászterülettel rendelkező vagy anélküli vadásztársaság – a tagja volt.

A kényszer nagy úr volt, jómagam is egy terület nélküli kaposvári egyesületnek lettem tagja, jóllehet vadászni Győr-Moson-Sopron megyében volt lehetőségem. Az 1996. évi LV. törvény a kötelező tagságot eltörölte, a vadászatot állampolgári jogként fogalmazza meg a megfelelő jogszabályi feltételek megléte esetén. Érdekesség, hogy az állami horgászjegy kiváltásának a mai napig feltétele, hogy horgászegyesületnek tagja kell hogy legyen a jegy kiváltója.

Korábban a vadásztársaságok egységesen érdek-képviseleti szervekbe (szövetségekbe) tömörültek megyei, majd országos szinten, így az Országos Magyar Vadászati Védegylet (1881) országos álláspontot tudott képviselni a szakma, a vadászok, a vadászat érdekében.
Az új törvény sok változást hozott a vadászati közösségek életébe. A területtel nem rendelkező, kényszerű egyesülések felbomlottak, megszűntek, tömegesen váltottak vadászjegyet pusztán állampolgári jogon. A vadgazdálkodás költségesebb lett, a magas tagdíjak és a szolgáltatói oldal elmaradásának hatására sok területtel rendelkező egyesület kilépett a szövetségekből, a megyében további két vadászszövetség alakult. Az állami területeken sorra alakították ki a tagsággal nem rendelkező, kizárólag bérvadásztatást folytató egységeket, megalakultak az újdonságként ható földtulajdonosi vadászati közösségek.

Együttműködési  megállapodás aláírása, 2005, Sarród
Együttműködési megállapodás aláírása, 2005, Sarród

A magyar vadászok mint magánszemélyek egységes szervezettségét az 1997. évi XLVI. törvénnyel létrehozott Országos Magyar Vadászkamara igyekezett pótolni, a szervezetben a tagsági viszony kezdetben kötelező volt, majd később önkéntes, ennek ellenére elmondható, hogy a vadászok 99%-a vállalta a tagsággal járó kötelezettségeket. A szervezet két osztályra tagozódva magánszemélyeket tömörít, így a vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezetekkel, föltulajdonosi közösségekkel, egyesületekkel, rt.-kkel, kft.-kkel való egységes szakmai álláspontok kialakítása sok nyitott kérdést hordoz magában. Napjainkban országos törekvés a szervezeten belül egy harmadik, a vadgazdálkodókból álló osztály kialakítása, ez azonban kizárólag a törvény megfelelő részeinek módosításával hozható létre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kétszáz kilós vaddisznó

Rábapatona - Hatalmas vaddisznót lőtt nemrégiben a rábapatonai Vig József. A vadkan több mint… Tovább olvasom