Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

Égi fények éve

Fel a fejjel! – ez a mondás idén nemcsak a jobb kedvre derülésre biztat, hanem arra is, hogy többször csodáljuk meg azokat a látványosságokat, amik ingyen rendelkezésünkre állnak: az égbolt fényeit. Akár felfedezhetjük magunknak az Orion-ködöt, az Oroszlán csillagképet, akár nyomon követhetjük az űrállomás mozgását, mikor Simonyi rajta utazik. A győri amatőr csillagászok segítenek.
Párizsi központ fogja össze a világszerte csillagászati rendezvényekben gazdag idei év programjait, ugyanis 2009 a csillagászat nemzetközi éve. A cél ennek a tudományágnak a népszerűsítése, amit megyénkben is boldogan vállaltak azok, akiknek hobbijuk, hogy rajonganak az égi eseményekért és látványokért. Azokból minél többet szeretnének megmutatni másoknak is, hiszen az égre bámulás nem is oly rég még a mindennapok praktikus része volt és sokszor izgalmas lehet. Erről lapunknak a Győri Egyetemi Bemutató Csillagvizsgáló és a Magyar Csillagászati Egyesület győri csoportjának vezetője, Pete Gábor beszélt. Elmondta azt is, hogy évszázadokig se lesz olyan hosszú teljes napfogyatkozás, mint idén. A több mint hatperces szépség szépséghibája viszont az, hogy csak Ázsiából, jobbára csak Kínából látszik. Emiatt viszont többen megyénkből is odautaznak június 22-én. Erről is információk találhatók a www.csillagaszat2009.hu honlapon.


Rutinosan felfelé nézők ragályos szokása

Megyénkben se maradunk égi látványosságok nélkül, amelyeket akár távcsöves bemutatók keretében csodálhatunk. Ahhoz hasonlóan, ahogy Galilei a Jupitert látta. Ő persze írásban is dokumentálta észlelését, a Jupiter négy holdjáról is. Ahogy azt figyelte, hogy a bolygó körül pályájukon mozognak, elkezdett magában kombinálni és leesett neki, hogy mégiscsak a Nap lehet rendszerünk központja, nem a Föld. Megérdemelte, hogy róla nevezzék el az egyik idei országos levelezős diákvetélkedőt, egy másiknak pedig Kepler a névadója. Persze gyakorlatiasabb rendezvényekben is bővelkedik majd ez az év – környékünkön is –, az érdeklődőket várják a rutinos égboltbámulók. A programok egyik központja megyénkben a győr-ménfőcsanaki Bezerédj-kastély lesz. Itt előadás-sorozatot tartanak, a csillagászatról, az űrkutatásról beszélnek főként helyi amatőrök, de a soproni csillagász, Szalai Tamás is, és a tervek szerint a magyar űrhajós, dr. Magyari Béla.


Irányt kell szabni a földi lámpáknak

Asztrocsodák fotókiállításában is gyönyörködhetnek majd több helyen a megyénkbeliek és minden évszakban érdemes távcsöves bemutatókon részt venniük, mert mindegyiknek megvan a maga látnivalója, nyárom például az Oroszlán csillagkép, télen az Orion-köd. Bár az is igaz, hogy nem látunk belőlük annyit, mint láthatnánk. A civilizáció káros mellékhatása, hogy a városokat mesterséges fényburok veszi körül, amiből nehéz kilátni a csillagos égboltra. Ezért van az, hogy a fényszennyezés ellen főként a csillagászok küzdenek, pedig ez is környezetszennyezés és káros egészségügyi hatása kimutatott. Erről már Pércsy Kornél amatőr csillagász beszélt és leszögezte: minden olyan fény, amely a horizont fölé vetül, vagyis nem lefelé, felesleges, sőt, káros. Éjjel-nappal kivilágított kirakatok, csillogó reklámtáblák, drága fényekkel kiemelt műemlékek, napsütötte paradicsomoknak tűnő utcák: a városok éjszaka is szennyeznek. Már Párizs, a fény városa is ráébredt erre. Hozzáértők szerint a szabályozásban az éjszakai fények erősségét, irányát és időtartamát korlátozhatnák.


A fényterhelés bizonyítottan rákot is okozhat, ezért fényszennyezés elleni törvény lépett hatályba Szlovéniában, ami az éjszakai égbolt látványának megőrzését is szolgálja. A legtöbb világítótest esetében tiltja, hogy azok a horizont síkja fölé, az égbolt irányába világítsanak. Napjainkban a szlovén lakosság többsége nem láthatja a Tejutat lakhelyéről és hasonló a helyzet a magyar nagyvárosokban is. Budapesten egy derült éjjelen jó, ha hetven csillagot meg tud különböztetni a szem, míg a pusztán legalább hétezret. De sikerként könyvelhetjük el, hogy létrejött a Csillagos Égbolt Rezervátum a Zselici Tájvédelmi Körzet területén. Ezt a folyamatot a Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna–Dráva Nemzeti Park közötti megállapodás indította el. Az együttműködés a szlovéniai törvényhez hasonló szabályozás létrehozását tűzte ki célul.


Nyomon követhetjük Simonyi űrútját

A csillagászat kapcsán az is mindig felmerül, van-e távoli szomszédunk a kozmoszban és bizony nem cáfolható, hogy létezik idegen élet. Nyomait a Naprendszerben keresik elsősorban kutatók, azonkívül pedig olyan bolygókat keresnek, amelyeknek hasonlók a paraméterei a Földéhez. Az is érdekes kutatási terület Pete Gábor szerint, hogy lehet-e a földi életet exportálni más bolygókra, mondjuk a Holdon lakható bázist kialakítani. Hiszen van olyan elmélet is a földi élet keletkezéséről, miszerint azt mi is úgy importáltuk és az üstökösök utaztatták ide. S ha már az űrutazásnál tartunk, a csillagász szerint jó tudni, hogy hamarosan megint honfitársunkra gondolhatunk, ha szabad szemmel a nemzetközi űrállomásra tekintünk. Ezt is bemutatóik egyik látványosságának szánják, hiszen márciusban második űrutazására indulhat Charles Simonyi, a magyar – ráadásul megyénkbeli – származású amerikai üzletember. A kiképzésen már első útja előtt átesett, így most olcsóbb és könnyebb dolga lesz.

Felfedezhetünk távcsöves bemutatókon olyan gyönyörű objektumokat, mint például a Szaturnusz és a gyűrűi. Utóbbiak nemsokára épp eltűnnek pár hónapra, azaz úgy fordulnak Földünkhöz viszonyítva, hogy csak az élükről látjuk azokat. Ez ritka jelenség, ezért érdekes. Hasonló tippeket pedig a www.mcse.hu és a www.polaristv.hu honlapon találunk.


Kapcsolat Jodie Foster nélkül is

A megyénkbeli csillagászati előadások idei témái közt szerepelnek a fekete lyukak, az űrszondák, az aktuális bolygókutatások, az üstökösök és az idegen élet keresésének módjai. Az úgynevezett exobolygók, a Naprendszeren kívüli bolygók keresésekor a magyar agy kapacitását kamatoztatja egy amerikai finanszírozású projekt. Világszerte automata rádióteleszkópok figyelik az univerzum hangjait, de innen üzemeltetik a programot és itt értékelik. Sikeres: már mintegy nyolcat találtak az elmúlt években. Erről szól a nagyrészt valós törekvéseken alapuló Kapcsolat című film is, amit nemrégiben láthattunk a tévében, Jodie Fosterrrel a főszerepben. A lényeg, hogy bízunk benne: észrevesszük, ha mesterséges sugárzás érkezik felénk az űrből. Viszont komoly erőforrásokat köt le az űrszemét kutatása is, amit emberek állítottak bolygó körüli pályára az űrprogramok, a műholdak révén.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

100 éve született Tóvári Tóth István

A Győri Városi Művészeti Múzeum kiállítással tiszteleg Tóvári Tóth István festőművész előtt, aki az… Tovább olvasom