Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Eger várának zenés ostroma

A török birodalom szombaton este ismét megpróbálja bevenni Eger várát, igaz, nem a történelmi helyszínen, hanem a Győri Nemzeti Színház monumentális díszletei között.

A Nagy Viktor által rendezett kétrészes musical zeneszerzőjével, Várkonyi Mátyással beszélgettünk.


– Az Egri csillagok Gárdonyi Géza regénye alapján elég eseménydús és sok szálon futó történetet foglal magába. Ez a darab zenéjében is érzékelhető lesz?

– Szándékaim szerint igen. Eleve a sokszínűség jellemzi a történetet, így a zenei stílusában is figyelembe kellett venni a török, a cigány és a magyar zenét, nem beszélve a reneszánsz jellemzőiről, hisz abban a korban játszódik a történet.


– Mennyire volt nehéz feladat egy ilyen típusú előadáshoz zenét kreálni?

– Nem az egész volt a nehéz, részekre bontva például az első harmadán több évet kellett dolgozni, mondhatni, sokat kínlódtunk vele. A több szálon futó történethez eleve egy mozgalmas zenei dramaturg kell, amit összerakni önmagában nehéz, de rendkívül szükséges, mert segítenie kell a történetet.

Forgács Péter
Forgács Péter

– Milyen elvek mentén látott hozzá annak idején a musicalhez, és utólag visszagondolva mi valósult meg belőle?

– A zenei motívum meg volt előre, tudtuk, hogy miről fog szólni a musical. Az egri várvédők hősies tette volt a cél, annak fényében, hogy az akkori világ legnagyobb birodalmával szemben győztünk a csatatéren. Ezt szerettük volna visszaadni Béres Attilával. Sok fejtörést okozott a zeneileg átkomponált szerkezet, de ahogy összeállt, azt kell mondanom, sikerült Gárdonyi Géza emlékére írni a zenét, mely reméljük, nagy hatással lesz a nézőkre is. A rendezővel, Nagy Viktorral is sokat beszélgettünk erről, a darab is ennek fényében íródott.


– Hogy tetszik önnek maga a darab? Miben fog meglátszódni a már említett hatás, ami a nézőkre irányul?

– Nagyon tetszik. Ostromok, csaták, minden mennyiségben. Mellette persze nagy érzelmi jelenetek Bornemissza Gergely és Cecey Éva közt, valamint végig jelen van a török birodalom hadseregének agresszív viselkedése. Ez mind tükröződik majd a zenén, és remélhetőleg hatása is lesz. Nem is akármilyen.

Várkonyi Mátyás alig várja, hogy újra írhasson. Fotó: Krizsán Csaba
Várkonyi Mátyás alig várja, hogy újra írhasson. Fotó: Krizsán Csaba

– Az Egri csillagok azért mélyen benn van a magyar kultúrában, ez lehet az oka annak, hogy hazánkban a darab zenéje talán a második legsikeresebb az István, a király után?

– Igen. Ennek alapvető oka, hogy a siker leginkább a magyar történelmi témájú zenés darabokra jellemző. A híres rockopera után már nem születtek olyan magyar történelmi témájú darabok, melyek pozitív témáról szóltak. Kivéve az Egri csillagokat. A történelmi esemény dicsősége a darab minden porcikáján érződik majd. Az előadás nagyon látványos lesz és nagy stílusú. A színházak nem szokták ilyen kemény fába vágni a fejszéjüket, mert ez egy sokszereplős, élő zenekaros, óriásdíszlettel felszerelt előadás. A szereplők pedig komolyak és tehetségesek. Több nem is kell hozzá.


– Egy zeneszerző mennyire tud hosszú távra tervezni? Gyakran gondol arra, mit szeretne még megvalósítani?

– Szolnokon most is programban van a Félőlény, mely rendkívül sikeres, a Rock Színházban pedig a Mata Hari kémopera van terítéken. Rengeteg tervem van a jövőt illetően, az már más kérdés, hogy mit tudok megvalósítani belőle. Még vannak új darabok a tarsolyomban, szeretnék még írni, és összességében azt mondhatom: alig várom a jövőt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mindennapi karácsony

Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész játszik a veszprémi színházban, ˝költségkímélés˝ miatt pedig… Tovább olvasom