Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

Döntőben a megye természeti csodái

A nyár eleje óta tart a Vasárnapi Kisalföld és a kisalfold.hu közös játéka, mellyel megyénk természeti értékeire igyekszünk felhívni a figyelmet. Az első fordulóban több mint hatvan jelölés érkezett olvasóinktól, közülük szakmai zsűrink huszonegyet tartott érdemesnek a mindent eldöntő harmadik körre. Az elkövetkező hetekben a három kategória (tájegységek, növények, állatok) hét-hét esélyesét vegyesen mutatjuk be. Szavazzon Ön is!
Csáfordi-erdő – Millió-millió tőzike

Méltán lenyűgöző csodajelölt a Csáfordi-erdő. E zsebkendőnyi terület egy kicsiny falu szélén, Csáfordjánosfa határában húzódik meg. Az erdő nagy kincsére: a tőzikére természetvédők egész serege vigyáz. A szakemberek szerint idén jó eséllyel 4–6 millió is nyílt a tőzikéből, az erdő alja így olyan volt, mintha fehér gyöngyökkel szórták volna végig. A tőzikének otthont adó erdő az egész megyét tekintve is ritkaságszámba megy. A vízrendezések, lecsapolások idején, majd a mezőgazdasági területek térhódításakor ugyanis addig zsugorodtak az országban, míg végül napjainkra alig maradt néhány. Ilyen hírmondó a Csáfordi-erdő is. A megritkult fás társulás természetvédelmi jelentőségét már 1955-ben felismerték, s helyi védelem alá helyezték.

Csáfordi-erdő


Erebe-sziget (Gönyű) – Duna menti tünemény

Minden túlzás nélkül állíthatjuk: az Erebe-sziget hallatán minden gönyűi szíve megdobban. A helyiek gyakran szerveznek horgászversenyeket, iskolai kirándulásokat az erdőrezervátum környékére, ezzel is tisztelegve a sziget különleges élővilága előtt.

A szigetcsoport talán legérdekesebb állatai a védett hódok és a fokozottan védett vidrák. Még 2004 novemberében költöztek ide előbbiek, s a jelek szerint nagyon is jól érzik magukat. A szaporulatnak hála, a környéken több helyütt is láttak már „gátépítőmestereket".

A növény- és az állatvilág természetes folyamatait az ember itt semmiféle gazdálkodótevékenységgel nem zavarhatja meg.

Erebe-sziget (Gönyű)


Fehértó – A madárparadicsom

Az egykor kiterjedt Hanság–Fertő vadvízország és mocsárvilágának napjainkig fennmaradt, a múltat idéző színfoltja Fehértó. A terület madárvilága egyedülálló.

Már a század elején felkeresték a tájat neves ornitológusok, napjainkban pedig 1977-től folyamatosan működik nyaranta a Hansági Ornitológiai és Természetvédelmi Kutatótábor itt. A Kisalföld augusztusi tudósítása szerint idén annyi fiatal jelentkezett a táborba, hogy mindenkinek nem jutott hely.

A réteken orchideák virágoznak a mocsári gólyahír között, a kosbor is különféle színekben pompázik. Jelentős a kétéltű- és hüllőfaunája, továbbá fellelhető az emlősök egyik érdekes faja, a patkányfejű pocok.

Szigorúan védett terület; bemutatása gyalogosan és csónakból történhet. A tó élővilága figyelőtoronyból is megtekinthető.

Fehértó – A madárparadicsom


Fertő tó – A mi világörökségünk

A tó egésze Fertő-táj néven a világörökség része, amelybe a Fertő tó egész területe is beletartozik. A tó nevét adó „fertő" szó már feledésbe merült, jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak pedig felét nád fedi. A történelem során többször is kiszáradt; úgy 100–120 évenként történik meg, hogy a vize teljesen eltűnik, de volt olyan is, hogy Balaton méretűre duzzadt, és öt falut elnyelt.

A természeti értékek megismerésére a sarródi Kócsagvár, az Osli melletti Esterházy-madárvárta, az öntésmajori és a fertőújlaki bemutatóhelyek nyújtanak lehetőséget. A terület tanösvényen is bebarangolható: a Fertő nádasába vezető Vízi rence tanösvényt kenuban evezhetjük végig.

Fertő tó – A mi világörökségünk


Gyurgyalag – Az ezerszínű madár

A gyurgyalag vagy más néven piripó, gyurgyóka, török fecske, méhmadár káprázatos színekbe öltözik: hátoldala gesztenyés vörös és kénsárga, kézevezője és farka kékeszöld. Torka ragyogó aranysárga, melle és hasa élénk kékeszöld, a szeme kárminvörös. A madár általában május és szeptember között tartózkodik hazánkban, míg július végétől augusztus végéig erőteljes vonulása is észlelhető. Megyénkben is több helyen megtalálható, a Rába mentén szórványosan előfordul, valamint a Pannonhalmi-dombságban.

Gyurgyalag – Az ezerszínű madár
Parlagi vipera

A parlagi, ismertebb nevén rákosi vipera története 1892-ben kezdődött. Herman Ottó épp a keresztes vipera elterjedéséről tartott előadást, s bemutatott két viperát, melyet a fővároshoz közeli Rákoson fogott. Mint kiderült: a két vipera különbözik a keresztes viperától, s így kapták a rákosi nevet.

Magyarországon 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, azaz természetvédelmi értéke egymillió forint. A jelenlegi populációk ennek ellenére mindössze hazánk két területén maradtak fenn – az egyik a Hanság.

Érdekesség, hogy hivatalosan azért lett parlagi vipera az ötvenes évek elején, mert néhány buzgó elvtárs szerint nem volt tartható állapot, miszerint Rákosi Mátyásról egy állatot elnevezzenek...

Parlagi vipera


Árpád-fa – Hédervár

A kastély mellett az Árpád-fa teszi messze földön híressé Hédervárt. A Boldogasszony-kápolna közelében, a bejárat előtt álló hatalmas koronájú kocsányos tölgyfát a néphit ezerévesnek tartja. Sőt, a legenda szerint honfoglaló fejedelmünk, Árpád a lovát kötötte hozzá a 907-es pozsonyi csatába menet. A kutatók szerint ugyan a néphitnek ezúttal nincs igaza – közel háromszáz év nem stimmel –, így is Magyarország legöregebb fáját tisztelhetjük az Árpád-fában.

A tölgy alatt kialakított sírboltban nyugszanak Khuen-
Héderváry Károlynak és családtagjainak földi maradványai. Tavaly áprilisban a nagybeteg fát kis híján elpusztította egy hatalmas vihar: két ága is letört, mire mentőakció indult az egyetlen ép rész megmentéséért. Az erőfeszítéseknek meg is lett az eredményük – a fa egyetlen ép ága idén tavasszal kirügyezett!

Árpád-fa – Hédervár

 
Szavazni itt lehet: http://www.kisalfold.hu/jatek/a_megye_het_csodaja/

Olvasóink írták

  • 1. Kolozsvári Jozsef 2008. szeptember 06. 20:25
    „Én az Erebe-szigetre szavazok.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Napkirály ragyogása

„Az állam én vagyok" – a híres, de vélhetőleg soha el nem hangzott szavak jellemzik… Tovább olvasom