Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Csíksomlyó: a legnagyobb magyar katolikus búcsújáró hely

Szombaton rendezik meg a hagyományos csíksomlyói búcsút, a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét.


Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az alapozta meg, hogy a székely nép körében már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete, s Mária-ünnepeken a környék népe Somlyón gyűlt össze. A mai kegytemplom helyén először az itt letelepült bencések építettek román stílusú templomot. Arról nincs adat, hogy ők mikor távoztak és mikor kerültek ide a ferencesek, ismert viszont, hogy 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, legyenek segítségükre a templomépítésben. Viszonzásul a kor szokása szerint búcsút is engedélyezett az adakozóknak. A gótikus stílusban épült templom főoltárának dísze a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székely leány arcú Mária-szobor, amelyet közrefog Szent István és Szent László király szobra. A Mária-szobor Csíksomlyó legértékesebb műkincse: a közel 2,5 méteres alkotás Máriát „Napba öltözött asszonyként" ábrázolja, karjában Jézussal, lába alatt a Holddal.

1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni, de a székelyek István gyergyóalfalvi plébános vezetésével szembeszálltak seregével. A legenda szerint a csatába indulók pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón, Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd innen indultak a Hargitára, megütközni a hitújítók hadával. Ezalatt az idősek, asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és a győzelemért imádkoztak. A székelyek a Tolvajos-hágóban legyőzték a fejedelem seregét, a diadal után nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat s így vonultak le a Hargitáról. A templomban maradtak elébük mentek, s együtt tértek vissza a harcosokkal Csíksomlyóra hálát adni a győzelemért. Megköszönték a Szent Szűz segítségét, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra.

Ez évben a  szentmisén az ünnepi szentbeszédet Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti  érsek mondja. A Duna Televízió élő adásban  közvetíti az eseményt.
Ez évben a szentmisén az ünnepi szentbeszédet Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mondja. A Duna Televízió élő adásban közvetíti az eseményt.

Amikor Mihály vajda zsoldosai Erdélyt dúlták, a templomot a tatárok 1601-ben felgyújtották, de a szobrokat sem elégetni, sem elvinni nem tudták, sőt, azok az 1661-es török–tatár dúlást is túlélték. A templomot 1664-ben építették újjá, s ekkor élte Csíksomlyó virágkorát. A település a székelyek egyik gazdasági és kulturális központjává fejlődött: a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. A mai nagy barokk templom az omladozó régi templom helyén épült 1838-ban, a szabadtéri oltár már a közelmúlt alkotása, Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.

Évről évre ˝megszámlálhatatlan sokaság˝ (˝immens multitudo˝) szokott a legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen összegyűlni. A rendezvény fő ünnepe pünkösd szombatján van: délután 1 órakor tartják a nagymisét annak a széles hágónak a gyepén, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagysomlyó erdős hegye közé mélyed be. Máriát dicsőítő énekszóval, körmenettel érkeznek a hívők, miközben állandóan csatlakoznak hozzájuk a más-más városokból, falvakból érkező „keresztaljak", így lesz a menet fokozatosan több kilométer hosszú.

Amikor a menet elhalad a kegytemplom mellett, kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve megy fel a nagymise helyére, a hágóba, a másik ág jobbra fordul és felmegy a hegyre. A vonulók számos tradicionális egyházi jelvényt visznek magukkal, így a menet közepe táján, a körmenetet vezető püspök előtt, a főoltár bal oldalán látható labarumot, amit a nép labóriumnak nevez. Amikor a papság ezen jelvénnyel az élen felér a Kissomlyó hegyen lévő Salvator-kápolna elé, eléneklik az ˝Egészen szép vagy, Mária˝ éneket, majd folytatják útjukat. A hegyen átvonuló búcsúsok a másik menettel találkozva aztán fokozatosan betöltik a hágó széles terét.

A búcsúról a hívők az ősi hagyományt követve nyírfaággal a kezükben vagy a járművüket azzal feldíszítve térnek haza. Búcsúfiaként a mézeskalács a legjellegzetesebb.

Olvasóink írták

26 hozzászólás
12
  • 26. Bokk 2009. június 01. 18:34
    „Utoljára pár éve voltam a búcsún, a tv szerintem csalóka, én a korábbi tapasztalataimra hagyatkozva írtam. Én anno úgy éreztem, hogy az önkéntes "mélymagyarok", akik pl. a románok gyalázását látják a katolikus magyar közösségi összetartozásban, a néptömeg méretéhez képest nem túl sokan vannak. Aztán, hogy külsőségek terén ki hogyan éli meg a helyszínen az ünnepet, és hol van a befogadhatóság határa, az szubjektív. Amúgy sem vagyunk az a lobogó-lengető nemzet, a székely keresztaljak pedig a hagyományos jelképeket hozzák, nem a trikolórt, ezért a zászló-kép nem ad hű képet a kinti hangulatról. Én egy olyan hátborzongató élménnyel gazdagodtam ott az összetartozás és a befogadás, hazaszeretet kapcsán, ami szerintem jobb emberré tett. Erdélybe, Székelyföldre pár évente legalább visszatérek.”
  • 25. Deir_Yassin 2009. június 01. 16:05
    „Kedves Bokk én azért elég sok árpád-házi lobogót láttam. Szinte többet mint a trikolórt!”
  • 24. LiamDevlin 2009. június 01. 13:37
    „Köszönöm, hogy ezt leírtad!
    Bár akiknek címezted azok sajnos nem fogják fel ezen ünnep és írásod értelmét.”
  • 23. Bokk 2009. június 01. 12:57
    „Az erdélyi protestánsok mentek fegyverrel Csíkföldre, nem kérdezték, hogy a székelyek milyen vallást szeretnének, így az ünneplésük érthető. Ráadásul ez egy vallási ünnep, Boldogságos Szűz Máriához kapcsolódik, az ezt ünneplő székely falvak keresztaljai közül van, amelyik másfél nappal korábban - gyalog - elindul, hogy pünkösd hétvége szombatján a Somlyón legyen, majd a szentmise után szintén gyalog haza. A székelység összetartozásának kézzel fogható eseménye ez, melyen kívülállóként - keresztalj résztvevőként, nem buszos turistaként - is félelmetes megélni.
    Az elmúlt 20 évben a Magyarországról érkezők nagy száma egyfajta magyar összetartozás jelleggel ruházta fel, ennek a megélése mindenkinél más, de a tömeg jelentős része nem azonos a Kossuth téri csürhével, a nagy magyar zászlót, illetve árpád sávos lobogót lengetőkkel, sőt meglepően kevesen vannak. Ez az ünnep katolikus és magyar, tiszteletben tartva az összes nem katolikus honfitársunk véleményét is, és a sajátos történelmi múlt miatt fontos kapaszkodót ad az ottani magyarságtudathoz is (és természetesen nem összmagyar ünnep a fentiek miatt). És szintén a fentiek miatt hatalmas hülyeség magyarországi ,,vezérszónokot" meghívni, ez az ünnep elsődlegesen a székelyeké, kívülről megélni megtiszteltetés, de a saját gondolataikat ők tudják legszebben megfogalmazni.

    Aki szerint pedig ő attól magyar, mert egy földrajzilag lehatárolható területen él, ahol egy adott állam jogrendjébe tartozik, sürgősen kezdjen el elgondolkodni azon, hogyan élhetnek pl. Békéscsaba környékén szlovákok, Szeged közelében németek (svábok), akik máig őrzik tradícióikat, hagyományaikat és nyelvüket. Bár a csíki medence határainktól több száz kilométerre van, ott magyar emberek élnek, jelentős részük nem is tud románul. Magyarul élnek, magyarul gondolkodnak, magyar szokásokat ápolnak és egy határon túli magyar ember számára a legnagyobb sértés, ha ezt a nemzeti identitást egy honfitárs megtagadja tőlük közigazgatási határokra hivatkozva. Tessék történelemkönyveket és szépirodalmi műveket olvasni kedves sivatag66, illetve elutazni Székelyföldre, szállást kérni egy családnál, és beszélgetni velük. Meg fog döbbenni, szeretettel fogadják majd be, csak azért mert magyar és pár nap alatt Ön is átértékeli magyarságtudatát.”
  • 22. Lézerman 2009. június 01. 10:17
    „Ők még a Trianon előtti magyarokra gondoltak szerintem:))))))
    Egyébként a legnagyobb magyar zarándokhelyre a hálózsákos éjszaka,és az utiköltség 26 ezer forint volt.”
  • 21. sivatag66 2009. június 01. 02:47
    „Csíksomlyó: a legnagyobb magyar katolikus búcsújáró hely
    Ha jól tudom,Csiksomlyó Románia területén van!!!!
    Akkor hogy lehet MAGYAR??????????”
  • 20. zstoth 2009. június 01. 01:20
    „Nekem nem az ünneppel van bajom, hanem ezzel az összmagyar mázzal. Miért kell ez? Ünnepeljenek nyugodtan, de ne sugallják azt, hogy minden magyar ünnepéről van szó.”
  • 19. zstoth 2009. június 01. 01:11
    „A magyarság kb. fele nem katolikus, hanem protestáns, zsidó, ateista stb. Nekik mit jelent Csíksomlyó? Semmit, hacsak nincs víz az agyuk helyén. Csíksomlyó lehet a katolikus magyarok zarándokhelye, a nem-katolikusoknak aligha. Egyébként erdélyi reformátusok és unitáriusok között, az erdélyi magyarok kb. feléről van szó, igen sokan berzenkednek az ünnep tálalása ellen, érdemes erdélyi fórumok vitáit olvasgatni.”
  • 18. LiamDevlin 2009. június 01. 01:02
    „Már megbocsáss de János Zsigmond pedig a törökkel játszott össze..
    Vagy néha a Habsburgokkal..
    Ajánlom Passuth László: Négy szél Erdélyben című könyvét.
    Egyébként abban igazad van ( vagyis Szabó Árpád unitárius püspöknek) , hogy ez az undorító politika, és politikusok minden alkalmat megragadnak, hogy a maguk javára billentsék a mérleg nyelvét, és ebben nem ismernek sem Istent, sem Embert.
    Ez és Erdély történelme különös egyveleget tár elénk, amely sokszor kibogozhatalan.”
  • 17. zstoth 2009. június 01. 00:50
    „,,Ez istenfélő és tökéletes igaz keresztény fejedelem vala, kinél drágalátosabb királya nem volt a keresztényeknek, ki az Isten igéjének ilyen tudakozója lett volna." - János Zsigmond sírfelirata a gyulafehérvári templomban található kőkoporsóján.

    Az ő csapatainak vereségét ünneplitek a Habsburgokkal összejátszó székelyekkel szemben.

    ,,1989 óta a csíksomlyói búcsún rendszeres és célirányos történelemferdítés történik minden évben a hitvédelem megtévesztő és a másik felekezet iránti nem éppen keresztényi szeretet jegyében, hangulatot gerjesztenek és azt évről évre megújítva ébren tartják" - Szabó Árpád, unitárius püspök.”
  • 16. LiamDevlin 2009. június 01. 00:41
    „Gondolom sehol!
    De a tények maguk nem mindig magyarázzák meg a dolgok valóját.
    Ez a szellemiség lehetséges, hogy abból indult amit mondasz, de az évek, évszázadok során ebből alakult ki az az összetartozás tudat ami összeköti a magyarokat határokon belül és azon túl is. Ezt és a közös vallást ünnepeljük a csíksomlyói búcsújárással.
    Válaszom nem biztos, hogy kielégít hiszen az általad elmondott tényekkel szemben nem hoztam fel semmit, de ha végig gondoljuk a Biblia is milyen olyan tényeket sorol amelyre van valódi bizonyíték? Vagy a Korán? Vagy a Tóra? Vagy akármelyik vallás? Mégis emberek milliói hisznek Isteneikben, tisztelik a hagyományokat amelyeket semmiféle tények nem támasztanak alá. Sőt sokan -ezt a történelemben jól figyelemmel lehet kísérni- ölni is képesek érte.
    Miért, a semmiért?? Nem, nem dehogyis, ez az a lelkiség, amely az emberekre jellemző és józan ésszel, tényekkel nem lehet alátámasztani.”
  • 15. zstoth 2009. június 01. 00:25
    „Magyarázd el, hol tévedek a tényekben!”
  • 14. LiamDevlin 2009. június 01. 00:24
    „Nem vagy te ilyen ostoba zstoth miért mondasz ilyeneket?”
  • 13. zstoth 2009. június 01. 00:06
    „1567-ben János Zsigmond protestáns csapatait a katolikus székely csapatok legyőzték és legyilkolták. A győztes sereg zászlóit az asszonyok nyírfaágakkal díszítették, ezért ma is nyírfaágakkal ékesített zászlókkal vonulnak fel a katolikusok.

    Mi ebben az összmagyar ünnep? Megünnepeljük az erdélyi protestánsok vereségét a katolikusokkal szemben? Nevetséges.”
  • 12. LiamDevlin 2009. május 31. 23:51
    „Egyébként én megrögzött jobboldali embernek tartom magam, de a jelenlegi helyzetben nem tudok az én értékrendemnek megfelelő pártra szavazni. Ezért én most nem szavazok. A lelkiismeretem nem engedi.
    Persze az én szavazatom sehonnan nem fog hiányozni csak mondom.”
  • 11. LiamDevlin 2009. május 31. 23:47
    „Állj!!! Nem miracle-t védve, de
    1. Az, hogy Apor Vilmos megmentett 120 zsidót az nem politizálás, hanem egy utánozhatatlan személy emberi nagyságát dicséri, amelybe belekeverni a mai politikát óriási felelőtlenség. - azt hiszem ebben egyet értünk..
    2. Nem hinném, hogy pont Orbán Viktor az, aki arra hivatott, hogy még 1000 évig megtartsa Magyarországot a magyarságnak. -ebben nem biztos, hogy egyetértünk,ez az én véleményem.
    3. miracle! az egyház soha nem fog a baloldali, vagy liberális közösségek mellett beszélni, ugyanis a történelemben amikor ezen erők voltak hatalmon, vagy döntéshelyzetben az egyház mindig szinte végóráit élte. Ezt megértem, viszont az is tény, hogy a szószék nem a pártszimpátia kifejezésére való.
    4. A beszéd (írás) stílus nem pártfüggő, az intelligencia szinthez köthető, ez mindenki hsz-án meglátszik.”
  • 10. miracle 2009. május 31. 23:43
    „Az, hogy te nem látod a különbséget az emberiesség meg a politika között az legyen a te bajod.
    Szokás szerint politizálni fognak a szószékről, mint ahogy 2002-ben is, meg 2006-ban is tették.”
  • 9. Deir_Yassin 2009. május 31. 23:09
    „Nem, az a dolguk hogy Isten szavát igazan közvetítsék felénk. Ha kell oltalmazzanak , ha kell szóval , ha kell cselekedettel. Amikor Apor Vilmos Győrben 120 zsidót mentett meg akkor miért nem járt a pofátok hogy miért politizál? Na ez az undorító!”
  • 8. miracle 2009. május 31. 21:31
    „Szóval politizálnak már megint.
    Mert szerintük az a dolguk, gondolom beszállnak a kampányba is. Undorító.”
  • 7. Deir_Yassin 2009. május 31. 19:26
    „Megemlékezett a 2004. dec. 5. szégyenletes népszavazásról és felhívta a figyelmet a liberalizmus egyre növekvő veszélyire hazánkra vonatkoztatva. Erre egyébként Farkas atya a mai mosonmagyaróvári Trianon megemlékezésen is felhívta a figyelmet sokkal konkrétabban méghozzá úgy hogy a FIDESZRE és a JOBBIKRa kell szavazni!

    LiamDevlin:

    Valóban Csíksomlyó tovább mutat a mánál. De véleményem szerint ha ma nem teszünk nemzetünkért akkor nem lesz 1000 év múlva magyarság.

    EZER ÉVIG KRISZTUSSAL!”
26 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vadkár a napraforgóban

A vad az állam tulajdona és az élővilág része, de a vadászati törvény értelmében a jogosult köteles… Tovább olvasom