Kisalföld logö

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 21°C | 31°C Még több cikk.

Csadorba öltöztette Afrika igézete

Papp Franciska Győrből festeni utazott el Kenyába. Gyerekkora óta érezte, el kell mennie Afrikába.

A Győri Balett Művészeti Szakközépiskolájába járt vizuális tagozatra, majd elvégezte a képzőművészeti egyetemet. Festményeivel díjakat nyert, emberábrázolása átlag feletti tudásról tanúskodott.
Most azonban úgy tűnik, soha nem fest már sem állatot, sem emberi alakokat, felvette az iszlám hitet. Muszlim magyar nő egy olyan világban, ahol az iszlámhoz rengeteg negatív előítélet tapad.
Papp Franciska nyugodt, okos érvelése elég meggyőző. Bár nem találja még a helyét, és könnyen lehet, hogy muszlimként nem kap állást magának a megyeszékhelyen (festőművészeknek egyébként sem könnyű a dolguk), mégsem aggódik. Azt mondja, egy vallást nem hobbiból választ az ember és nem is halaszthatja el a gyakorlását, ha megérett benne. „Szép is lett volna, ha bármelyik nemzetség atyja vagy egy mártír azt mondta volna, hogy: Ja!? Ha ez ezzel jár, akkor inkább nem kérek belőle!"

Franciska története az egyetemi évei alatt kezdődött. Gyerekkori barátnője invitálta el Kenyába, ahova német barátjával tervezték az utazást. Franciska, vagy ahogyan otthon becézik, Fanni szerette volna az utazás és az ott-tartózkodás költségeinek jó részét maga megszerezni. Éppen meghirdettek egy pénzdíjas pályázatot. Beadta néhány képét és nyert. Fél évet tölthetett el a távoli ország tengerpartján, a kis Lamu nevű szigeten. Érkezésük után pár héttel a többieknek lejárt a szabadságuk, ám a házukban maradhatott továbbra is. A mindennapi találkozásokból, nők és férfiak viselkedéséből kezdte el meglátni, megérteni, mit is jelenthet az iszlám.

„A férfiak mindig segítenek a nőknek. Az utcán elvették a szatyromat és hazáig hozták. Azért is mentem Afrikába, mert nem tudtam pontosan, mi a rossz, mi a jó. Bizonytalan voltam abban, amit erről a világ sugallt nekem és úgy gondoltam, van jogom máshogy gondolkodni, mint amit magam körül látok Magyarországon. Elindultam hát a nagyvilágba, hogy megfigyeljem, mások mi szerint élnek. A helybeliekkel sokat beszélgettem, egyre jobban megismertem az iszlám szerinti gondolkodást. Találkoztam például egy fiúval, aki aznapi extra keresetét két barátjával osztotta meg, bár nekik is volt munkájuk. Mivel ő jóval szegényebb, megkérdeztem, miért tette. Azt mondta, ez így szép. Hiszen ő ajobb . A jobb pedig támogatja a gyengébbet. Így tudja, ő is számíthat majd arra, hogy szívesen segítenek neki, haúgy hozza az élet. Később megértettem, a hangsúly a szívből jövő segítségen van, ill. a nem szívből származó segítség elkerülésén. Ezért mondta, hogy ez így szép, szinte minden cselekedete magyarázatául. Nemcsak egymás pénztárcájára, egészségére, biztonságáraügy elnek, hanem a lelkiállapotára is. Azaz nemcsak a fizikai megnyilvánulásukra, hanem a láthatatlanra is ugyanolyan hangsúlyt fektetnek, hiszen ha az még nem is látszik, attól még létezik, és hatással vannak egymásra ."

Az anya a család szíve

Nekünk, magyaroknak Franciska viselkedése, gondolkodása talán fel sem tűnne, ha nem viselne kendőt, csadort. Ám így elég szembeötlő az utcán. „Amikor tanúságot tettem, és elkezdtem kendőt hordani, tél volt. Azt gondolhatták az emberek, fázom. De nyáron is takarjuk magunkat. Ez egy kicsit feltűnő. Ám ez is a valós értékekről szól. A muszlimok nem fitogtatják létező vagy vélt testi adottságaikat – megalázvabiz onyos nézőpontból másokat, más nézőpontból viszont önmagukat alacsonyítva le –, ezzel is elvonvaa figyelmet a valós értékekről. Ezzel rengeteg emberi előny jár, ami persze a fogyasztói társadalomnak nem feltétlenül kedvez. Például szemérmesek maradhatunk. Erre mondhatjuk, hogy ósdi. Lelki tisztaság? Gyerekes dolog. És ha úgy fejezem ki magam, hogy önkontroll, határozottság, megbízhatóság, valós őszinteség? Nem ezek egy érett ember tulajdonságai? Persze erre a nyugati ember azt mondja, szegény muszlim nőket elnyomják: el kell magukat takarni, dolgozni sem dolgozhatnak. És azt gondolják, a házba is azért vannak bezárva, nehogy összefogva kitörhessenek rémes, nem is emberhez méltó körülményeikből! Viszont vajon fordítva mit gondolnak a muszlim nők? Nem értik, hogy tudták rávenni a nyugati nőket a férfiak arra, hogy szinte meztelenül mászkáljanak az utcán, kitéve magukat szexuális képzelgéseknek, ahiúság és adiv at diktálásának áldozataként, hogy csak a felszínt érintsem. Azt sem értik, miért nincsenek többet otthon, hogy a családnak igazi otthona és szeretetteljes kapcsolata lehessen. Ugyanis az iszlám szerint a családokban a nő ösztönből jövő, igazi „munkája" a házimunka, gyereknevelés. Ez a muszlimok szemében több mint egyenrangú a férj pénzkereső, karrierépítő tevékenységével. Az anya a család központja, szíve, motorja, ő a „főnök" ilyen értelemben. Méghogy el lenne nyomva! Hiszen a mama teszi fel apontot az i-re, haacsa ládot érintő dolgokról van szó!

Elmaradoztak a haverok

A győri lány Kenya után Magyarországon azonnal muszlimokat keresett. Budapesten vannak olyan helyek, ahol azok tanulhatnak az iszlámról, akik meg szeretnék ismerni a vallást. Ezek egyikében mondta ki a tanúságtételt. Barátai, ismerősei egyre furcsábban néztek rá. Arra a lányra, aki korábban együtt járt bulizni velük, most pedig napjában ötször imádkozik. „Ma már nem teszem be a lábamat olyan helyekre, ahol alkoholt isznak. Lassan elmaradoztak a haverok. A barátok is zavartan néznek. Jó-jó, de miért pont az iszlám? És míg az ember meg nem ismeri kicsit is a vallást, nem jár hittanra, nem is tud nagyon érvelni. Hiszen az emberek az iszlámot az arabokkal, esetleg a törökökkel azonosítják, mégpedig általában azoknak sem a vallást gyakorló rétegével. Eszükbe jutnak a negatív, a szenzációhajhász média által felkapott történetek a kemény törvényekről, a többnejűségről, elnyomott feleségekről, aterr orista beállítottságról. Pedig az iszlám nem ezeket jelenti. Az iszlám értékei nem változnak. Jó példa erre, hogy a Korán szövegét egy betűvel sem lehet megváltoztatni, amióta megszületett. Ellentétben a Bibliával, ami az idők folyamán sokat változott, illetve sokszor változtatták. Ezért is vannak olyan emberek, akik minden időben szóról szóra megtanulják a Korán eredeti arab szövegét, így vigyázva az első kézbe kapott üzenetet."

Állás nélkül, reménnyel

Fanni most otthon van. Elvégezte az iskoláját, nyelveket beszél és kendőben jár. Állásinterjúkranem igazán hívják, bár jelentkezett. Azt mondja, nem biztos, hogy a vallása miatt, de azért elgondolkoztató, hol tolerálják a munkaidőbe eső napi két-három imát. Holott az sokkal kevesebb időt vesz el, mint mikor valaki dohányozni félrevonul az arra kijelölt helyre napjában ki tudja hányszor. Most otthon fest. Pontosabban ír a Koránból képzőművészeti igénnyel idézeteket, azaz kipróbálja magát a kalligráfiában. A szépírás művészete az iszlámban, mint ahogy más keleti kultúrákban egyaránt igen nagyra értékelt. Mivel amuszlimok nem alkothatnak figurális képeket, Fanni régi festményei, a néger gyerekek a kenyai tengerparton, a csendéletek, az állatok a múlté. Ebből megélni Magyarországon nem perspektíva. Festőművészként tanár lehetne. Kérdés, lehet-e valaki úgy rajztanár, hogy nem alkot figurális festményeket. Tudja ő is, és azon gondolkodik, talán Angliába kellene költözni, ahol sok muszlim él. „A világom megváltozott, de jól érzem magam. Boldog vagyok. Kicsit még abban is bízom, hogy vannak olyan állások, ahol előny a tisztesség és az őszinteség."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szánhúzó három kerékkel

Hat kutya várja Mosonszentmiklóson Hécz Viktort, hogy rájuk helyezze a… Tovább olvasom